Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-06-28 / 50. szám

2 VÁCI HÍRLAP lelkekben az idealizmus, a minden jó, szép és nemes eszmékért való törekvés s él a lelkek­ben az erős faji érzéssel párosult hazaszere­tetnek forró lángja . . . Mert hiszen minden egyesület csak ezen igazán nemes eszmék je­gyében működhetik s a ki az ilyen egyesüle­tek bármelyikét is pártolja, annak lelkét is csak ily nemes eszmék hevíthetik . . . Amelyek is hát ezek az egyesületek? Itt vannak sorjában: Ipartestület. Ipartársulat. Kereskedő ifjak egyesülete. Váci múzeum egyesület. Vö­röskereszt egylet fiókja. Fehérkereszt egylet fiókja. Váci nőegylet. Váci izr. nőegylet. Váci izr 1 :á yegylet. Kát. legényegylet. Temetkezési egy 1 't. Önkéntes tűzoltó egylet. Egyesült ka­szinó kör. Kát. kör. Szent egylet. (Chewra Kadischa.) Pázmány egylet. Váci dalegyesület. Páli szt. Vince egylet. Váci sport-egylet. Kor­csolyázó egylet. 48-as függetlenségi pártkön. Váci lőcgylet. Kát. nőegylet. Oltár-egylet. Mol­nár ip" rtársulat. Csizmadia ipartársulat. Kis- váci gazdakör. Kisváci olvasó kör. Iparosok betegsegélyző egyesülete. Szőlőhegyközségi egyesületek. Az Állami Tisztv. Orsz. Egyesü­letének Váci köre. Tulipán Szövetség M. V. E. Vác és vidéki köre stb. Hosszú e sorozat, szinte gondolkozóba ejt! Ugyan mennyi tagja lehet egy-egy egyesület­nek?! Vagy egy és ugyanazon egyén hány egyesületnek a tagja ? . . . Életképesek ezen egyesületek mind? . . . Fájdalom!, hogy a legtöbb egyesületünk élete csak tengődés. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy egy-egy egye­sület életében hányszor fordul elő, hogy egy- egy rendes közgyűlést nem lehet megtartani, mert nem jelentek meg a tagok határozatké­pes számban. S ugyan mi ennek az oka? Ta­lán a közügyek iránti lelkesedésnek hiánya?! Oh nem ! Adás itt a hiba, más itt az ok, mert nem az egyéneken múlik az egyesületek kínos vergő­dése, hanem az egyesek egyenkénti erőinek szétfőrgácsolásán. Tekintsük csak azt, hogy egy nap mondjuk két egyesület tart közgyű­lést. Az egyik d. u. négy óra tájban, a másik hat-hét órakor. Egy valaki mindkét egyesület­nek a tagja s mindkét egyesület közgyűlésén féle, mintha a vasat pehellyel nyomtatnák le, hogy el ne vigye a szél. így történt nevezetesen a csoda. A sze­szélyes szél egyszer megmozdított egy te- méntelen buckát. Bontja, bontogatja, söpri befelé a völgybe a homokot. Már be is töl­tötte a völgyet, sőt a völgy helyén építené a másik negyet. De jött, az ember. Csak azt leste, hogy a szél helyette így elplanirozza a buckát. Mostan aztán eléje áll a szélnek. Behinti a homokot szalmával s egy kicsit ledongölé. Ennyi az egész. A szél, mely kö- nyedén hurcolta a nehéz kvarcszemeket, nem bírja el a szalmát. A megkötött homokot aztán könnyesen mivel heti már kedvére az ember. Az elfoglalt területre diadalmasan bevonul a kultúra. Kultúra! Micsoda óriási fogalom! Azt je­lenti a mit az ember, az ember munkája, teremt, vagy hiszi, hogy teremt. E fogalom a mai kor bálványa, a méltó bálványa. És mégis, ha megköveznek is kimondom, hogy a kultúra nem csak teremt, de rombol is. A paradicsom tudásfájának átka ez. A tudás szülte a betűt. A betű—azt mondja róla egy tudós, hogy öl—a betű a kultúra szárnya. Hajh! Nem Ikarusz szárnyai-e ezek V Visz­nek a magasba, azt hisszük, a végtelent is szeretne részt venni. Kérdés, megteheti-e ezt? Talán a fizikai ideje megengedné, de a leg­több esetben a másik egyesület közgyűlésére nem fog elmenni. Miért? Azért, mert a másik egyesület bizonyára a város másik sarkában tartja közgyűlését. Így marad el egy-egy köz­gyűlésről egy tag, két tag s nagyon sok tag. Igen!, mert hiszen a ki az egyik egyesületet pártolja, az legtöbbnyire még vagy öt-hat egyesületnek is a tagja s a ki az egyik köz­gyűlésre elmegy, az a másikról elmarad. Nem csoda tehát, hogy ilyen körülmények között nem tudnak az egyesületek zöld ágra ver­gődni. S ez baj, oly társadalmi baj, a melyen előbb-utóbb segíteni kell. S lehet-e ezen segí­teni? Igen lehet, de csak úgy, ha a hasonló szellemi nívón álló egyesületek társulnak. TegyükUel például, ha az Egyesült kaszinó kör, a Sport-egyesület, a Dalegyesület, a Mu­zeum egyesület, a Tulipán szövetség M. V. E. Vác és Vácvidéki köre, az Állami Tisztviselők váci köre stb. társulna oly módon, hogy ke­resne magának egy megfelelő közös hajlékot, ahol minden egyesületnek meg lenne a maga helyisége s a hol lenne egy megfelelő diszte­rem, melyben minden egyesület tarthatná gyű­léseit. Mily ideális állapot is lenne ez s mi­lyen más kulturélet fejlődnék városunkban. Gondolkozzunk rajta! Mert meggondolni való, tekintetes és nagyságos uraim, mikor egyúttal zsebbevágó kérdésről is van szó! Záborszky Árpád. Hírek. Meghalt a király, éljen a király ! (Előfizetési felhívás amerikai mintára.) Egy halvány rózsaszín papírtól búcsúzó dalt kell zengenem, mert az a rózsaszín papírlap fölötte kedves volt nekem. Évek során át hőn szerettem e kedves kicsi papirost, mely hűtlenül és mindörökre faképnél akar hagyni most. elérjük, aztán lehullunk az ismeretlen ma­gasságból az ismeretlen mélységbe. Itt van ez a kisfalu s itt van mellette száz más ilyen. íme, mit teremtett itt a kultúra! A hajdan rongyos viskók helyén cserepes fedelű házak fehérlenek, kapujukon tüzes lovak röpítik be a csinos homokfutót, vagy hatökrös szekér hordja be az életet. Élhetős itt minden ember. Fűzet a homok, nagyon jól fizet. Hol egykor a tücsök is kényszerű­ségből legelt csak. ott tőke érleli a gerezdet most, barack mosolyog, alma piroslik rád. A kietlen sivár pusztaság helyén egy nagy kert, mely ezer hektó számra ontja a bort, külön vonatokat terhel gyümölccsel. A haj­dani szegénység helyén jólét, öröm, pezsgő élet. Ezt valóban az ember teremtette itt. De jaj! Itt egy lányka napernyő alatt őrzi a libát, amott egy fán pőrén árulja a sze­relmet egy irás, kiakasztva, szögezve az út mentén: »Mari várj meg estére!» Nem látom az öreg föld vérét kiszívó óriási szúnyogot, sem a Kiskunságnak száz kövér gulyáját. Hol, merre van a botjára támaszkodó ju­hász, hol a mélázó furulya szó V Eltűnt. Ki­veszett innét a poézis. —Pedig az is csak va­lami 1 Igaz, hogy mindig csapodár volt, soh’ sem szeretett igazán, alig, hogy keblemen megpihent, el is vágyódott mind a hány. A hogy el-el szállt, vissza is tért, a jó sors elhozta újra, de mostan, hogy örökre elmegy, zokogni tudnék miatta. Hogy olyan édes, drága, szép volt, oly bűbájosán zizegett, ha megforgattam a kezemben Ígért mindent, föld — és eget. Mindent megadott, mire vágytam, a mit szemem, szám megkívánt, érzéke is csodálatos volt a hasznos, szép és jó iránt. Vigyáztam, ha nálam időzött, sőt dédelgettem mindig őt, hogyha elvándorolt, ügyeltem, hogy visszakapjam mielőbb. Most vége, vége ... Ég veled hát te halvány, rózsaszín papir, lelkem feljajdul te utánad, sőt szemem is könnyezve sir. Vigaszom csak abban lelhetem, ha elmégy, rögtön itt a más, ha eltűnik a rózsaszínű, jön zöld-piros húszkoronás. S im, az alkalom sem hiányzik, itt van a negyed eleje, lesz pénz, csak pontosan fizesen olvasóim nagy serege. (Ezt a jámbor óhajt és vérmes reményeket kifejező verset olvasói szives figyelmébe ajánlja a kiadó.) — A Váci Hírlap mai száma hat oldal terjedelemben jelent meg. Lapunk legköze­lebbi száma a kettős ünnepre való tekin­tettel jövő vasárnap, július 5-én fog m égjelen n i. — Jung püspök Erzsébetfa’ n. Erzsé- betfalva lakosságának nagy ünnepe van ma: Jung János f. püspőic a megyés főpásztor megbízásából leteszi az uj templom alapkö­vét. A 22 ezer hivővei biró községnek eddig csak kápolnája volt, melybe alig l50-en fér­tek el Gróf Csáky Károly 30 ezer koronát adományozott eg’ uj templom építésére, a vallásalapból 2ÓJ00 koronát kaptak, a többit a hívek és az egyházközség adta össze s most kezdték építeni a 160 ezer koronába kerülő uj templomot, a mely majd három ezer hivő befogadására lesz alkalmas. Az alapkőletétel nagy ünnepélyek . keretében megy végbe s az alapkőbe okmányt tesznek, melyet a főpásztor, gr. Apponyi Albert minisz­ter, Jung püspök, Kokovay János plébános és a világi hatóságok fejei Írtak alá. — Az állandó tenyészállatvasár Vácon. Megírtuk szerdai számunkban, hogy a váci gazda közönség küldöttsége készül Darányi földművelésügyi miniszterhez, kit arra kér­nek, hogy az állandó tenyészáliatvásárt, melyet a fővá’\.s közelségében fognak léte­síteni, Vácon állítsa fel. Ma, vasárnap délután 3 órakor újabb értekezlet lesz a városházán dr. Zádor János polgármester elnöklete alatt, melyen arról lesz szó, hogy a gazdaságilag nagy fontosságú akcióban minő kedvezmé­nyeket ajánlhat fel a város, mikor megy a küldöttség a miniszterhez és kijelölik, hogy kik vegyenek részt a deputációban. A tenyész- állatvásárnak Vácon való elhelyezése érdeké­ben a tágabb környék földbirtokosait is vonják a küldöttségbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom