Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-07-01 / 51. szám

zések határideje is leiárt. A beérkezett ne­vezések, jelentkezések azt mutatják, hogy a verseny sikerülhetéséhez meg van minden feltétel. Sportegyesületünk vezetősége — a társadalmi bizottság — már hónapok óta fá­radságot nem kiméivé dolgoznak, munkál­kodnak a julius 12-e érdekében. Tehát a >Szövetség«, meg s »Váci Sport-Egyesület« is eddigi s további munkájúkkal megtettek s meg is tesznek mindent, hogy a váci evezős­verseny a szokásos versenyek közül is ki­váljék. A rendezőségen kívül minden vácinak meg kell tennie mindent, a mit a verseny érde­kében megtenni módjában áll. A hatóságok min lenben könnyítsék meg az intézők gond­jai. munkáját, a nagyközönség pedig támo­gatásával, érdeklődésével jutalmazza a nemes buzgóságot. Társadalmunk egy része már eddig is kivette részét úgy a munkából — m.ni társadalmi bizottság, — hölgyeink pedig a »Váci Hölgyek dija« felajánlásával az an vagi hozzájárulásból a lehető legszebben. A közönség többi része a verseny napján kell, hogy megtegye a magáét. Ez annál in- lvcbb könnyebb, mert midőn egy csekély anyagi áldozattal megjelenik a versenyen, tulajdonképen oly gyönyörűségben lesz része, hogy nem áldozat az a kisded pénzösszeg, melyet belépőjegyül fizet, hanem csupán a látnivalók megtekintése ellenében lefizetett néhány fillér. Sokan vannak, a kik húzódoznak a ver­senyektől s elitélik azt. A versenyt azzal a rossz iskolai rendszerrel hasonlítják össze, melynek terhe alatt a tanuló nem az életnek tanul, hanem igyekszik, hogy lest, ne pedig 2-esl, vagy éppen 3-ast nyerjen tanulásáért. A versenyt is ilyennek tartják. Az evezős nem azért evez, hogy testét edzze, hanem azért, hogy érmet, dijat nyerhessen el. Nyugodjunk meg ebben! A inig az ember gyarló ember lesz és marad, a versengés sem szűnik meg addig. No meg nem is ta­gadhatjuk, hogy sokszor, de sokszor egy-egy nemes, mindnyájuk által megbámult tettnek r -----------------'—,r—TÍ....7ÜM . , ■ olyan leány, a ki nem érdemelné meg, hogy szeressék ! Nem akarnak mást, mint férjhez menüi: igen, semmi egybet, mert van-e an­nál kedvesebb, mint a mikor azt mondják nekünk: asszonyom! s van-e annál nagyobb megnyugvás, mint annak a szemtelennek, a ki kisasszonynak szólít bennünket, büszkén megmutatni a csillogó arany karikát az uj­junkon? Van-e annál nagyobb és boldogi- tobb tudat, mint valakinek azt mondani : uram, fc n és rápazarolni azt a sok sok szere- tetet, a mire egy boldog és túláradt leánysziv képes? És az önök sorsa, uraim? Hisz még az istenek is megirigyelhetik, a mikor karjaikba zárják azt a kicsiny asszonyt, a kit maguk szivük szerint választottak és a kiről gon­doskodni önöknek csak gyönyörűség lehet! A kik a világ legszebb angyalait adják önök­nek és szeretik, dédelgetik önöket, a mig élnek ! A bájos kis szónok meg is kapta menten a jutalmát, egy ifjú levente ajánlotta fel hó­dolatát, de nemcsak pünkösd másodnapjára, hanem az egész életre. A ki talán kételkedik benne, menjen el jövőre, nézze meg s azu­tán honosítsa meg a leány vásárokat Vácon is | Doktor. emberi gyarlóság, önzés, hiú becsvágy az alapja. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy a testedzés hazánkban is azóta fejlődött nagyot, a mióta a különböző testületek, sportegye­sületek gyakoribb alkalmat adtak ifjúsá­gunknak erejük, ügyességük összemérésére, összevetésére. Ép most szemlélhettük e pár hét folyamán, hogy tővárosunkban egymást követték a különféle sportversenyek, mily nagyot haladt a magyar testedzés fejlődésé­ben. Megnövekedett a reményünk, hogy nem­sokára Londonban is — a hol az összes nemze­tek mérik össze erőiket — méltóbb képen fogják tornászaink a magyar színeket kép­viselni és épen a mostani gyakori versenyek következtében. Ne féljünk tehát a versenyektől! Hisz ezek a versenyre készülő ifjakat a mérték­letes életnek nyerték meg. A ki nem tudja, érdeklődjék utána s örömmel fog meggyő­ződni arról, hogy mily szigorú szabályok szerint él a versenyre készülő ifjú. Sokunkra ráférne egy kis effajta önmegtartóztatás. Hasznosak a versenyek azért is, mert az egymástól messzebb lakók találkoznak, meg­ismerkednek. Sokat tanul az ember idegen­ben és idegentől egyaránt. Fogadjuk az ide­geneket vendégként, igazi magyaros szere­tettel. Nehogy egy messzitől jött barátunk is kellemetlen benyomásokkal távozzék. Versenyzőinkben bizzunk! Mégha küzdő társaik, ellenfeleik még hatványozott mér­tékben volnának is szerencsésebb helyzet­ben, lelkesítse a mieinket az a tudat, hogy a »Váci Hölgyek« dijáért küzdenek. Előkészü­letük, tudásuk, fegyelmezettségük tudatában bízvást remélhetjük a győzelmet. És épen ezért nem gyenge, hanem erős, kitartó ellen­feleket kívánunk nekik. Csak a valóban fér­fias küzdelemben elsőséget nyert váci evező­seinknek fogják büszkén nyújtani át a váci hölgyek a »Váci Hölgyek« diját és kiáltjuk lelkesen az evezősök »éljenét« a hip-hip- hurrát ! Szentgyörgyi. Hírek. — A járási közművelődési egyesület Rákospalotán. A váci járás közművelődési egyesülete folytatólagos közgyűlését, melyet Vácon kezdett meg, Rákospalotán folytatta a múlt hó 26-án. A közgyűlést a rákospalotai »Park vendéglő« nyári helyiségében d. e. fél lü órakor nyitotta meg Ivánka Pál elnök, Bérezik Árpád min. tanácsos az orsz. magy. szövetség ügyvezető elnöke, Árkuy Kálmán az orsz. magy. iskolaegyesület alelnök, szá­mos egyesületi tag és szép számú vendég je­lenlétében. A közgyűlés fő tárgya volt a f. hó 19-én Vácon tartott közgyűlés által meg­szavazott tanítói jutalmak kiosztása. Ezt meg­előzőleg elnök ismertette a jún. 19. közgyű­lésen elfogadott határozatokat, melyeket a dísz­közgyűlés örvendetes tudomásul vett. Közben Bérezik Árpád méltatta Ivánka Pál elnök érdemeit, úgy a váci járási közm. egyesület megalakítása közül kifejteit ügybuzgalmát és eme egyesület hasznos hazafias működését ; majd az elnöklő főszolgabíró kis fia: ifj. Ivánka Pál gimn. tanuló szavalta el hazafias hévvel Dalmady Győző költeményét, mely után a kitüntetett tanítók jutalom kiosztása következe!'• 50—50 K pénzbeli jutalomban részesültek : Vattai Viola vácrátóti, Arany Géza váchartyáni, Paulini János és Kardos Antal újpesti tanítók. Elismerő díszoklevéllel: Gallasz István püspökhatvani, Bazsanth Vince dunakeszi, Bazsanth János galgamácsai, Strauch Árpád rákospalotai, Szuchovszki Béla váckis- ujfalui tanítók lettek kitüntetve. A kitünte­tést a tanítók nevében Paulini János tanitó- egyesületi elnök köszönte meg. A közgyűlés után a Park vendéglőben társasebéd követ­kezett, melyen Ivánka Pál, Kovácsi Kálmán, Szuper Géza, Förster Lajos dr., Vágó Ferenc, Bazsanth János stb. mondtak felköszöntőket. — Milyen a termésünk? Esőt óhajt, vár minden gazda. Szomorúan fest e nélkül a föld és rossz a termésünk. Gazdasági munka­társunk mezőgazdasági állapolunk julius hó elsejei állásáról ezt a kevéssé vigasztaló ké­pet festi: Búza. Virágzás óla kiadó eső nem érvén, a remélt hat mm. hozam ötre szállt. Rozs. Nagy részt aratják, kalásza nagyobb­részt vékony, szeme részben apadt s itt is ma már csak öt mm. holdankénti termést remélünk, ügy ennél, mint az előbbinek szalmája alacsony, ritka s szalmának nagy szűkében leszünk. Árpa. Szalmája igen ala­csony, szeme sovány, bár színe szép fehér. Sajnos, hogy öt mm-nál nagyobb hozamban itt sem bízunk. Zab. Kényszerérés miatt ennek szeme is sovány, lehet, hogy az öt mni-t megadja. Tengeri. Az igen hűvös éjjelek még elég jó színben fentartják, a csőképződésre azonban úgy ez, mint min­den, esőt nagyon óhajt. Burgonya. Ez már nagyon sinli a szárazságot s szára a földből sárgulni, hervadni kezd. Nem is sejtjük a veszély nagyságát, mely ennek hiányával érhet. A fészekben egy-két tojás nagyságú van csak, a többi nagyon apró s az is kevés. Rpcét gyenge, közepes eredménnyel gépelik. Kerti vetemenyek mind az eső hiányát sinlik. Bab. Virágzik, virága azonban nagyrészt le­hull s hüvelyében a szem fejlődni nem bir, úgy a lencse és borsó is. Káposzta. Nyári laja elég kemény, csakhogy kicsiny, a téli most borul s ez is az eső hiányát sinli. Kender és len. Alacsony, bár a virágos ki­szedésének itt volna az ideje. Dohány. Vissza­maradt fejlődésében teljesen s csak kis terü­leten látható szebb pédgány. Cukor és takar­mány répa. Gumója kicsiny, sok helyt ritka s a pótlás legnagyobb részt semmivé vált a szárazság miatt. Mesterséges takarmány. Zabos bükköny igen alacsony s e miatt kevés, úgy a lucernának és lóherének első vágása volt kielégítő, második alig valami. Rét. A ned­vesebb részeken jobb volt az eredmény, a száraz részeken — a jobb minőségű — ellen­ben kevés. Sarjához kevés a reményünk. Legelő. A nagy szárazságtól kiégett. Szőlő. Hegyeken igen bő szüretre van kilátás, a laposokon ellenben gyenge közép. Gyümölcs. Kajszin barack sok ugyan, de igen apró, szilva, alma bőven volt, de igen hull. Elemi csapás, a nagy szárazság most már annak mondható. Munkás viszonyok kielégítők. Ló ára tartott, a szarvasmarha ára azonban a takarmány hiánya miatt erősen hanyatlott. — Kinevezések és előléptetések, a m. kir. posta és távírda igazgatóság Zapletál István váci m. kir. posta- és távirda segéd­tisztet ellenőrré, a m. kir. igazságügyminiszter Nagy Gyula újpesti segéd telek könyvvezetőt ugyanoda telekkönyvvezetővé, a kultuszmi­niszter Babanits Imre, Body József és Nagy István váci lakosokat számtisztekké, Tóth Sándor váci lakost pedig számgyakornokká, a in. kir. földmivelésügyi miniszter Novottny Károly váci lakos számgyakornokot az erdé­szeti szakasztályhoz számtisztté nevezte ki» illetve léptette elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom