Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-12-02 / 93. szám
Huszonkettedik évfolyam. 93. szám. Vác, 1908. december 2. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Az uj bortörvény, Vác, dec. 1. Az úgynevezett borhamisítási törvény, mely 1893: XXIII. t.-c. elnevezés alatt ismeretes, igaz, hogy egyes határozatai tekintetében módosításra szorult, de ezt novelláris utón is nyélbe lehetett volna ütni. Azonban az Ausztriával megkötött kiegyezés XXI. cikkelye a magyar kormányt uj bortörvény alkotásra kötelezi és pedig azzal a megszorítással, hogy az legalább is az osztrák bortörvényhez hasonló szigorú rendelkezéseket tartalmazzon. Ennek következtében jött létre az uj bortörvényjavaslat, melyet Darányi Ignác földmivelési miniszter terjesztett a képviselőház elé. A törvényjavaslatról el kell ismerni, hogy eléggé szabatosan van formulázva s határozmányai értelmesek, bár némi ellentmondások és a borkereskedésre nézve hátrányos rendelkezések mégis fordulnak elő benne. A büntetések rendkívül szigorúak, a mi a kiegyezés következménye, melyben ki van kötve, hogy az osztrák bortörvényhez hasonló büntetések állapitandók meg. A 78. §-ból álló törvényjavaslat lényegesebb határozmányai röviden a következők: Az 1. §.‘a bor fogalmát állapítja meg, ellentétben a mostani bortörvénnyel, mely a hamis, vagy hamisított bor fogalmát determinálta. Az 1. §. szerint bor elnevezés alatt az a szeszesital értendő, mely kizárólag a szőlő levéből erjedés utján állíttatott elő. Ez ellentétben áll a 34. §-al, mely gyümölcsbort is ismer s ennek készítését megengedi. Magyarországi kivándorlók Fiúméban, Irta: Vértesi Károly. Festő, lélekbúvár ide jöjjön. Az sok eleven szint talál az ecsetjére, ez az arcon örömet és borúlátót vegyesen lát, niint a háborgó lélek kinyomatát. A tanulmány-utazó pedig a kivándorlási lázban szenvedőkről, a megélhetés eszközeiért küzdőkről érdekes, sok szép képet, jelenetet vehet a tollára. Fiume kivándorlási állomásnak Via Ales- sandrina nevű utcájában van a kivándorlási törvénnyel a magyar királyi belügyminisztérium által magyar szolgálatba vont, az »Adria« hajórajához beosztott, de a magyar kormány felügyelete alatt álló Cunard magyaramerikai hajós társaságnak a főügynöksége, fölvételi irodája. Mostanában, (1904) három hajó jár Fiúméból New-Yorkba : Pannónia, Szlavónia, Ul- tonia. Nagybetűs nyomtatványok, színes hajórajzok a ház külső és belső falain. Szedel- kőzés, folytonos csoportosulás a ház előtt, hogy az utcán való közlekedést megakasztja. Szorongás a kivándorlási iroda szűkké váll helyiségeiben, a hol értesítés, irányítás, uta sitás adása, a kivándorlók egészségi állapotának az első megvizsgálása, az okmányok A 2. §. a pincekezlésnél használható szereket állapítja meg. Nevezetesen szabad lesz a mustot befőzés által sűríteni, a mustot és bort kénezni, savtalanitani, deríteni, színében javítani, szin- teleniteni, szénsavval felfrissíteni, borélesztővel áterjeszteni, fejteni, szűrni, hevíteni, más borral összekeverni, de mindezeknél a műveleteknél csak azokat az eljárásokat és azokat az anya- gokak szabad alkalmazni, a melyeket a törvény- javaslat előír. Noha az e pontban előirt anyagokon kívül más szert, vagy anyagot a borhoz használni nem szabad, a 3. és a következő §-ok bizonyos esetekben a szeszezést és a cukrozást még meg is engedik. A must cuk- rozása általánosságban nem engedtetik meg, rendszerint tilalom alá esik. Minthogy azonban vannak kivételesen oly évjáratok, a melyekben a kedvezőtlen időjárás miatt a must természetes cukortartalma oly túlságosan alacsony marad, hogy az abból a mustból fejlődő bor, jóformán élvezhetetlen volna, a törvényjavaslat gondoskodott arról, hogy ily kivételes esetekben a must megfelelő cukrozása az érdekelt fél által kért és elnyert külön engedély mellett, a megállapított határok közt foganatosítható legyen. Általánosságban tilos a bor szeszezése is az alkoholtartalom gyarapítása céljából. De mivel hibás, vagy beteg borok kezelésénél, bizonyos borderitő szerek előkészítésénél stb. a szesz használatát megengedik, azonban azzal a korlátozással, hogy szeszmennyiség, a mely ezen az úton a borba kerül, egy térfogat százalékot nem haladhat túl. Külön fejezet szól a tokaji hegyvidéken termelt és irományok átnézése van, a jelentkezőknek útbaigazítása az »Adria« magyar királyi tengerhajózási részvénytársaságnak a tengerparton terpeszkedő oszlopos, nag}' házában a személyszállító irodában. Szóval rossz időben a kilincs folytonos mozgása, jó időben az ajtók tárva tartása, mert havonkint egy- szer-kétszer indul a Cunard Line legnagyobb angol szállítási vállalat egyik-másik hajója. Jönnek-mennek a palotaszerű nagy hajók. Az útiköltség összerakva, a kivándorlási láz beteges áramlata ragadja, sodorja őket. Özönlik hontalanságba a nép, Magyarország minden Iájáról, az alföldről, a páfrányövezte sziklák tájáról egyképpen, kiválóképpen mióta a kivándorlást az ország fellendült révvárosának terelték, hogy a magyar népet a hosszabb vasúti utazástól, vámvizsgálástól és a gyakori átszállástól megkíméljék. A nagy népmozgalomban áramlat ez, itt népvándorlás. A csalódott is menedéket kivándorlásban keres. Nagy varázsa van ennek most a magyar lelkeken. Az egész országból arra az egy helyre törekszenek, hol a tenger hullámai Magyarország partját verdesik. Megcsiiggedt fejjel, öreg, ifjú, férfiak és nők, elégedetlen halsorsú emberek, gyermekraj, menyecskék, libegő-iobogó, bokorugró szoknyában, serdülő hajadonok különféle színű fejkendővel, sötét, vagy tarka színű rokolyában, valamennyien kisebb-nagyobb borokról, ezeknek cukrozását, sűrítését, házasi- tását határozottan eitiltja s véget vet annak az abuzusnalc, hogy más vidékről a tokaji hegyvidékre behozott borok ismét „tokaji“ elnevezés alatt adassanak el. A III. fejezetben különös figyelmet érdemel a törkölybor kérdésének szabályozása, mely akként oldatott meg, hogy törköly kizárólag házi fogyasztásra, csak viz felöntéssel (cukor nélkül), évenként legfeljebb 10 hektoliternyi mennyiségben és csak azoknak szabad saját termésű törkölyiikoől készíteniük, a kiknek 2 katasztrális holdnál nincs nagyobb szőlőjük, ha nem foglalkoznak borkereskedéssel, vagy kis mértékben való elárusitással. Forgalomba hozni azonban a törkölybort semmi körülmények között sem szabad. A. IV. fejezet tartalmazza a büntető határoz- mányokat. Ezek az egyes tilalmak megszegésére irányuló cselekvényeket s a büntetések kiszabására 3 kategóriát állítanak fel, 8 naptól 3 hónapig terjedő elzárást és 10 K.-tól 1000 K.-ig terjedhető pénzbiinetést a legsúlyosabb, 3 naptól 15 napig terjedhető elzárást és 10 K-tól 600 K-ig terjedhető pénzbüntetést, a kevésbbé súlyos és elzárás nélkül csak 10 K-tó) 600-ig terjedhető pénzbüntetéssel, az enyhébb esetekre. Az utolsó fejezet a törvény végrehajtásának egy uj közegét állítja fel. Ezek a földművelésügyi miniszter által kinevezendő borbiztosok (ellenőrök) a kik jogosítva vannak a törvény rendelkezései alá eső helyiségeket bármikor megvizsgálni s a gyanús italokból, vagy anyagokból mintákat venni. kézi-batyuval a kezükben, nagy csomóba kötött ágynemű, miegyébb az asszonyok meggörbített hátán. Iíackiás közöttük egy fodros viganójú friss asszony, összegyűrt fehér keszkenőt szőrit a markában. A ki ismeri hazánk népének a viseletét, az igazi magyar fajt, azonnal megmondhatja, ki melyik vidékről való. A kivándorlási láz sietteti léptüket. A felcsillanó remény húzza, vonzza őket; a kinek erősebb reménység költözött a szivébe, másokra is hat. Á bizalomkeltésnek ereje van. Boldogtalan, kinek akadály gördül útjába, hiba, fogyatkozás van a testi épségében, nem jól áll egészség dolgában, hiányzik szeméneK a teljes fénye, tüdejének, önmagának fogyatékos az életképessége. Az orvosok erősen néznek a szeme közé, külső jelekből állapítják meg a belsőnek netaláni roncsát, meghatározzák a halál csiráját. Csak épkézláb embert fogad be az újvilág, kinek az erőállapota engedi, kinek a lélegző szervei megbir- ják a bányák mélyének a fojtó levegőjét, izmai, a rájuk váró nagy és nehéz munkát, hogy leadva a hasznot, ne váljék az ottani társadalom terhére erőtlen, öreg emberként. Az a piros pozsgás, selyem viganós, ringó derekú legszebb Sárika is, kinek az arca most majd kicsattan, a ki kékszinű búzavirágot tűzött keblére, kétsorfonvást, pántlikásan viseli a haját, habár ragyogó festői, sajna,
