Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-06-07 / 45. szám
1 VÁCI HÍRLAP ralásra, sőt állandó tartózkodásra is e vidékre törekvő fővárosi lakosságra való tekintettel, úgy pénzügyi, mint közforgalmi érdekből egyenesen azt követeli, hogy sűrűn közlekedő vonatokkal, illetve motorkocsikkal szol- gáltattassék ki. Ezt a követelményt pedig csak a villamos vontatás képes kielégíteni. E mellett megfelelő vizvételi berendezések utján gondoskodás történnék arról is, hogy e vasúton, a mennyiben ezt a m. kir. államvasutak érdekei megkívánnák, gőzüzemű vonalok is járhassanak, mely körülmény a tömegforgalom gazdaságos lebonyolítása szempontjából bir fontossággal. A helyi érdekű vasúton a következő állomások és megálló-helyek létesittetnék : a) a vác—Veresegyház—rákospalota -újpesti vonalon: 1. Csörög állomás 250 m. 2. Vácrátót megállóhely 70. m 3. Váchartyán állomás 260 m. 4 Őrszentmiklós Vácbottyán állomás 250 m. 5. Viciántelep megállóhely 70 m. 6. Veresegyház elágazási és vizállomás 430 m. 7. Csornád rakodó megállóhely 200 m. 8. Fóth állomás 300 m. 9. Alagi major állomás 250 m. b) a veresegyház-gödöllői vonalon: 1. Veresegyház elágazási és vizállomás 430 m. 2. Szada állomás 250 m. 3. Öreghegy megállóhely 70 m. Ezen felül a m. kir. államvasutak Vác, Rákospalota—Újpest és Gödöllő állomásai a helyi érdekű vasút csatlakozása folytán—az engedélyes költségén — megfelelően átalakíttatnának, illetve kibövittetnének. A helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 9,000,000 koronában, vagyis pályakilométerenként 181.085 koronában állapíttatnék meg. mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 1,350.000 korona fordittatnék, tartalékalap képzésére pedig 140,000 korona hasittatnék ki. A pálya túlnyomó részben dombos vidéken vezet, minek folytán jelentékeny költséget igénylő nagymérvű földmunka válik szükségessé. Igen nagy mértékben emelik továbbá a tőkét a kisajátításokra szükséges költségek, a melyek magassága azon körülményre vezetehető vissza, hogy a vonal intenzív — úgyszólván mindenütt kerti és szőlő-művelés alatt álló területeken, sőtRá- kospalota-Ujpest és Gödöllő környékén részben már beépített és parcellázott belterületeken vonul végig. E területek értéke igen jelentékeny s igy azok a vasút céljaira való megszerzése tetemes költséget igényel. Felette nagy összeget képviselnek továbbá a helyi érdekű vasút villamos berendezésének és különleges forgalmi eszközeinek költségei; és végül jelentékenyen megdrágítja a vasút létesítését az a körülmény is, hogy annak aránylag rövid vonalát három csatlakozó állomás átalakításának és kibővítésének igen magas költségei is terhelik. A 9,000.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke fedezése céljából annak 35°/o-a, vagyis 3,120.000 korona erejéig törzs- részvények, 65°/0-a vagyis 5,850.000 korona erejéig pedig 79%-os kibocsátási árfolyamon számított és 5 /0-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. A 3,150.000 korona törzsrészvénytőke részbeni fedezésére—a tervező bejelentése szerint— eddigelé következő érdekeltségi hozzájárulások biztosíttattak: A földmivelésügyi m. kir. ministerium részéről 10.000 K. A tanulmányi és vallás alap 10.000 K. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 150.000 K. Vác r. t. város 50.000 K. Gödöllő község 20.000 K. Veresegyház 10.000 K. Szada község 10.000 K. Nyireshegy község 10.000 K. Bottyán község 2 000 K. Váchartyán község 20.000 K. Fót község 10,000 K. Zund- telep község 20.000 K. Magánosok 500.000 K. Összesen 822.000 K. Az 1888. évi IV. t.-cikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosíttatnának : a) a m. kir. postának a helyi érdekű vasúton az engedély egész időtartalma alatt ingyen való szállítása fejében, a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egy - másután következő 50 éven át fizetendő évi 23.000 korona általány 460.0JO korona tőkeértékben ; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven fizetendő 45.000 korona évjáradék 900.000 korona tőkeértekben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb összegekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósithatható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 541, illetve 10°/o át tennék és igy az 1888.éviIV. t.-cikkben megszabott 10—10'V0-os maximumon alul maradnának. A fentiek szerint biztosítottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 2,182.000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezeténél 3,150.000—2,182.000=968.000 korona hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezéséről az engedélytkérő további hozzájárulások gyűjtése utján és sajátjából gondoskodni tartozik. a helyi érdekű vasút üzemét a bruttó szállítási bevételek 55%-ért a magyar kir. államvasutak igazgatósága Kezelné oly módon, hogy az üzemhez szükséges villamos áramot a vasút engedélyének egész tartamára az engedélyes »Villamos vállalatok részvény társasága* cég biztosítaná. A szolgáltatandó áram egységára tekintetében — a mely egyelőre kilowatt óránként 14 fillérben állapíttatnék meg — kiköttetnék, hogy az 10 évenként revízió alá fog vétetni és az áram termelési költségeit alkotó anyag-áraknak és munkabéreknek a revízió idejében fennálló mérve és mértéke alapján 10 évről 10 évre újból fog meghatároztalm. Abból a célból azonban, hogy a vasútnak az államra való háramlása idejére az állam necsak a vasútnak, hanem az annak üzeméhez szükséges villamos áram előállítási berendezéseinek is tulajdonába jusson, arra is köteleztetnék az engedélyes, illetve jogutódja, hogy a helyi érdekű vasút üzleti feleslegeiből éveukint egy, e célból alkotandó külön tartalékalapba készpénzben oly összeget helyezzen el, hogy a vasút engedélyének lejártával bekövetkező állami háramlás alapján ezen tartalékalapban 1,100.000 korona összeg álljon az állam rendelkezésére. A m. kir. államvasutaknak azzal a kötelezettséggel szemben, hogy a helyi érdekű vasúton 50,000 tonna átmenő forgalmat (beleértve az önkezelési küldeményeket is) átszállítani tartoznak, biztosíttatnék az a jog, hogy az átmeneti forgalomban 100 kílogram- monkint 5 fillér pályahasználati dij ellenében a vasutat szabadon felhasználhassák, biztosíttatnék továbbá az a jog is, hogy a m. kir. államvasutak önkezelési szállítmányaikat is a szükséghez képest e vonalon szállíthassák és pedig a mennyiben az átmeneti forgalom az 50.000 tonnát meghaladná, ezen önkezelési szállítmányok után csak azon önköltségei díjtételeket fizessék, a melyek hasonló szállítmányok után a többi helyi érdekű vasutak részére biztositvák. Nyelvében él a nemzet. Megtette jelentését a külföldről. Évtik-e ezt tisztelt olvasóim!? Én nem értem! S ha érteném is, akkor sem akarnám megérteni ezt a laza, idegen észjárású fércbeszédet. De azért csak boncoljuk szét. Valaki jelentést tesz. Miféle jelentést? Lehet ez a jelentés olyan, melyet már itthon lehetett, kellett volna megtennie valakinek, de a melyet — a melyet a gyors elutazás folytán — csak külföldről tehetett meg az illető. Ez esetben tehát külföldről küldte meg a jelentését. Akárcsak azt mondanám: megküldötte tartartozását Berlinből, vagy kaptam levelet tőle Londonból stb. Itt ezekben határozottan helyről van szó, hogy t. i. honnan tett jelentést ? honnan küldte a pénzt, vagy levelet stb. az illető. És ez jól is van igy! De világért se gondolja a t. olvasó, hogy a címül kitett jelen léstevő is igy akarná értelmezni e mondását: megtette jelentését a külföldről. Nem! Ő nem azt akarja mondani, hogy külföldről küldötte el a jelentést, sőt egészen bizonyos, hogy itthon állította össze és itthon tett jelentést. Mégis azt mondja, hogy külföldről. Igen, mert nem azt mondja, a mit mondani látszik. Ez az új magyar azt akarja mondani, hogy megtette már a külföldről szóló jelentését. A jelzőt összetéveszti a hellyel, a melyiket? a honnan ?-nal. Pedig nem az a fő itt, hogy honnan küldötte azt a jelentést, hanem az, hogy miféle jelentés az? Ide tehát jelző kell és nem helyhatározó. Nem a külföldről külföldi jelentését, hanem a külföldi jelentést küldi. A jelzőnek a jelzett szó előtt van helye, ragtalanul pl. jó kedvvel, vig esztendőt, szép hazát; ha pedig a jelző a jelzett szó után kerül, akkor a jelző ugyanazon ragot veszi fel, mint a milyen a jelzett szó mellett van és a két szó vonással választatik el egymástól, pl. Mátyás, az igazságos; Botondot, a nagy bárdút; leveleimet, az apámtól kapottakat; jelentését, a külföldről szólót stb. A címül kipécézett és hasonló kifejezéseket nem tennők különös megrovás tárgyává, ha nem látnok benne azt, hogy ez és az ily kifejezés mily könyelmű s szolgai fordítása a német észjárásnak, a mi az újság ingerével hódit nyelvünkben s rontja ennek szépségeit. Ma már ennek mintájára széltében-hosszá- ban használja minden magát műveltnek tartó ember az ily kifejezéseket: Bottal a kezében, kalappal a fején, cvikkerrel az orrán lépett be a szobába. A napszámos asszonyok kosárral a hátukon mennek, mások meg a kalappal a fejükön táncolnak. Beh felforditott bolond állapot és beszéd ez! Mindezeket másként kell jól mondani. PL kalaposán, botosán, evikkeresen lépett be; kalaposán táncolnak; ment egy asszony, kosár volt a hátán, kosarat vivén a hátán; botot tartva kezében, fején hagyván a kalapot, evikkert téve az orrára stb. Jegyezzük meg azonban, hogy nem minden kifejezés rossz, a mi hasonlít ezekhez*
