Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-09-30 / 75. szám
VÁCI HÍRLAP Rottenbiller Sándor takarékpénztári könyvelő, dr. Forgó Kálmán ügyvéd, Schaub István gyógyszerész, dr. Oberländer József ügyvéd és Nagy Sándor jószágigazgató, helyettes esküdtnek Velzer Endre kereskedőt sorsolták ki. Az ülésszakban kilenc bűnügyet fognak letárgyalni s az ülésszak november 7-én ér végei. — A múzeum állandó otthonban. Az elmúlt csütörtökön tartotta múzeumegyesüle- tünk választmányi ülést a városháza tanácstermében Tragor Ignác dr. elnöklete alatt. A tárgysorozat kiemelkedő pontja Apponyi kultuszminiszter leiratának ismertetése volt Az egyesület ugyanis öUÜ K segélyt kapott, melyből 300 korona a könyvtár, 300 korona pedig régiségtár gyarapítására használandó fel. A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa az egyesületben működő népkönyvtárnak 150 koronát adományozott. Az elnök jelentette, hogy a főfelügyelőség kiküldöttei, Szalay Imre és Fejérpataki László dr. miniszteri tanácsosok megtekintették a múzeumot s megelégedésüket fejezték ki az eddigi működés fölött, azonban kijelentették, a mennyiben az egyesületnek a jövő évben sem lesz állandó helyisége, úgy nem fogják ajánlani az államsegély kiutalását. E kijelentés tudomásul vétele után hosszú vita indult meg, végre az elnökség felhatalmazást nyert, hogy a püspöki könyvtárban november elsején megürülő lakhely iség bérbevétele ügyében a szükséges lépéseket sürgősen tegye meg. Majd Révész Sándor dr. titkár elősegitette az egyesület két levelező tagjának Paazig Artúr századosnak és Alolec Károly szerkesztőnek köszönő leveleit és a Szombathelyen október 10—11-én tartandó országos gyűlés meghívóját. Az egyesü’et az országos vásár miatt nem vehet részt s azért üdvözlő táviratot küld. Az eltávozott választmányi tagok helyébe megválasztották Schweighoffer János dr. főgimn. igazgatót, Agárdy László kegyesrendi tanárt és Vörös Ferenc igazgatót. Elhatározták, hogy az államsegély terhére a Kaszinóban lévő régi váci újságokat megveszi az egyesület. Az újságok átvizsgálását Ivovách Ernő választmányi tag végezte, kinek köszönetét fejeztek ki. Végül a télen tartandó felolvasó ülések programjának összeállítását határozták el. Egyelőre csak annyit végeztek, hogy lesz a rendes felolvasásokon kívül az Urania tudományos egyesület mozgó fényképgépeivel ifjúsági és munkás előadás is A végleges megállapodás a következő ülésen történik. — Mennyi szavazó lesz Pestmegyében ? A Népszava tudvalevőleg megszerezte Andrássy gr. belügyminiszter tervezetét azr általános választói jogra nézve. Minden újságolvasó tudja, hogy ennek az alapja a pluralitás és lesz egyes, kettes és hármas szavazat. A szociálisták lapja közli a statisztikai táblázatokat is, melyből közvetlenül minket Pestvármegye jövő alakulása érdekel. Andrássy tervezete szerint vármegyénkben 230,692 lenne jövőben a szavazatok száma, ebből 42 százalék munkás-szavazat. A magyarság 82-6 percentet képvisel ebben, 12*2° 0 német és 3‘7°/0 tót. Három szavazata lenne a mi megyénkben 10,817 egyénnek, két szavazata 52,093 egyénnek, egy szavazata 90,130 egyénnek és 49,191 analfabétát ruházna fel a miniszter törvénytervezete szavazati joggal. A magyarság mindenütt 80°/0-on felül lenne e számokban s a nemzetiségiek szóba sem jöhetnek a mi vármegyénkben, ezért aligha is lesz uj kerület beosztás. — A rnunkásbiztositó alapszabályai. Második összehívásra gyűlésre jöttek össze vasárnap a városházán a rnunkásbiztositó pénztár közgyűlési kiküldöttei, hogy megalkossák a váci kerületi rnunkásbiztositó pénztár uj alapszabályait. A közgyűlésen Miltényi Aurél elnökölt, a tervezetet Váró Károly ügyvezető igazgató ismertette A jelenvoltak mindegyike meggyőződhetett arról, hogy a régi autonómiának még a halvány árnyéka sem maradt meg. A mit felsőbb helyről, a rnunkásbiztositó hivatalból diktálnak, azt kell elfogadni nem csak a váci, de az ország minden kerületi rnunkásbiztositó pénztárának. A rnunkásbiztositó hivatal készítette el az alapszabályokat is, melyet megküldött minden munkásbiztositónak, de egyúttal hozzátette, hogy azon semmiféle változtatást nem tűr s nem fog jóváhagyni. Mit volt mit tenni, a váci gyűlés is elfogadta, hogy végre már alapszabályszerűen működhessék a pénztár. — A téli menetrend. A Pes>vidéki Nyomda lapunk mai számához előfizetőink részére mellékelte a téli menetrendet, mely tartalmazza, szokás szerint, a budapest—párkány- nánai és vissza közlekedő vonatok rendjét a közbe eső összes állomásokra, valamint a íürge. menetrendjét. A kosdi jegyző jubileuma. Kosdról írják lapunknak: Kösd községe szép ünne- peltségnek volt színhelye e hó 25-én, a mely Perényi István községi jegyző 25 éves működésének volt fordulója. Helybeli tisztelői és a járás jegyzői kara rendezték az ünnepélyt, hogy méltányolják a kötelességét hűséggel betöltő tisztviselőnek érdemeit. Az ünnepély délelőtt lü órakor a községházánál tartott díszközgyűléssel kezdődött, melyen a járás főszolgabirája és orsz. képviselője is megjelent. Lénáit János községi biró lendületes szavakban köszöntötte az ünnepeltet a képviselőtestület nevében, majd Biczó Páí lelkész a református egyház képviseletében üdvözölte, a r. kát. egyház nevében Banoss Gyula tanító, a tanitótetsület nevében Fábián Lajos tanító. A járás jegyzői kara nevében Kovács Ferenc diósjenői jegyző szólt meleghangú szavakkal az ünnepedhez, átnyújtván annak egy értékes és díszes arany órát; kosdi tisztelői különféle emléktárgyakkal kedveskedtek, melyeknek koronája az a maradandó 200 koronás jótékonycélú alapítvány volt, mely az ünnepelt nevét viseli Poseidonnak, a tenger mitológiai főistenének egy helyt úgy is áldoztak, hogy bort öntöttek a tengerbe. A bortermelők nagy része ma megfordítva cselekszik. Ha már nem is öntheti a tengert a borába, legalább vízzel áldoz Bachusnak, illetve a borba önti engesztelő áldozatát: a vizet. A mitológia szerint Lykorgos, ki a feltalált borból kóstolgatott, e miatt valamely gyerekcsinyt követelt el, miért is annyira megharagudott, hogy birodalma területén minden szőlőtőt kiirtatott. De Bacchus meg- boszulta magát, mert venyigével megkötözte lábait s kiszolgáltatta őt haragvó alattvalóinak, kik őt a hegyről ledobták. E szőlőtő-pusztulás nem jelképezése-e az ókorban is jelentkező fllloxerának ? Bacchanáliákat is tartottak a bor istene tiszteletére. Ezek lehettek a szüreti mulatságok. És a mai Bacchantok bizonyára a bortól megíttasult emberek, ha nem is kiáltják már: »Evőé Bacchus!« Bacchusnak tiszteletére engesztelő áldozatul a dogvész ellenében a földre bort öntöttek. Valószínű, hogy kolera-időben már ekkor is a vörös bort tartották jó mediciának. Ma a bort és pezsgőt a mulató emberek már csak reggel felé öntik a földre. üregeink még ma is beszélnek arról, mit apáiktól hallottak, miszerint nagymennyiségű és igen jóminőségű bor termett Vácon 1834- ben, de annál még híresebb volt az 1811-iki, mely évszámokból évtizedekig tartottak meg maguknak a gazdák kóstolóul és gyógyszerül. Kozáky penci birtokos a vidéken, Marosi Ferenc Vácon voltak az elsők, kik nagy költséggel és nagy tudással, szakértelemmel fogtak hozzá a filloxera pusztításai után a szőlőhegyek rekonstHálásához. A múlt századokban már nagy hire volt a váci boroknak. Még külföldi irók is megemlékeznek jó borain król. Lengyelországba sok bort vittek innen el. A váci múzeumba kerülő sok apró lengyel pénz magyarázatát abban találja a múzeumi vezetőség, hogy váci fuvarosaink egészen Lengyelhonba vitték borainkat. Egy negyedszázad előtt került ki a volt váci borkereskedő Steiner Ignác fia, Móric, ki a pesti vincellér-iskolát végezte el és az államtól segélyzett pince-egyesületnél volt egy ideig alkalmazva, — Ausztrália fővárosába, Melbourne-be és csinált hirt és forgalmat a magyar boroknak. Még most is ott él és űzi e foglalkozást. Most már a különféle korán érő csemege fajszőlőink vannak s elárasztjuk vele piacunkat, Pest, sőt Bécs piacait is. Valamikor a legkorábban érett szőlőnk a Jakab-szőlő volt, mert szt. Jakab-napra rendesen megérett volt jóval a szüret előtt. (Nem az újfajta Jaques-szőlő). Csupán e fajt szabad volt leszakítani, különben a szüretelés napja hivatalos határozat volt. Most szüretel ki-ki, akkor, midőn kedve tartja s ennek révén a mások szőlőjét lophatja a — csősz. A hetvenes években az országban a szomszédos nagymarosiak szállították a csemege- szőlőt külföldre. A filloxera pusztítása idejében kiterjedtebb forgalom miatt már Vácra és vidékére is szorultak a nagymarosiak. A nyolcvanas években már a váci »malomtalan« molnárok is az üzletágra adták magukat és még Erdély véghatáraiból is szállították a kosaras-szőlőket Bécsbe, Berlinbe, hol állandó üzlettársaik árusították el a szőlőt. A vidék is inkább gyümölcstermésre adta magát, bár a pusztító hernyók irtására hatóságilag kell kényszeríteni a parasztságot. A szezonban gyönyörködhetünk a Má tyás király- utcából levezető Dunaparton a tízezrekre menő puttonyos gyümölcs elárusitásában, miket ott a kofák összevásárolnak, a készen álló hetihajókba rakják s Budapestre szállítanak. Azonban nemcsak Vác és legközelebbi környékének, hanem Nógrád- és Hontvár- megyének Pestmegyével határos, illetve Vác- hoz közelebb eső részeinek is nagy gyümölcsös gócponti lerakodóhelye s innen vásárolják közvetlen úton a bécsi gyümölcskereskedők a hires cseresznyét s meggyet a szű- kebb Ausztria és Galicia számára. A kóspallagi, szokolyai, hutai, nógrádi, vác-cselőtei erdők maliuája, szamócája, földi epre szintén összegyűl Vácon, hogy friss állapotban kosarakban a bécsi és pesti piacokra kerüljön, de sajtolva a messze külföldre is vándorolnak.
