Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-02-09 / 12. szám
Huszonkettedik évfolyam. 12. szám. Vác, 1908. február 9. VÁC I HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Alkoholizmus. Vác, febr. 8. Ma délután lesz Vácon, a magyar kir. állami siketnéma intézetben, az alkoholizmus kérdésének és az alkoholizmus elleni mozgalom céljának megismertelése érdekében, még pedig e tárgyban városunkban eddig az első előadás, melyre a rendezők meghívták városunk és s váci járás művelt közönségét. Ez alkalomból foglalkozzunk egy kissé az alkoholizmus kérdésével a rendelkezésünkre álló — bár csekély számú, de alapos és értékes magyar források nyomán. Az alkoholizmus kérdését a szeszes italok mértéktelen fogyasztása által világszerte előidézett komoly társadalmi bajok teremtették meg. Alkohol. Az alkohol szó az arab »alkchal« szóból ered, smi annyit jelent, mint »finom por*, valaminek »legfinomabb lényege;« magyarul borszeszt értünk alatta. Állítólag arab orvosok fedezték fel, hogy a borból párolás útján miként kell szeszt állítani elő. Hogy a bort már Noé apánk is ismerte, azt tudjuk a bibliából. Rozsból csak a XVI-ik században kezdtek szeszt készíteni. Árpa erjesztése útján szeszes italnak előállítását főként ott, a hol szőlő nem termett, már régen megkisérlették. Sört Oly kék az ég ... Paul Verlaine.*) Oly kék az ég házunk felett, Hogy csaknem elvakit! Hatalmas fa házunk felett Ringatja lombjait. A harang fönn a magasban Édesen megkondul, Madár a fán a magasban Dalol fájdalomrul. Én Istenem, az élet ez, Nyugodt és egyszerű. A város im most ébredez Onnan jő zaj s derű. Mit alkotál, oh mit érzesz, Miért sírsz oly sokat, Mivel töltéd, mond, mit érzesz — Szép iljóságodat? Franciából Agárdi László. Nemzetközi népélet New-Yorkban. Irta: Vértesi Károly. 4 Az élelmes amerikai sörgyártók magasztaló-, eleven-, pattogó ritmussal verseket *) Paul Verlaine (1844—1896.) egyike volt a legtehetségesebb és legsajnálatraméltóbb francia költőknek. Érzelmeinek iíde bája, verselésének leheletszerű finomsága csaknem felülmúlhatatlanok.A leggyermekiesebb hit és a legaljasabb kicsapongások között töltötte életét és mint elzüllött halt meg. — komló alkalmazásával — a XVI-ik században kezdettek gyártani. Régen a bort általán csak igen mérsékelt mennyiségben, erősen higitva, csak étkezések alkalmával élvezték. . A szeszes italok termelése és fogyasztása a XIX. században öltött oly nagy arányokat, hogy azoknak káros hatása gondolkozóba ejtette és védekezésre, cselekvésre sarkalta azokat az emberbarátokat, a kik felismerték a nagy veszedelmet, a mi az alkoholizmusban rejlik. Alkoholizmus. Azoknak a testi és lelki beteges elváltozásoknak és tüneteknek összességét, melyek a szeszes italok mériéktelen fogyasztása következtében — az emberi szervezetben — annak kóros elváltozása alapján kifejlődnek, az orvosok »alkoholizmus cronikus«-nak nevezik. Röviden »alkoholizmus« elnevezéssel jelezzük a túlhajtott ivási szokást, mint társadalmi kórt, valamint az egyes embernek iszákosságát, annak minden következményeivel együtt; de abstinens (a szeszes italoktól való tartózkodó) szempontból, alkoholizmus alatt nemcsak a mértéktelen, de a mértékletes, szokványos és időszakos szeszivás és annak minden következménye is értetik. Az alkoholizmus főfontosságú társadalmi jelenség és igy ez a társadalomtudomány tárgyát képezi. is gyártanak s azt jó pénzért valamely énekesnővel daloltatják el. Az Anhäuser-Busch, st. louisi nagy sörfőzdének a dalát széltében hosszában éneklik Amerikában,—-Nézem a yankeet, milyen gyorsan fal és önti magába az italt. Egy,állványokkal körülkeresztezett építkezést megnézve, a cifra városban felkerestük az európai népelemeket, a különböző országok hajótöröttéit a Little Hungary és Italy ban. Lerakodtak a rétegek, mondjuk, hogy a hasonszőrű emberek egymás nyakán vannak. New-Yorkban magában 120.000 magyar van, tehát egy városban, Budapest után legtöbben, de azért eddig gyülekezési házuk sincs. Eloszoltsággal, mennének inkább Tennesee államba, melyet még az amerikaiak sem fedeztek fel egészen, pedig olyan sok a földnek kincse ott, akár mint Pennsylvániában. Habár az anyaföld bőven látja el még az 1500 millió gyermekét, de a kinek a földkerekség egyik-másik részén szűkösen jut a föld kincséből táplálék, oda menjen, a hol kevesebben vannak még az emberek. A magyarok is, tanyát vetni, mennének inkább az állattenyésztésre alkalmas Texas államba, a mely, területre nézve nagyobb mint Magyarország, Ausztria és 15 év előtt még csak három millió Iákosa volt. Még föld is akad ott, melyet a földnyelő cápák, pénzemberek, még nem harácsoltak össze. Mi az oka az alkoholizmusnak? Az alkoholizmust előidéző okok tekintetében a nézetek meglehetősen eltérők azok között, a kik az alkoholizmus kérdésével foglalkoznak. Sakan a nyomort, mások a műveletlenséget tartják az alkoholizmus elterjedésének fő okozójául. A tapasztalások e nézeteket nem igazolják, mert sem a felvi- lágosodottság, sem a jólét nem óvta meg a népeket az alkoholizmustól, miként azt a művelt nyugat és a jólétnek örvendő Dánia példája igazolja, a hol az alkoholizmus nagy mértékben el van terjedve. Védekezés. Messze vezetne annak fejtegetése, hogy az emberiség között hogy és miért terjedt el az alkoholizmus az utóbbi század alatt oly nagy mértékben, hogy a felismert veszedelem ellen az emberbarátok a múlt század vége felé a cselekvés terére léptek és az autverpeni kiállítás alkalmával 1885-ben megtartották az alkoholellenesek első nemzetközi értekezletet és azután egymásután alkották meg a mértékletesség! és később az alkoholellenes u. n. abstinens-egyesületeket. Az egyesületek eleinte csak a pálinkafélék fogyasztásának a meggátlására törekedtek és tagjaikkal fogadalmat tétettek, hogy pálinkaféléket nem isznak. Az egyleti tagok száma rohamosan szaporodott, azonban a mértékletesség rendszere a a gyakorlatban nem vált be, a mi a mérték- letességi egyesületek vezetőit csakhamar a Megnéztük a lengyel- és orosz zsidókat a a Ghettóban. Puruttya nép. Kiválik mégis néhány közülük, tiszták mint a hebroni liliom. Van ezekből a sűrűn beszüremkedő, könnyen asszimilálódókból vagv 400.000. Azt a kozmopolitikus elvet követik, Ciceró nyelvén szólva : ubi bene, ibi patria »Hazája embernek, hol jól megyen dolga«. Épen hossza napot ültek, hajlongtak, fajszólással hadartak. Voltak közöttük korban igen előrehaladottak, sőt egy újkori Mathuzsáleui. Az aggkor gyengeségétől keze, feje reszketett. Különös, hogy a Chrystie-Street, keresztény-utcában csupa zsidók laknak, többgyermekes családapák, a lóvasutas A. B. C. D Avenue-ket is ők foglalták el. ügy. élnek a« Ghettójukban, mint otthon, üzleteik héber felirásosak. A zsidóknak a Bowery-uton külön operaházuk van. A zsidók összes száma New-Yorkban a legújabb kimuta’ás szerint, már 600.000. A keleti faj bélyege van rajtuk. Látok több, három aranyos golyóval jelölt üzletet. Vájjon mik ezek 7 Zálogházak, mindenre adnak kölcsönt, még egy herei- vára is. A magyar negyedben tovább időzünk s a Houston-Slreet közelében lévő 2 oud Street, vastag tréfával »gulyás avenue«-nek nevezett utca megnézése után betérünk Karácsonyi és Kmetz magyar emberek borozójába és iszunk jóféle magyart bort, a gazda
