Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-03-11 / 21. szám

teglő tehervonatok részére. A felsőrákosi ren­dező-pályaudvar felé közlekedő tehervonatok pedig egyrészt Szolnok, Ujszász, másrészt Hatvan, Aszód, Gödöllő és Pécelen kénytele­nek hosszabb ideig vesztegelni. Pécelen most készült el két uj sínpár a veszteglő tehervo- tok részére. A vác—aszódi vonal óriási mértékben te­hermentesítené a két rákosi rendező-pályaud­vart. Vácon lehetne rendezni, illetve kilökni azokat a vaggonokat, melyeknek útiránya Aszódon visz keresztül s viszont Aszódon le­hetne kilökni a felsőrákosi rendező-pályaudvar felé irányuló forgalomból azon vaggonokat, melyeknek útiránya Vácon vezet át. Ez által a két rákosi állomáson való kétszeri rendezés helyett csak egy váci, illetve egy aszódi ren­dezés lenne, a mi óriási idő- és pénzbeli meg­takarítást jelent. Az áruk szállításában időmegtakarítást, de olcsóbb fuvardijat is eredményezne a jóval rö- videbb útvonal is. A jelenlegi útvonal: Vác—Alsó-Rákos r. p. 31 km. Alsó-Rákos—Felső-Rákos 7 „ Felső-Rákos—Aszód 45 „ Összesen 83 km. Ezzel szemben : Vác—Aszód 32 km. Különbözet 51 km. Egész északkeleti Magyarországnak nyugat felé irányuló ki- és beviteli forgalma e vác— aszódi vonalon bonyolittatnék le s ily forga­lomnál ezen 51 km. útmegtakaritás igen sokat jelent. Nem akarjuk most a külföldi nagyvárosok ilynemű elrendezéseit felemlíteni, nem akarunk részletesebben szólni a vonal stratégiai fontos­ságáról, valamint arról sem, hogy közvetlen kocsik, vagy akár átszállás útján is, összhangzó menetrend alapján a személyforgalmat is mily kedvezően lehetne alakítani azok részére, kik Ausztria felől északkeleti Magyarország bár­mely vidékére, vagy viszont utaznak. Még csak magáról a vonalról akarunk né­hány szót mondani. Az útvonal hossza, mint előbb jeleztük, 32 km., a miből 10 km. (Aszód— Mácsa), mint az aszód—balassagyarmati vici­nálisnak egy része, ki van már építve. Ezen 10 km. vonal megerősítésén és második sín­párral való -ellátásán kiviil 22 km. uj vonal építése lenne szükséges. A vonal majdnem teljesen sik vidéken vezet át, semmiféle teh- nikai akadály nincs az egész vonalon úgy, hogy megépítése igen rövid idő alatt, igen olcsón eszközölhető. E vonal megépítése, valamint Vác és Aszód állomások kellő kibővítése által aránylag igen csekély áldozattal óriási mértékben lehetne a két rákosi rendező-pályaudvar forgalmát köny- nyiteni; a mi viszont Magyarországnak — mondhatni — összes vonalaira jótékony visz- szahatással lenne a forgalom gyorsabb lebo­nyolítása szempontjából. Minden ok tehát a vonal gyors megépítése mellett, ellene pedig egy sem szólhat. Óhaj­tandó lenne, hogy minél előbb meg is épüljön. Román Miklós. 2 ___________ Nyelvében él a nemzet. XX. Felperes megnyugszik az ítéletben. A legtöbben ilyen felperesek az emberek, ha egy-egy helytelen kifejezés befészkeli magát a nyelvbe — megnyugosznak benne, hogy jó; tovább hallgatják megbotránkozás nél­kül, sőt később még kardot is rántanak mellette. Pedig a fennebbi kifejezés is idét­len fattyúhajtás a magyar nyelv testén. Ilye­nek még ezek is: Elnök megnyitja a gyűlést, titkár felolvassa jelentését, tanú kihallgatta- tását kéri, bíró Ítéletet mond, király helyben hagyja. Vagy talán ez utóbbiakat nem igy mondják? Pedig ezeket is mondhatnák ugyanazzal a lélekzettel! Névelő kell oda, tisztelt újító magyarok, mert a nélkül for­mátlan, esetlen az a magyar beszéd. így van tehát jól: a felperes megnyugszik, az elnök megnyitja a gyűlést, a titkár felolvassa a je­lentését, a tanú kihallgattatását kéri sth. sth. Felszólamlásom ellen nem elegendő az az érv, hogy ezt már megszoktuk. Dehogy szoktuk! Megszokhatták az ügyvédek, a bi- rák, az uj ságiró k, a jegyző köny virók egy pár százan, vagy ezeren, de nem szokták még meg sokkal több ezeren, néhány millió­nyian. Tehát ne rontsuk el ezek nyelvérzé­két is. írástudó s művelt fent megnevezett uraim tehetnének róla 1 XXI. Röviddel előbb. Huszonkét é?es üjú voltam, mikor először hallottam egy magyar nevű, magyar nyelvű tanáromtól — Buda­pesten. Addig elmaradott voltam a világtól, ilyet még sohasem hallottam azon a vidéken, a hol éltem. Ma már hallom vidéken is széltében-hosszában, mert a rongy tüzének elharapódzása nem oly gyors, mint e ha­sonló kifejezésnek terjedése. Sült germaniz- mus! Hát nincs-e nekünk e helyett elég jó magyar szólásunk ebben: Recéssel előbb? Hát mivel szebb, jobb, előkelőbb az, mint ez ? Ha pedig választéicosság kell, itt vaunak még ezek: nem régen, az imént, az előbb, egy pár perccel, egg órácai előbb, valamivel előbb, ko­rábban sth. Térjünk észre, öntudatra, ma­gyarok ! Bongor. V a C I HÍRLAP Hírek. Március 15-ike Vácon. Minél távolabb esik tőlünk a szabadság- harc első dicső nagy napja, sajnos, annál inkább szükség van rá, hogy minél impozán- sabban üljük meg. Vácon talán még nem volt ily széles körű ünneplés, minő most lesz már­cius 15-én. Nem számítva az elemi iskolák tifinepét, éppen-négy helyen ' fogják március idusát megünnepelni. Elsőnek kezdi az ünneplést a főgimnázium ifjúsága, mely tanári karával együtt szentel szép ünnepet a magyar szabadság hajnal­hasadásának. Tíz órakor kezdődik az ünnepély, melyre külön meghívóval, de lapunk utján is meghívja a főgimnázium igazgatósága a szü­lőket és a tanügy barátait. A műsor ez lesz: 1. Vörösmarty—Egressy: Szózat. Előadja a föginm. vegyeskar. 2. Nemzeti dal. Irta Petőfi Sándor. Szavalja Andreánszky Gábor br. 111. o. t. 3. Petőfi—Lányi: Csatadal. Előadja a föginm. vegyeskar. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Kontraszty Dez^ö k. r. főgimn. tanár. 5. Kim: Szerenád. Vonós négyes. Előadják: Gurszky Dezső VI. o. t. (i. hegedű), Hoffmann Már­ton VII. o. t. (2. hegedű), Pertik Ottó V. o. t. (mély hegedű), Késői Ferenc VIII. o. t. (gor­donka). 6. Borús az ég . . ., Hull a zápor. Előadja a föginm. férfikar. 7. Erdősi. Irta: Dingha Béla. Szavalja Fodor Lajos V. o. t. 8. Ganz: Qai vive. Zongorán előadják: Szarnék Gyula VIII. o. t. és Lexa Károly VII. o. t. 9. Rákóczi kesergője . . ., Csínom patkó. Elő­adja a föginm. vegyeskar. 10. Czinka Panna. Melodráma. Irta: Farkas Imre. Zenéjét sze­rezte Alföldy László. Szavalja Weiszkopf Iván. VIII. o. t. Zongorán kiséri Lexa Károly VII. o. t. Hegedűn Hoffmann Márton VII. o. t. 11. Battyány induló. Előadja a föginm. zenekar. Féltizenegy órakor a Kaszinó ünnepel. A kaszinó matinéját a dalárda éneke vezeti be, majd dr. Meiszner János fog beszédet tar­tani, utána pedig Bárdos Rezső szavalata kö­vetkezik s az ünnepséget a dalárda éneke fe­jezi be. Este ugyancsak a kaszinóban vacsora lesz, melyre vendégeket is szívesen lát a rendező­ség. A vacsora nagyszabásúnak Ígérkezik, mert eddig 80 jelentkező akadt, ki azon részt vesz. Március idusán tartja a városi muzeumegye- sület utolsó felolvasó ülését s ezt a szabadság- harc évfordulójának megünneplése tölti be. Az ünnepély délelőtt 11 órakor kezdődik a városháza tánácstermében. Agárdi László k. r. tanár alkalmi ódáját szavalja Bárdos Rezső tanárjelölt, a 60 év előtti váci eseményeket pedig dr. Tragor Ignác fogja ismertetni. A vá­ros ünneplő közönségének figyelmét ez utón is felhívjuk a muzeutn felolvasó ülésére azzal, hogy az egyesület vendégeket szívesen lát. Az általános nagy ünnepély szokás szerint a honvédszobornál folyik le. Délután két óra­kor van a gyülekezés a városháza előtt, hon­nan a nemzetőri zászló alatt vonul le a me­net a hétkápolnához. A szobornál lefolyó ünnepélyt a dalegye­sület éneke vezeti be, majd Bárdos Rezső a Talpra magyart szavalja, azután dr. Matolcsy Sándor tartja meg az ünnepi beszédet. Ezt szavalat követi, Záborszky Árpád fog egy ha­zafias költeményt előadni s végül ismét a da­lárda következik, mellyel befejezést nyer az ünnepség. — Igazgató a munkásbiztositóban. Ré­gebben volt igazgatója a betegsegélyző pénz­tárnak, de hogy Gindrich József vállalta az elnöki tisztet, ő végezte az igazgatói teen­dőket. Most, hogy az uj munkásbiztositó törvény életbe lépett, nagy felelőséget rótt a munkásbiztositóra s egyben a munkát is meghatványozta, a váci munkásbiztositó pénztár igazgatósága méltányolta elnökének nagy elfoglaltságát s ügyvezető igazgatónak l áró Károlyt választotta meg, ki vezetni fogja a pénztár ügyeit, inig a pénztárt kifelé Gindrich József elnök fogja képviselni. — Uj doktor. A kolozsvári tudomány- egyetemen vasárnap avatták filozófiai dok­torrá Horváth Károly kegyestamtórendi ta­nárt. Horváth dr. itt működik a váci rend­házban, tanítványai és ismerősei közt álta­lánosan tisztelt tanár s lapunknak buzgó, kedves munkatársa. A sok gratulációhoz mi is méltán fűzhetjük a mi jókivánatainkat. — Mennyasszonyok és vőlegények ! A katolikus eljegyzések érvényessége és a há­zasság formája dolgában folyó év husvét vasárnapján uj rend tép életbe. Az uj ren­delet megállapítja, hogy az egyház előtt csak azaz eljegyzés érvényes, a mely a plé­bános vagy két tanú jelenlétében írott szer­ződés utján történik: a szerződés a feleknek a tanuknak és a plébánosnak alá kell írni. Ha az egyik fél Írni nem tud három tanú kell. Az eljegyzési szerződést a plébánia irat­tárában őrzik és egy külön úgynevezett el­jegyzési anyakönyvbe bejegyzik. Az idén április 19-étől kezdve tehát csak az uj ren­delet előírása szerint kötött eljegyzés tesz jogérvényes vagyis csak az ilyen hozza létre a következő jogeredményt: bármily más személyekkel kötendő házasság tiltó a ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom