Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-12-12 / 95. szám

Huszonkettedik évfolyam. 95. szám. Vác, 1908. december 12. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap, Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A városháza építése. Mikor világítják a* állomási? Hol legyen a postapalota? Búcsúzó az öreg teremtől. Vác, dec. 10. Az öreg közgyűlési teremben tartott vissza­vonhatatlanul utolsó közgyűlés arról is neve­zetes, hogy ha a tárgysorozatot hátulról előre mondanók el, sokkal érdekesebb lenne. Előbb az olvasónak is, mint az összegyűlt 53 képvi­selőnek várnia kell, mig 20 és egynéhány tár­gyon át az érdekesebbekhez jutunk. Kezdjük azzal, hogy búcsúzóra annyi képvi­selő gyűlt össze, a mennyi csak nagy válasz­táson szokott. Ötvenhármán voltak együtt a tisztviselőkön kívül s most lehetett látni, hogy az öreg terem mily kicsi. Egy csomó város­atya végigállta a közgyűlést, a ki meg elfáradt, másodmagával foglalt helyet — egy széken. Ez a képviselőtestület háromszoros utolsó köz­gyűlést tartott. Utolsót ebben az évben, utol­sót ebben a teremben és utolsót, mert decem­ber 17-én városatyaválasztás lesz a városban. Lehet, hogy tán ez okokból jöttek el sokan, de én azt hiszem, hogy mégis a városház- építés ügye csalta fel a legtöbb képviselőt. És a legtöbb nehéz terhet viselt: a kételkedést, hátha elpazarolták a pénzünket az építésnél, miként azt már két év óta beszélik . . . Szerkesztői üzenet. 7954. zz. előfizető. Kérdéseire kimerítően vá­laszolunk, mert műhelyünk nem boszorkány- honyha. Nehéz mesterség a hirlapirás, külö­nösen vidéken. Fővárosi lapok hasábokat közölhetnek az algezirászi egyezményről, a török alkotmányról, a perzsa forradalomról, a hírekbe két oldalon sírhatják John Wright leghíresebb amerikai festő halálát (nem is élt soha) táviratokban közölhetik, hogy nem igaz az a hir, mintha a pápa gyengélkednék. Vidéken ez nem lehet; tőlünk soha sem olvashatta még, hogy a bánki tóban cápát fogtak volna, vagy hogy leégett a verőcei dal­színház, hol 6000 néző lelte halálát, de akár megtérült, mert az épület és berendezés 6 és fél millió koronára volt biztosítva. Nálunk csak az igazat kívánja kényes közönségünk, nem engedi magát tévútra vezettetni kacsák által. Tehát leirom kíváncsisága kielégítésére szer­vezetünket. A lap előállítói: a szerkesztő, a belmunkatársak, a külmunkalársak, a tudo- sitók, kiadóhivatali igazgató, nyomdaszemély­zet és a lapkihordó. Előfizetőink száma 12.A9. Többre nem is vagyunk berendezkedve. Előfizetőt csak két régi tag ajánlatára titkos szavazással veszünk fel, ha egy-egy tag meghal. Az egész redaktúrának feje és mozgató lelke a szerkesztő. Jövedelmét képezi fix fi­zetése, a mely körülbelül megfelel egy állam­titkár fizetésének. Annál nagyobb azonban De tartsunk rendet. Hogy interpelláció nélkül ne múljék el a közgyűlés, gondoskodott arról Donovitz Vil­mos. Egész parlamenti formában kérdezte a rendőrkapitányt, van-e tudomása arról a bruta­litásról, melyet a rendőrök a napokban követ­tek el, mikor egy inasgyereket térdén von­szolva vittek be a városházára. A polgármes­ter kijelentette, hogy az interpellációk hozzá intézendők, mert ő felelős az egész közigaz­gatás menetéért, de különben tudomásul veszi Donovitz felszólalását, vizsgálatot indít. Minthogy más kifogásolni való a múlt köz­gyűlés óta nincs a városban, áttértek a napi­rend szürke pontjaira. A polgármester bejelenti Kurdy Bálint és Nikitits Sándor halálát. A meleg, elismerő sza­vakat állva hallgatják végig, az előbbinek nincs már utódja, mert Kisvácon póttag sincs, bol­dogemlékű Nikitits Sándor helyére következik a legtöbb adót fizető Pápa Sándor. Bejelentik, hogy a vármegye az alispán helyett a most megejtendő tisztujitáshoz elnököknek Kemény Kálmán, Szabó Géza vármegyei tb. főjegyző­ket és a polgármestert küldte ki. Kijelölték ügy­vezető orvosnak dr. Hörl Pétert, kit meg is éljeneztek, ugyancsak meghallgatták az ő jelen­tését a város egészségi állapotáról. A mi kel­lemes a jelentésben : 50 születéssel több van, a mi szomorú: a tüdővész egy évnegyed alatt 22 áldozatot szedett. Rostetter Jánost, miután lefizette a 2C0 korona felvételi dijat s a hon­polgári esküt is letette; végleg felvették városi polgárnak. Ezután — szokás szerint — meg­tagadtak egy csomó illetőséget, intézkedtek az árvavári tökék gyümölcsöző elhelyezéséről, a toloncokat Korpás Lajos föztivel, György Mi­hály kenyerével táplálják, aztán rákerült a sor a városi ranács és pénzügyi bizottság együttes jelentésére a városháza építéséről. Hübschl Kálmán mérnök, a ki nagy paksa- métával érkezett, tette meg a jelentést nagy figyelem között. Száraz számadatokkal szolgá­lunk itt, hogy világosan lássa a város közön­sége, mibe került a városháza. Az államépitészeti hivatal a 67 ezer koro­nára tervezett munka árát 68 ezer koronába állapította meg. Ajánlatot tettek 82 ezer koro­nára, az uj épület 85 ezer koronába került. A 3 ezer korona többletkiadás a vasbeton és ácsmunkáknál merült fel. Az átalakítási mun­kákra felvettek 32 ezer koronát a tervek sze­rint, de az államépiteszeti hivatal 37 ezer ko­ronára vette fel, a munka azonban 20 ezer koronába került, a megtakarítás tehát 17 ezer korona. Az uj épület emelése, a régi átalakí­tása tehát 106 ezer koronába került. Elmon­dotta a városi mérnök, hogy a váci építőipa­rosok közül generális vállalkozó nem került ki, mégis velük végeztették a munkát, a munka lassan haladt, mert sztrájkok akadályozták, ké­sőbb vasat, majd betont nem szállítottak a gyárak, a vállalkozók pedig egyre késtek a munkával. mellékjövedelme, a melyről elszámolni nem tartozik. Az esküvői, halotti, keresztelői hírek köz­lése óriási összeget hoznak be. Az emberek hiúk. LIa a hírben közölve van, a menyasz- szony ruhája, szépsége felsorolva, az előkelő vendégek kiírva, hogy Bürgermeister Fritz a kalksburgi dóm első orgonistája játszotta a Mendelsohn nászindulóját, már legalább is 200 korona a jövedelem. A halálhíreknél fokozza a közlési dijat a rokonság minél szélesebb körben való fel­sorolása, továbbá a koszorúk feliratainak rész- j letes megemlítése. Kisebb hal, de sűrű hal a születési köz­lés . . . de már nagyobb a jövedelem, ha a hir tudatja a fiiucska súlyát, hosszát mell és derék bőségét. Ikrek születésénél a közlési dij dupla. Minden továbbinál azonban 50 szá­zalék engedmény. A szerkesztő tehát el van látva. Munkaköre nagy. 0 bontja fel az össszes leveleket, meg­írja a vezércikket és beosztja a közleménye­ket, a mi a legnehezebb. Nem olyan könnyű az, mint uraságod kép­zeli . . . Evelin kisasszonyt, a bájdus hon­leányt eljegyezte Kökörcsényi Aurél tart. hu­szárhadnagy, nem szabad közölni »Veszett kutya harapás Maroson.« A személyi hírek közlésére a szerkesztő ügyel fel. Ez a legkényesebb. Hova utaznak notabilitásaink, mikor érkeznek meg. Ez na­gyon fontos a közönségre. Csak egy példát említek. Általános megnyugvást kelt, ha kö­zöljük hogy a pénzügyigazgató hat heti sza­badságra elutazott. És miért? Azért mert nem lévén itthon, lanyhulnak az adóbehajtások és az adófizetők hat hétig szintén pihennek. A szerkesztő képviseli a lapot ki és befelé. Résztvesz nagy gyűléseken képviseli a saj­tót, ott van a banketteken, estélyeken, es­küvői lakádalmaivon, ha azok pezsgősek. A kisebb ünnepségeken a belmunkatársak sorosak, felváltva. Végül a szerkesztő élet-halál feletti ura az Írói személyzetnek, szerződteti és elbocsátja őket tetszés szerint. Ő utánna következnek rangban a belmun­katársak. Kezdődő fizetésük a IX. rangosztálybeli,egész a VII. rangosztályt befejezőleg. Magasabbra nem vihetik. Egy esetet tudunk, a midőn a belmunka- társ a hatodikba kerül, az is csak úgytör­tént, hogy váltót hamisított és öt évre el­ítélték. A belmunkatársak — most kettő — írják a mellék cikkeket, dolgozzák fel a kiilmun- katársak, tudósítók közleményeit s igyekez­nek a lapot a legmagasabb szellemi nwón tartani. Egyiknek feltétlenül korrekt érteni kell az európai nyelvekből néhányat. Az egyik je­lenlegi behnunkalárs például a magyaron kívül perfekt ir és beszél tótul, Szód, Rátót, és egy csomó tót falu kedvéért, a másik — bár meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom