Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-05-31 / 43. szám

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K.

Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Dercscn\'i Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára fid centiméterenkint 8 fillér.

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.

A házinyultenyésztés mint új keresetforrás.

Az új kiegyezés végre megadta annak a gyakorlati lehetőségét, hogy állami háztartásunkat — 1917-ben — Ausztriától függetlenül rendezhessük he. A politikusok dolga és e lapok keretén kívül esik az uj berendezkedéssel előálló helyzetnek anyagi eredményeit mérlegelni; egy azonban bizonyos és pedig az, hogy ily nagy átalakulás, a mely az összes néposztályok, az egész lakosság vagyoni és kereseti viszonyainak gyökeres változását fogja maga után vonni, csak akkor nem válik közgazdaságunkra végzetessé, ha ezekre a változásokra úgy az egyesek, mint az egész társadalom előkészülnek és erőt gyűjtenek. Minthogy pedig ezeréves történetünknek tanulságai arra utalják nemzetünket, hogy politikai önállóságának alapját a gazdasági függetlenségben keresse, világos, hogy első vonalban a mező- gazdaságot, mint hazánk legfőbb jövedelmi forrását, kell erősebbé, ellenállóhbá tennünk a bekövetkezhető válság idejére, ezzel összhangban fejleszteni iparunkat és a kettő érdekeinek megfelelő irányt adni kereskedelmünknek. A pár év óta minden téren észlelhető drágulás miatt különben is sürgősen szükséges az őstermeléssel foglalkozó néposztályok érdekeinek gondosabb ápolása, mert a változott közgazdasági helyzet súlyát épen ezek érzik legjobban. A termelést ugyanis a munkabérek emelkedése, az államnak és társadalomnak egyre fokozódó igényei és az üzemi kiadások növekedése annyira megdrágították, a nyers termények értékesítését a világverseny és a közvetítők gyakori túlkapásai annyira megnehezítették, hogy az eddig követett rendszer mellett a föld jövedelme nem fedezi többé a gazdálkodással járó kiadásokat Hogy tehát e néposztályok megélhetése biztosíttassák, mielőbb át kell (érniök a belterjes irányú gazdálkodásra, meg kell tanulniok a földet okszerűen, de minél alaposabban kihasználni, annak különféle terményeit a lehető legjobban ér- tékesileni, munkát és időt haszonnal gyü- mölcsöztetni. Ennek eszközei pedig ipari és kereskedelmi növények változatos mivelése, haszonállatok okszerű tenyésztése és az u.

n. kisebb gazdasági ágak felkarolása, egyszóval a gazdaság sokoldalúsága ; ez fokozza a termelést és a nyersbevételt, és a termelési költségek megosztásával növeli a tiszta jövedelmet.

A kínálkozó uj jövedelmi források közé különös figyelmet érdemelnek a kisebb gazdasági ágak, mert minden gazdaság, vagy falusi háztartás keretébe többé-kevésbbé be- illenek és mellékfoglalkozás gyanánt kezelhetők. Nagyon alkalmasak tehát arra, hogy a kisgazda, vagy akár a mezei munkás, szabad óráit okosan felhasználja és mellékes jövedelemre tegyen szert, sőt elsősorban épen a szegényebb néposztályok anyagi érdekeit szoJgáják, a kiknek életviszonyaikra a bevételnek csekély összegű emelkedése is érezhető jó hatással van. Meggyőző példákat szolgáltatnak erre a méhészet, a selyemtermelés és a baromfitenyésztés, a mik a velők foglalkozó szegényebb embereknek jövedelmét családonként többnyire csak néhány koronával szaporítják ugyan, de ez a csekély többlet mégis néhány százezer család megélhetésének könnyítését, végösszegében pedig az ország bevételének milliókkal való emelkedését jelenti.

Ilyen uj jövedelmi forrás, ilyen fejlődés- képes és közérdeklődésre méltó kisebb gazdasági ág — bár első tekintetre jelentéktelennek látszik — a házinyultenyésztés, a mire e lapok t. olvasóinak figyelmét felhívni óhajtom abban a meggyőződésben, hogy az általános felkarolást megérdemli.

Hogy a házinyúlnak — ennek az általánosan ismert, közmondásos szaporaságú háziállatnak — érdemes a tenyésztésével foglalkozni, azt láthatjuk Európa nyugoti országainak példájából, a hol a busa elsőrendű fogy at z t á si cikk és úgy a bel-, mint a külkereskedelem tárgya.

Franciaországban minden földmivesnek és kisvárosi iparosnak az udvarán ott van a házinyű! ketrece, csakúgy mint nálunk a tyúkól; ottani hivatalos adatokból tudjuk, hogy a haszonállatok legutóbbi összeírásakor 240 millió tenyésznyúl volt az országban, tehát körülbelül hatszorannyi, mint a lakosok száma. Belgiumban is igy el van terjedve; ott az eladásra szánt bázinyűlakat utazó kereskedők és ügynökök szedik össze helyben a tenyésztőnél és osztályozva szállítják a nagyvárosok piacaira és külföldre, leginkább Angliába, a hol szintén tenyésztik ugyan, de oly sokat fogyasztanak, hogy még Ausztráliából is néhány millió korona értékű fagyasztott üregi nyalat visznek be évenként. Németországban a francia háború után honosait meg és 36 év alatt szinte hihetetlen mérvet öltött a tenyésztése; néhány év óta az osztrákok is nagyban szaporítják.

Ezeknek a gazdag országoknak gyakorlati észjárású lakosai ügyet sem vetnének a házi- nvúlra. ha hasznát nem látnák. Hasznos volta azon alapszik, hogy Fénytelen, gyorsan fejlődő állat; elhelyezése könnyű: használt láda, vagy hordó, elől sodronyajtóval ellátva, esőtől, léghuzamtól védve, már elég a tenyésztés megkezdéséhez és teljesen megfelelő lakása. Táplálékban nem válogat, megeszik mindent, a mit a kérődzők, azonkívül a gazdasági, konyhai és kerti hnlladékokat, az útszélen, árokparton nőtt gazt, faleveleket, általában a legkülönfélébb, piaci értékkel nem biró terményeket elfogyasztja és jól értékesíti úgy, hogy tartása ott, a hol az eleségét nem készpénzen kell vásárolni, alig kerül valamibe. Biztos tehát a tenyésztő nyeresége, ha olcsón adja is. Ha pedig maga fogyasztja el, egészséges, tápláló és jóízű húsételhez jut majdnem ingyen, mert a tartás költségei a melléktermények árából jóformán megtérülnek. Mert a házinyúlnak nemcsak húsát értékesítik a külföldön. Szőre különféle nemezáruk (kalapok, vadászharisnyák, szőrcsizmák), bőre cipők, keztyűk, díszműáruk készítésére, meg enyvfŐzésre is alkalmas; téli bundáját (gerezna) drága prémek utánzására, vagy pótlására használják fel; beleiből kolbászkahüvely vagy hege lű- liúr készül; hulladéka kitűnő kerti trágyád)

Ezekből látjuk, miért olcsó a tartása és miért való legjobban a szegény embernek, a hol az etetést és gondozást neu fizetett munkások, hanem maguk a családtagok végzik, olyanok, a kik erre épen ráérnek anélkül, hogy e miatt más dolgukat mulasztanák. Ezek a tulajdonságai teszik érthetővé azt is, hogy miért nem kell félni annak túlságos elszaporodásától, az u. n. túltermeléstől, a mi más terménynél, vagy iparcikknél oly könnyen beállhat. Ha még megszívleljük azt a tényt, hogy Franciaországnak a házinyűi kivitele mintegy 200 millió korona évi jövedelmet hoz (a melynek legnagyobb ré /e a kisemberek haszna) Magyarország pék; . t házinyúlnak mellékterményeiből készült y cikkekért évről-évre nagyobb összeggel — az lüü6. évben 15 6 millió koronával — akozik az élelmes külföldnek, be kell látna , mennyire szükséges, hogy ez a kereseti ág hazánkban is oly általánossá legyen, hogy a házinyúl minden magyar mezei munkás udvarában otthont találjon és fényes eredmé 3 - nyel szolgálja a nemzeti erő fejlesztésé! : biztos mellékjövedelmet adva föld mivelőm !•, olcsó hústáplálékot a városi munkásnak és uj munkaalkalmat, hazai nyersanyagot kalapos, tímár és régente oly hires szűcs- iparnak.

Az első lépések már megtétettek e cél felé. Földművelésügyi miniszterünk, a kit áldásos munkájáért, a kisemberek anyagi boldogulása érdekében kifejtett atyai gondoskodásáért nemrégiben az egész ország osztatlan elismeréssel ünnepelt, felvette iigykö- körébe a házinyultenyésztést és kipróbált erőket állított annak a szolgálatába, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete nagy telepet állitatt a fővárosban és bármily mennyiségű házi- nyulat átvesz abból a célból, hogy annak húsát ott forgalomba hozza, néhány hete pedig megalakulta »Ngulleny észtök Országos Egyesülete«, a melynek feladata, hogy kizárólag ezen ügykörben foglalkozva terjeszsze és ébrentartsa az érdeklődést, iránvitsa az okszerű tenyésztést, egyesítse a tenyésztőket és annak idején kezébe vegye a mellék termények értékesítését. Ezek a nagyarányú kezdeményezések kétségkívül hatalmas terjesztői lesznek a házinyúltenyésztésnek, de annak teljes sikerét csak az egész társadalomnak, hazánk értelmiségének közreműködése biztosíthatja. *)

*) Bővebbet a házinyúlról 1. Andrássovich Géza- „Házinyúltenyésztés“ c. könyvében, Patria r.-t. kiadása