Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-07-12 / 53. szám
2 VÁCI HÍRLAP juthatnak a versenytérre, gyalogosoknak pedig az Eszterházy-utca lesz nyitva. A versenyeket minden időben megtartják. Jóslásokba nem bocsátkozunk. Nem is lenne verseny, ha eshetőségek nem merülnének fel. Bízunk benne, hogy derék ifjaink, mint már idegenben is, itthon is győzelmet aratnak s üdvözöljük vendégeinket, kik a sport iránt érdeklődve órákat töltenek városunk falai között! Vasárnapi levél. A verseny tanulságai. Még nem történt meg és már is, mégis beszelbelünk ilyenekről is. Az előkészítés, a szervezés nehéz munkáján túl vannak a verseny előmunkásai. Most már csak a rendezés és evezés sikerétől lügg a többi. A cWc-kul nem akarom a rendezés, különösen pedig az evezés fontosságát kisebbítem, hanem csupán jelezni, hogy a társadidvu bizottság munkájával már elkészült s a bizottság munkájára nézve a többi már csak: csar. Ez már a mások dolga. Bár nem tagadhatjuk: vannak olyanok is, a kik úgy az előkészítésben, mint a rendezésben, no meg még az evezésben is kiveszik a részüket. A társadalmi bizottság tagjainak legtöbbjére azonban a mai napon már csak élvezet, kétszeres élvezet vár. Azért iesz kétszeres az öröm és a gyönyör, mert az élvezi majd valóban a látni valókat, a ki azoknak létrejöttében munkálkodott, fáradozott, buzgólkodott. A társadalmi bizottság elvégezte a munkáját. Hogv derekasan, becsülesen végezte, tanú rá minden tárgyilagos szemlélő. A verseny sikere már nem a bizottság hivatásteljesitésén múlik. Ha csak valami kedvezőtlen időjárás most nem avatkozik bele a rendezésbe, a verseny a iegnagyobb mértékben kelt hogy sikerüljön. Es épen a társadalmi bizottság önzetlen fáradságot, áldozatot nem kímélő munkássága folytán. Ez az a munkásság, a melyik a mai verseny egyik legtanulságosabb ténye Bárkinek az agyából pattant is ki ez az eszme, — bogy t. i. a versenyt a társadalom dőn végighancurozik, a Nap fényében csillogó i lóbori tolt ágak ezüstjét nyakunkba rázza a mint egyik ágról a másikra átugorva azt megreszketteti. Felkeresi ilyenkor a különböző helyeken elrejtett magtárait s nagy vígan lakmározik. Ha sokáig tart a tél, koplal is egy keveset, szívesen megteszi, hisz jön azután a tavasz, a bőség korszaka, a mikor mindenütt terített asztal várja. Megtalálja szive választottját, kettecskén elvonulnak a mókuspalotába és kezdődik az uj, de nekik mindig boldog élet. Márra elég volt. A Nap teljes erővel tűz az átlátszóan kék égről. Minden életet lehel, harasztok, illatozó virágok, édes gyümölcsű fák, tarka-barka ruhájú madarak, pillangók és bogarak vesznek körül, a természet ékköveinek és drágaságainak egész tárháza. A vér gyorsabban kering, a szív melegebben dobog s felhevült képzeletünk bűvös mesevilágba ragad. Daltól zeng a levegő, álmodunk a kis patak partján és a tesL s vele a szellem nyűgei gond, bánat, fájdajom elenyésznek. A lélegzés szabad, a keblünkből fakadó sóhajtás nem fojtó, hanem olyan könnyű, életet adó. Dr. Horváth Károly. ily formájú képviseletével fogja előkészíteni, — el kell ismernünk: ügyes gondolat volt. Megmutatta ez indítványával, hogy van érzéke a társadalmi élet iránt és ismeri annak az egyúttmunkálkodásból folyó erejét, hatását. A mikor egy-egy testületünk, egyesületünk egyesületi kérdéseket tárgyal, ám csinálják egyenkint, külön-külön, azonban a midőn az egész városra szóló, sőt országos dolgot kezdeményez, lépje át egyesületének sorompóit s liivja fel támogatásra az egész társadalmat. Ha üdvös célért való küzdésre hívja fel az önzetleneket az igazi, az önzetlen társadalom nem fogja cserben hagyni. Egy messzire fénylő, felejthetetlen példát mutatott erre a mostani társadalmi bizottság, népszerű Sport' gyesületünk kezdeményezésére. A Váci Hírlap mindenkor szívesen helyet adott az oly közleményeknek, a melyek az egyes társadalmi erők összekapcsolását célozták. Azt hiszem, ezen túl is támogatni fogja azokat a mozgalmakat, melyeknek célja a társadalom egyes csoportjait jobban és jobban összefűzni és együttesen a mostanihoz hasonló munkára ösztönözni. Tudvalevő, hogy pl. Kaszinónk mostani állapotában nem mindenben tölti be hivatását, bár érdemes vezetőségének, tudom, legszentebb akarata, hogy a mai kaszinóból egy modern s mai társadalmi igényeknek megfelelő kaszinó váljék. Ezt is azonban csakis általánosabb társadalmi mozgolódással lehetne elérni. Kaszinónktól számosán olyanok is távol tartják magukat, a kiknek pedig a kaszinó társadalmában okvetlenül helyet kellene foglainiok. Ezek csak azért nem vesznek ott részt, mert a mostani igényüknek nem felel meg. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ők ne kívánnának, vagy ne szeretnének egy modern kaszinót. Sőt hiszem, hogy egy ilyennek szervezési munkájában szives örömest részt is vennének. Megnövekednék rögtön azoknak a száma, a kik nem csak óhajtanának egy jobb valamit, hanem annak megteremtésén szívesen dolgoznának is. Okuljunk a mai versenyt előkészítő társadalmi bizottság munkájából s ha kell és szükséges, szerveznünk megint egyet, mely — hiszem — szintén sikeresen fogja megoldani a kitűzött célt. Szentgyörgyi. Hire k.- A főispán Vácon. Gallner Gyula vármegyénk főispánja Fazekas Ágoston alispánnal és a vármegyei tisztviselőkkel kedden Vácra érkezik, hogy a városházán a szokásos éves vizsgálatot megejtse. A főszolgábiró- ságnál hétfőn lesz az éves vizsgálat. Ivánka Pál főszolgabíró ebédet ad a vármegye vezetőinek tiszteletére. — Negyvenezer koronás út a sziget- ségnek. Régi ügy ez már. A szent endrei szigeten fekvő községek régen sürgetik, hogy Váccal jó összeköttetésük legyen és a vác tótfalui községi közlekedési utat építsék meg. Miután a vármegye is belátta, hogy első rendű érdeke a szigetségieknek ennek az útnak megépítése, megalakították az ér- keltséget és a hozzájárulási arányt, a mely szerint Szentendre 15, Tahitótfalu 40, Vác 5 százalékot és a többi községek 10 — 10 százalékot fizetnek az útépítésre. A mi városunkra igazán a legkisebb hozzájárulási arányt róttak ki, a kégviselőtestület ezért még külön 5000 koronát szavazott meg az útépítésre, a mely azonban csak nem kezdődhetett meg. Szentendre ugyanis fellebbezett a hozzájárulási arány miatt. Ezért pénteken újra megalakították az érdekeltséget és hozzájárulási arányt a Szentendrén tartott gyűlésen. Az elnök Kémény Kálmán tb. főjegyző volt, ott voltak Kukluy miniszteri tanácsos az államépitészeti hivatal képviseletében, Aim ísy Sándor főszolgabíró, ez ösz- szes érdekelt községek, mig Vácot dr. Zádor János polgármesterünk képviselte. Hosszú vita után Vác hozzájárulási arányát 26 százalékban állapították meg, mit a polgármester csak úgy fogadott el, hogy ha az utat egész a propellerállomasig megépítik. A többi hozzájárulási arány ez; Szentendre 7, Bu- dakaláz 2, Pomáz 4, Pécstnegye 7, Tahitót- falu 4ü, Szigetmonostori 7, Dunabogdány 5, Kisoroszi 2 százalékot fizet az útépítés költségeire. Az ut 40 ezer koronába kerül s még ez év őszén megkezdik az építését. — Húsz év múlva. Húsz évvel ezelőtt a mi főgimnáziumunkban érettségizettek most tartottak Vácon találkozót. Az iskolatársak mindenek előtt szentmisén vettek részt a székesegyházban, melyet dr. Schivaj-czGusztáv pápai kamarás, egyházmegyei segédtanfelügyelő mondott. Majd tiszteletüket tették Randveg Mihály ujouemesternél és Rózsahegyi Gyula prépostkanonoknál, mint volt tanáraiknál, délben pedig ebédre jöttek össze a Pokolcsárdában. A találkozón megjelentek: dr. Schwarcz Gusztáv p. kamarás, egyhm. s. tan- felügyelő, Kádár Szilveszter p. kamarás, mindszenti plébános, Drexler Antal harasztit plébános, Petter Géza kecskeméti Erzsébet- templomi lelkész, Kurdi Béla fogtői ev. ref. lelkész, Géher János máv. ellenőr, Tariczky Jenő törvényszéki biró, Drágffy Sándor föld- birtokos, dr. Forgó Kálmán egyházmegyei ügyész és Steiner Lajos meteorológiai intézeti vezető. — Gyűjtés egy tűzkárosultnak. Egy hónap előtt leégett a vásártéren a cédulaház. Hnbal Ferenc kovács lakott abban, a kinek nagy a kára. Nem csak bútorai, hanem szerszámai is mind elpusztultak, odaveszett nagy baromfiállománya is. A nagy pusztulásnak hire ment és Rádon, a honnan Hnbal Vácra költözött, Hufnagel József gyűjtést indított a szegény ember felsegélyezésére. Az összegyűlt összeg 60 korona, melyet most küldtek be hozzánk s mi azt az illetékes helyre juttattuk. A gyűjtés talán szebb eredményt mutatott volna fel, de a gyűjtő, Hufnagel József hirtelen elhunyt. Emlékét eggyel több ember fogja áldani. Az adakozók névsora ez: Ozv. Muslay Sándorné, Muslay Margit 20—20 K, N. N. 5 K., Hufnägel József, Radics Lajos 2—2 K., Hauser, Deák, tfj. Litavszky János, Czerny Dezső, Kosztyán János, Kosztyan István, ifj. Kovács József, Litavszky, N. N. 1-1 K, N. N. Czebel 40—40 fill, H. J. Pitkai Jáno- 60—60 fill, összesen 60 korona, mely összeget a károsultnak átadtuk. — Uj kispapok. A váci püspöki papnevelő intézetbe a megyés főpásztor és a káptalan tagjai jelenlétében múlt pénteken vették fel az uj kispapokat. Jelentkeztek összesen 29-en, kik közül felvétettek a teológiára; Filó József a marosvásárhelyi, Kari János a ceglédi, Lóky Jenő a budapesti, Malárcsik Dezső az iglói, Schmidt Károly a budapesti, Szelepcsényi Márton a félegyházi, Varga Ferenc az egri, Vasváry Ferenc a budapesti, Wolemann Tóbiás a pozsonyi gimnáziumból,
