Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-06-03 / 44. szám

VÁCI HÍRLAP ) (ez is családos ember volt már) neki ment a Dunának. Nem tudta senki, miért tette. Talán hozzád vágyódott kicsi Zsuska, oda a viz alá, hogy ne legyen egyedül az ő virágszála. Kedves Váci Könyvem ! Dr. Fürst Károly. Hírek. A főgimnázium tanulmányi kirándulása. A tanulmányi kirándulás vezetősége a kö­vetkező jelentés közlésére kérte lapunkat: Május 24-én vasárnap reggel a főgimnázium 41 tanulója Rádi József, Aller Béla dr. Kö- vesi Lajos, Kontraszti Dezső és Agárdi László tanárok felügyelete alatt hat napos tanul­mányi útra indult. Budapesten, Füzesabonyon át érkeztek Hortobágyra, a hol a pusztai élet sajátos jelenségei tárultak föl szemeik előtt. Hétfőn megtekintették Debrecenben a Nagyerdőt, a kollégiumot, a református nagy­templomot, a városi múzeumot, a fűvészker- tet, Bocskay és a gályarabok emlékét, a Csokonai szoborra pedig Kövesi Lajos be­széde után koszorút helyeztek. Kedden Máramarosszigeten turistakirándu­lást rendeztek, délután megnézték a nemrég beomlott Kunigunda bányát és a kies fürdőt. Szerdán bemutattuk nekik a víztől elöntött regényes Abafibányát és az óriási kiterjedésű üzemben levő Ferenc-bányát. Csütörtökön Sátoraljaújhelyt érintve Kassára mentünk.Itt első állomásunkat a díszes dómban tartottuk, melynek kriptájában Kontraszti Dezső tanár beszéde kíséretében megkoszorúztuk II. Piákóczi Ferencnek síremlékét. E kegyeletes jelenet után Stuhlmann jeles archeológus magyarázta meg a dóm keletkezését, stilbeli szépségeit és műtörténelmi jelentőségét. Ké­sőbb levezettük őket a Rákóczi-féle ereklye tárba, a Felvidék legnagyobb múzeumába és a javítóintézetbe. Pénteken reggel értünk a diósgyőri vas­gyárba, a hol a vasmüvesség teljes menetét (A miniszter arca sápadt lesz, hátrafor­dul a csengőhöz, mire belép az inas.) Inas: . . . Parancsol Kegyelmes Ur ? Miniszter . . . (Sápadt arccal, az izgalom­tól remegő hangon.): Ma nem fogadok sen­kit és senki számára nem vagyok itt . . . Értetted? Inas: «Igenis Kegyelmes Ur«. (Közönség felé szélesen mosolyog.) A függönynek most már le kell gördülnie. Ili. FELVONÁS. («Budapesti Hirharang* félhivatalos lap cikke a politikai hírek között). «Köztudomású az, hogy a kormány a sör­termelés minél szélesebb alapon leendő ter­jesztését célozza, miért is egy sör termeié ú országos főfelügyelői állást szervezett. Sok irányban folyt a puhatolás, hogy ezen gazdaságilag fontos állásra ki legyen nevez­hető, tegnap azonban a dolog dűlőre jutott. Barlanghy Viktor országgyűlési képvise­lőt hosszú kapacitálás után sikerült meg­nyerni. Első felkérésre, sőt azután az illetékes Körök erős nyomására sem akarta az állást elvállalni, végül azonban a párt határozott kívánságára engednie kellett. Valóságos nyereség közgazdasági és keres­kedelmi ügyben Barlanghy hivatalvállalása láthattuk az öntéstől kezdve egészen az esz- tergályozásig. Délben Miskolcon, a Horváth- szállóban ebédeltünk és ez alkalommal Forgó Kálmán dr. káptalani ügyész bőkezűségéből diákjaink söráldomást tartottak, a miért a szives adakozónak a vezetőség e helyen is köszönetét mond. Délután vasútra szálltunk és Hatvannál jó tanácsadónkkal, Tárnái János ellenőr úrral, a fővárosban pedig Vince László kollegánkKal találkoztunk és velük együtt értünk este tiz óra után Vácra. Az állomás­ról az ifjúság dalolva vonult a főgimnázium elé, a hol ovációt rendeztek Nemes Endre igazgatónak és a vezető tanároknak. A Szózat eléneklése után kiki nyugalomra tért. Általában az ifjúság ellátása, szállása és viselkedése kifogástalan volt. Mindenütt föl­tűnést keltett fegyelmezettségük, kitartásuk, kellemes megjelenésük, lelkes énekük és ra­gyogó életkedvük, az utazás maga jutányos, élvezetes, változatos és tanulságos volt. A puszta ősi szokásai, a modern technika vív­mányai, a természet és az emberi szorgalom kincsei, a költészet és a hazaszeretet emlé­kei maradandó hatást tettek az ifjúság tel­kére és növekedni fog bennük a szellemi lá­tókör, a Tapasztalat, a honi földhöz és a szép magyar hazához való olthatatlan ragaszkodás. Végül fogadja Vác város közönsége is lelkes támogatásáért hálánkat és köszönetünket. Vác 1908. jun. 2. A tanulmányi ut vezetőcége. — Esküvő. A vác-dukai róm. kát. kápol­nában szombaton délelőtt vezette oltárhoz Reviczky Tibor, Reviczky József és neje Pong- rácz Irma grófnő fia Serényi Elza grófnőt, Serényi Nép. jános gróf, a magyar főrendi­ház örökös tagja és neje, Dessewffy Irma grófnő leányát. Mint tanuk szerepeltek Pong- rácz Frigyes gróf közös pénzügyminiszteri osztályfőnök, Serényi Ottó gróf tartományi marsall, Serényi Béla gróf volt kereskedelmi államtitkár és Dessewffy Miklós gróf. Az es- ketési szertartást fényes segédlettel Csáky Károly gróf váci püspök végezte, a ki az es- ketés alkalmából emelkedett hangú beszédet intézet az ifjú párhoz. Az esküvőn résztvet _ . . . Szorgalmas és munkaereje bámulatos . . . szakértelme elsőrendű ... de azt liisz- szük, elég annyit megjegyeznünk, hogy ki­váló tehetségének a könyvtár bizottságban és selejtező bizottságban—melyeknek évek óta tagja—egy évtized óta tanujelét adta. Megjegyezzük még azt, hogy az az elter­jedt hir, miszerint ezen fontos állásra Bo- rosznoky György képviselő lett volna kisze­melve, minden alapot nélkülöz. A legilleté­kesebb forrásból merítjük ezen hírünket. (Függöny becsületszavamra legördül). (Nagy zaj a nézőtéren, erős tumultus, szerző megjelenik a színpadon, függöny fölgördül. A közönség óriási abcugban tör ki, egy úri ember csendre inti a közönséget és han­gosan kiáltja a szerzőnek : Maga egy közönséges svindler, egy smu- eián csaló . . . Ne Írjon maga olyant, a mit mi mindnyájan tudunk és ismerünk, írjon olyan dolgokról, a mi megtörténhetnék, de nem történik meg . . . Adják vissza nekünk a belépő dijat . . .) Szerző sápadtan, összegubbaszkodva áll és a sürgöny most már utoljára, viszavouha- tatlanul legördül. Mimosa. tek a Reviczky, Serényi, Dessewffy és Pong- rácz grófi családok tagjai. Az esküvő után az ifjú pár nógrádnézsai birtokára utazott. — A váci tűzoltók ünnepe. Szép ünnep­ségek színhelye volt vasárnap délután három órakor a váci önk. tűzoltótestület őrtanyája. A szertárhelyiség csinosan dekorálva, a tűz­oltók mind díszben voltak s vártak NikUits Sándor kir. tanácsosra, a testület örökös tiszteletbeli főparancsnokára, kinek arcképét leplezték le. Három órakor Borbély István titkár, Mischler Kornél és Jeremiás Pál sza­kaszparancsnokokból álló három tagú kül­döttség ment az ünnepelt főparancsnokért, ki csakhamar meg is jelent az ünneplés szín­helyén. Itt az őr tanya előtt a testület díszes zászlója alatt a fölsorakozott tűzoltóság fo­gadta Nikitits Sándort, ki mikor megjelent, a kürtös a diszjelet lujta. A kapuban Täuber Ferenc parancsnok üdvözölte az ünnepeltet, majd a közönség előtt Täuber parancsnok szép beszédet mondott a tűzoltóról, mint olyan emberről, a ki életét, vagyonát áldozza fel embertársaiért s melyért jutalma sincs, Beszéde tárgyával kapcsolatba hozta Nikitits Sándor tiszteleLbeh örökös főparancsnok tűz­oltói működését, miközben érdemeiről, az iránta való szerétéiről szólt, lehullott arcké­péről a lepel. A kürtös ekkor ismét diszjelet fújt és a zajos éljenzés után Nikitits állt fői szólásra. Mély meghatottsággal köszönte meg a nagy kitüntetést, melyet szerinte meg sem érdemlett, elmondta tűzoltói működését s az okokat, melyek meggátolták abban, hogy mint parancsnok sokáig a testület élén ma­radhatott volna. Súlyos beteg volt sie kellett mondania a szép tisztségről. Szivében, lelké­ben azonban még mindig él a nemes ügy iránt való nagy és kiirthatattau szeretet, melynek jeléül és a mai nap emlékére 2üü koronát tesz le, lUO koronát a temetkezési alap javára, 1ÜÜ koronát pedig a testület egyéb céljaira. Erre ismét Täuber parancsnok szói s a testület nevében megköszönte a ke­gyes adományt. Majd az érmek kiosztására került a sor. Täuber parancsnok rövid buz­dító beszéd kíséretében húsz éves szolgálati érmet tűzött Báby Mihály, Kremmer József és Müller Tódor, öt éves érmet pedig t alter József öuk. tűzoltók mellére. Alig fejezte be Täuber a szavait, a mikor a szertár udvará­ról kiálltás hallatszik, hogy tűz van. A ka­puk kitárulnak s egy pillanat alatt kint van a legénység, Bunyuta alparancsnok ügyes gyors szerelést vezényelt a maszó-torony har­madik emeletére fecskendővel, létrákkal. A nagy hőségben páratlan gyorsasággal dol­goztak a tűzoltók s fáradságot, méleget nem érezve szereltek tel s szereltek vissza. Eme diszgy a korlat után aztán Csányi szakaszpa­rancsnok vezetésével diszmenet volL Nikitits előtt, majd a diszjelet fújva a zászlót bevitték s az őrtanyán vége volt az ünnepségnek. El­múlt már négy óra, a mikor a tűzoltók tisztjeik vezetésével zászló alatt, cigány mellett levonultak a Lövőnázba, a hot megkezdődött a reggelig lurtó jókedvű majális, mely anya­gilag is jól sikerült. — A vác—gödöllő—budapesti villamos. Nem telt bele egy hét és a villamosunk ügye villám gyorsasággal keresztül rohant a kep- viselőház bizottságain, a képviselőház pénz- ügyi bizottsága szombaton délután ülést tar­tott. Tolnay Lajos, mint a közlekedési bizott­ság előadója, ismerteti és ellogadásra ajánlja a vác—budapest—gödöllői helyiérdekű villa­mos vasút engedélyezéséről szóló törvényja­vaslatot. Hoitsy Pál, mint a pénzügyi bízott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom