Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-03-08 / 20. szám

Huszonkettedik évfolyam. 20. szám. Vác, 1908. március 8.

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6.

Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér.

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.

Mi lesz az iparudvar kertjéből ?

(Közgyűlés a városházán.)

Ha a csütörtöki közgyűlést a tárgysorozat utolsó pontjánál kezdik, sokkal inkább kitűnt volna, hogy hány önzetlen városatyánk van. Mert igy előbb a mesebeli kásahegyet kellett keresztülenni (húsz tárgy előzte meg az érdekes kérdést) s mikor idáig jutottak, csak Do- novitz Vilmos nem volt fáradt, pedig előzőleg ő volt még minden tárgynál a rendíthetetlen közbeszóló.

A szokásos sablon-tárgyak elintézése után megéljenezték az uj városatyákat, kik közül csak dr. Matolcsy Sándor és Hajdú Károly voltak jelen. Azután Bárdos tanácsos elreferálta, hogy az alispán beszüntette Marci bácsi ellen a fegyelmit, tessék tudomásul venni.

— Nem tehetünk mást! tette rá a pecsétet Donovitz.

Borbély István anyakönyvvezető kérte, hogy j az anyakönyvi dijakat engedjék át neki.

— Helyes, 1200 koronából nem lehet megélni! mondotta Donovitz és igy határoztak.

Egy csomó illetőségi ügyben elutasító hatá- Tózaíui: hoztak, majd Hübschl Kálmán városi mérnök referálta a telekvételi ügyeket. De csak egynél szavazhattak: a Kobrak-gyár csatornaügye elintézésére megvették a mávtól a 316 □-öles ingatlant. Kiirják a vadászterületekre az árverést, özv. Tokody Lajosnénak megengedik, hogy a város 200 koronás alapítványát fia síremlékének felállítására fordíthassa.

— Mi lesz a síremlék felirata? Kérdi Donovitz és a polgármester kimondja a határozatot, hogy a síremlék feliratát előbb a tanácsnak be kell mutatni. Franyó dr. tanácsos is referált egy ügyet.

— Jusson neki is egy, hogy ne sírjon! szólt Donovitz s alig telt bele egy perc, Franyó leült, Donovitz meg felállt. Az iparudvar kertjénél voltak. Megértéskép előre bocsátjuk, hogy a Petróczy-utca jobb oldalán levő nagy és dísztelen kertet már múlt évben el akarta adni a város, mert ősrégi kerítése dűlőfélben van s ennek javítására négyezer korona kellene, de nincs, aztán ma a kert 40 koronát jövedelmez, ha eladják, a kamatokból 480 koronát kapnak s a mai iparudvar nem 7—8 percentet, hanem 10—12 percentet fog jövedelmezni. 12 ezer koronáért kínálták a 450 □-öles területet, de nem volt vevő, most ezt az összeget megajánlotta Hübschl Kálmán, a ki mindjárt a közgyűlésen rajzban bemutatta, hogy milyen szép emeletes két családi villát tervez oda a Dunapart díszére.

Donovitz beszéde abban kulminált, hogy a város ingatlanai, melyek idővel sokat fogna érni, nem eladók. A polgármester azt mondotta rá, hogy ennek az elvnek szülőapja ő, de az iparudvar kertjével nincs céljuk, mert most szép pénzt kapnak, a Dunapartról eltűnik a dísztelen kert, szépíteni fogja a két kis palota és az iparudvar jövedelme nagyobb lesz. Bucsek István már nagyon ki volt fáradva, mert ilyeneket mondott: Mégis csak

sok, hogy két koronáért adják el ennek az értékes teteknek □-ölét (pedig hát 27 korona □j-ölenkint) aztán az iparudvarból a kilátást elveszik (az iparudvarban dolgoznak és nem festői kilátást keresnek.) A mit mi zárójelben megirtunk, elmondotta felvilágositáskép a polgármester, azután Kemény Guszti bácsi mondotta, hogy belenyugszik az eladásba, de kössék ki, hogy a két villa ott három év alatt megépüljön.

Donovitz is megnyugodott volnál, de már csak az volt a kívánsága, hogy a telket adják el — drágábban. Végül is kitűzték érdemleges tárgyalásra az eladást és kihirdették, hogy addig jelentkezzék, a ki többet ad az iparudvar kertjéért. Mi úgy sejtjük, hogy 12 ezer koronánál többet aligha fog adni valaki s ott, azon az elhagyatott telken néhány év múlva Hübschl Kálmán két családi villája fog díszelegni.

Hírek.

— Március 15-ike Vácon. Hatvanadik évfordulójához értünk a magyar nemzet legdicsőségesebb napjainak. Még dalán sóba oly széles keretben nem ülték meg Vácon március idusát, mint az idén készülnek. Tudomásunk szerint a nagy ünnepély szokás szerint délután lesz a szobornál, de délelőtt a főgimnázium, a kaszinó és a muzeum-egye- sület is rendez ünnepélyt s a mint halljuk, ezek az ünnepélyek körülbelül egy időben lesznek. Nem hisszük, hogy az lenne a cél,

A kis „kacsó.“

A minapában egyszer szembe jutott, vájjon mit szólna egy formás, bársonypuhaságú kis kéz bájos tulajdonosnője, ha úgy valaki beszéd közben elejtené:

— Nagysád! azt gondolja, hogy a keze tiszta ?

Képzelem, lenne erre égszakadás, földindulás s a pajtás bizonyára nyaka közé szedhetné a lábait, hogy minél előbb megmeneküljön a villamos kisülések elől, mert őnagy- sága a próféta szakállára tenne rettenetes esküt, hogy az ő kis kacsóin semmiféle idegen anyag nincs. A gavallér már megugrott, ő tehát nem rebegheti el újra a szinigazsá- got, én azonban tartom a hátamat, — majd csak elnövöm valahogy —, mert az illetőnek igaza volt. A ki nem hiszi, könnyen meggyőződhetik róla. Nem is kell az egész kezét, elég egy ujjának a hegyét gelatina — honi- ionba tenni és 24 óra múlva tapasztalni fogja az eredményt, mert tele lesz a gelatinu a mikroorganizmusok: baktériumok, bacil- lusok, gombafélék stb. egész légiójával.

De hát miként történhetik ez, támad fel bennünk önkénytelenül a gondolat! Az ok nagyon egyszerű. A baktériumok pl. olyan csekély igényűek, hogy közölük egyes fajok a tápláló anyagoknak olyan minimális me- nyiségével beérik, a melyet jelenlegi módszereink segítségével vegytanilag már ki sem

lehet mutatni: A tápláló anyagokon kivid feltétlenül szükséges az életfolyamatok nyil- vánulhatásához a viz. Ennek a hiánya a ve- getativus (táplálkozó) alakokat már két-nyolc nap alatt megöli, mig az endogenous spórák ellenállása sokkal nagyobb, mert ezek a szárazságot egy, sőt egyes fajok több évig is eltűrik. Elégtelen víztartalom esetében, pl. túlságosan koncentrált oldatokban, ha nem is pusztulnak el a baktériumok, de növekvésük és szaporodásuk mindenesetre megszűnik. Ennek a körülménynek felhasználatát látjuk gyakran a mindennapi életben is. mint pl. a hosszabb ideig álló húsok, vagy egyéb tápláfó anyagok besózásával, vagy pe- í dig a télire eltett gyümölcsöknek tömény cukoroldatokban való befőzésénél.

A hőmérsék sűlyedésével a baktériumok életjelenségei általában gyengülnek, végre megszűnnek, emelkedésével bizonyos maximumig fokozódnak, azontúl megszűnnek vagy esetleg maguk a baktériumok is megsemmisülnek. Alacsony hőfoknál a fejlődés megáll s ez u. n. hidegségi dermedés, de a baktériumok halála még igen nagy hidegnél sem következik be. A baktériumokra nézve a hőfoknak bizonyos sarkpontjai vannak t. i. a felső (maximum) és alsó (minimum) megölő hőfok és az optimum (legjobb). Ezek a különböző baktériumoknál különbözők, de az egyes fajokra nézve mindig speciálisan jellemzők. Az alsó megölő pont tulajdonképen

nem létezik, mert egyes alakok annyira tűrik hideget, hogy 0/° on alul még—110° G nál sem pusztulnak el. A felső megölő pontra a hőhatás nagysága, tartalma, a közegnek, a 1 melyben a baktériumok vannak, a minősége, száraz vagy nedves volta van befolyással. A nedves meleg vízgőz gyorsabban (néha 1/2 — 1 óra alatt öli meg az egyes individiumo- kat, mint a száraz meleg (3 óra).

Az oxigenium szükséglet tekintetében egy igen érdekes és bámulatos jelenséget találunk a baktériumoknál, a melyet Pasteur fedezett fel, t. i. az oxigénium nélkül való élet meglepő tényét. Vannak baktériumok, a melyek összes életműködéseiket oxigéni- umtól való elzárás mellett végezhetik, sőt egyes fajoknál a szaporodás és a különbzző életnyilvánulások oxigénium jelenlétében meg is szűnhetnek. Más fajoknál az élethez okvetlenül szükséges az oxigénium jelenléte. Az előbbieket Pasteur anaerobionoknak az utóbbiakat aerobionoknak nevezte. Nevezetes jelenség, hogy csaknem valamennyi pathogenous (betegség-okozó) baktérium anaerobion, vagy legalább is sokkal kevésbbé szorulnak az oxigéniumra, mint a nem parazi- tikus (élősködő) baktériumok.

A mi a fény hatását illeti, ez némely baktérium faj kifejlődését gátolja, sőt egyeseknek, fertőző erejét is csökkenti; némelyeket pedig a napfény is megtud ölni.

az egyes baktériumok élettartalma igen