Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-11-13 / 90. szám
9 VÁCI HÍRLAP lapozásnak, igen kívánatos, hogy magyar höl- \ gyeink szenteljenek egy-egy napot a vásár céljaira, munkás napjaikból szakítsanak ki egy-egy napot, a melyen mint elárusítók szerepelnének a vásáron. A vásái december 9—23-ig tartana a Kúria nagytermében, a hol kellő munkabeosztás alapján naponként 5—6 hölgy és 1—2 férfi szolgálná a közönség érdekeit. A további részletek később állapíttatnak meg. E kérésünket is, mint az előbbieket Vác városának és környékének minden honleányához egyformán kívánjuk intézni. E dologban ne szerénykedjék az ifjú s ne aggodalmaskodjék az édesebb, ne kicsinyelje az ügyet az előkelő s legyen bátrabb a szerény: minden itt más tekintet, mint az, hogy ki hoz tisztább áldozatot a magyarság oltárára. Magyar leányok és asszonyok! Legyenek bármily rangban és módban, ajánlják fel készségüket e vásári részvételre. Az ajánkozásokat november 20-ig az egyesület nevében készséggel fogadja el az egyesület elnöke, vagy Andreánszky Gábor báróné, Ivánka Pálné és Korpás Mártonná úrhölgyek bármelyike mint társelnökök. Végül még volna egy tiszteletteljes kérésünk. Egyesületünk a maga vagyoni erejéhez mért meglehetős nagy anyagi áldozattal rendezi e vásárt. Vajha akadnának a magyarság pártolói között többen olyanok, kik magyar ké- szitményü ajándéktárgyaikkal egyrészt a vásári árúk sokféleségét, kiilönféleségét szaporítanák, másrészt pedig az egyesület vagyoni képességét növelnék ezzel. Akár női kézimunkákat, akár más bármilyen célzatú ajándéktárgyakat hálás köszönettel fogadna és nyugtázna nyilvánosan az egyesület nevében Borbély Sándor a T. Sz. M. V. E. Vác és vidéke fiókjának e. i. elnöke. fedező lángész ... én csecsemő koromban tudtam már, hogy nagy dolgokra vagyok hivatva . . . Asszony! Krőzusok, Rotschildok, Vanderbiitek leszünk . . . Lesz pénz, mint a poiyva . . . .Jakubec Marka (belép a konyhából): Nagyságos ur, akkor én is megkapom a pénzemet ? Ln (jóságosán, leereszkedően): Feltétlenül meg . . . Marka maga hosszú ruhát fog viselni, kalapot és miedert . . , A mai naptól fogva elvben havonként 10 koronával nagyobb bért kap . . . (Jakubec Marka kezet csókol és el.) Ő: Ejnye azért nem kellene a cseléd bérét minden alkalommal emelni . . . hisz igy még ha a Dárius kincse lesz a mienk, az is elmegy . . . Ln (komolyan): Hallgass asszony ! Te ahhoz nem értesz ! Én nem tényleg emeltem a fizetést, csak elvben ... A kettő között pe- dig nagy a külömbség . . . Mondok én neked példát, hogy mi a külömbség az elvbeli és ténybeli dolog közölt. Most megcsinálták a kiegyezést . . . Mind a kél fél nyert . . Csakhogy az osztrák atyafiak tényleg, mi pedig elvileg . . . Érted most már ? Ö: Bizony még most sem értem. hm: No várj majd népiesen megmagyarázom. Az osztráknak és nekünk is van kecskénk és káposztánk ... Az osztráknak meg- mai adt a kecskeje is es káposztája is, igen ám, de nekünk is megdöglött a kecskénk és elfogyott a káposztánk . . . Azok is jól jártak, de mi is, mert a kecskét feliüstöihetjük, no meg a bőréért is kapunk valamit. 0: Most már értem I ! . . Ln: Késő az idő, álmodj lelkem a millióval ... Jó éjszakát! Mimosa. Hírek. Az őszi divat. Minden asszonnyak leghőbb vágya, hogy valamilyen szép prémet szerezzen. Most, hogy a nedves, rideg novemberi napok megérkeztek, éppenséggel elengedhetetlen kellékét alkotja a ruházatnak. Azok előtt, a kik az igazi prémek között válogathatnak, olyan nagy mennyiség van, hogy a választást ugyancsak megnehezetik. Némelyik prémnek az ára még az igazgyöngy és gyémánt árát is tulhadja. És van-e szebb a szép puha, simu- lós prémkabátnál? Boldog minden asszony és leány, a ki ilyent viselhet. Régente a prémkabát formátlan, alaktalan volt s ilyenné tette viselőjének alakját is, de ma már olyan szépen, annyi ügyességei dolgozzák fel, hogy mindenki bátran felveheti. Uralkodó alak itt is, mint a ruhánál, az elő- és hátrésszel egyben szabott ujj. A prémkabát értéket még nagyban növeli a nagyon is sok disz, a mit rá dolgoznak. Zsinór, sujtás, rojt, paszománt, hímzett bordűr, csipke, arany-és ezüsthimzés. Látható azonban egészen egyszerű is és ez, mondhatjuk bátran, a legiziésesebb. A mint látjuk tehát, a prém divatja diadalmasan vonul be az idei szezonba, a ruhát is prémmel szegzik és díszítik, épp igy a kalapokat is. Utóbbiak formáját is sokszor prémből állítjuk össze. A prémgallérhoz és karmantyúhoz csikókban dolgozzák fel az anyagot. A karmantyú megmarad zsebformának, csak magasabb és keskenyebb lett. A jól értesült körökben azt beszélik, hogy a most divatos harang-és Rembránd-alaku nagy kalapnak Párisban legközelebb nagy ellensége támad a kis kalapokban, a mi nem is meglepő újság, mert mindenki tudja, hogy Párisban egy szezonnál tovább semmit sem viselnek s miután az említett kalapok már úgy is a rendesnél tovább fentartották magukat, mi sem természetesebb, hogy a mindig újat megkívánó párisink már megunták azokat és változást óhajtanak. — A menhelynek. Grófpüspökünk névnapja alkalmából és a karácsonyi szent napok közeledésével a Menhely és a felső városi ovoda szép céljaira 50 koronát volt kegyes adományozni, mely jótékonyságért hálás köszönetetet mond a Menhely igazgatósága. — Könyvadományok a múzeumnak. Hübschl Kálmán városi mérnök — a lapunk hasábjain megjelent— Luropán keresztül című műve, most jelent meg könyvalakban a Pestvidéki Nyomdában. A szerző egy példányt a városi múzeumnak adományozott. Friedreich Lndre dr. k. r. tanár pedig három munkáját jutatta múzeumunknak, az egyesület elnöksége ez úton is hálás köszönetét fejezi ki. — Kétezer ridikül. Ismeretes, hogy a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület kétezer ridikült csináltatott. Ezer jó szivű hölgy már akadt is, a ki a ridikülöket gyűjtés céljából elfogadta. Egyik másik ridikűl mint a megrakott méhecske megrakva koronákkal és fillérekkel visszajut a szegénysorsú tü- dőgetegekért szívósan küzdő egyesülethez. De ezer ridikűl még várja azt a jó szivet, a ki ezt gyüjtőtarsolyt a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek elkérje. Csak egy levelezőlapot méltoztassanak irm az egyesületnek (József kir. Herceg Szanatórium Egyesület Budapest, IX., Lónyay-utca 47.) Kérjük városunk és vidékünk hölgyvilágát, hogy fogadják résztvevő szivök irgalmába a tüdő| betegek ügyét. Mily gyönyörű dolog volna, ha az ezer ridikül gazdára találna s karácsonyra száz szegénysorsú tüdőbeteg bevonulhatna az ő gyógyitóházába, legnagyobb kincsének, egészségének, vissznyerésére. Adhatnánk-e nekik ennél becsesebb karácsonyi ajándékot. Pedig nem kell hozzá egyéb, minthogy a mi városunkban is akadjon leg-, alább egy-két áldozatkész magyar nő, a ki nemzetünk nagy szégyenfoltját résztvevő szívvel megszüntetni segít. Lapunk szerkesztősége készséggel és örömmel ir a ridikül elküldéséért, ha olvasóink erre fölhívjak. Bár minél több jó szivű hölgy hívná föl szerkesztőségünket! — A Sportegylet társasvacsorái. A sportegyesület vezetősége a Klubélet fejlesztésére és azért, hogy tagjainaK alkalmat adjon a társas érintkezésésre, a téli idényben minden héten egyszer, szombaton társas vacsorát rendez az Ipar-udvarban levő helyiségeiben. Az első vacsora f. hó 16-án, szombaton este nyolc órakor lesz. Az egyesület vezetősége azon fáradozik, hogy ezek a vacsorák a résztvevő tagok anyagi megterhelletése nélkül legyenek meg tarthatók. Ennek folytán egy teríték árát i/2 liter borral együtt két koronában állapították meg. Az egyesület ezt az elhatározását ez úton hozza a tagok tudomására és felkéri tagjait, hogy a kik a vacsorákon részt venni óhajtanak, ezt Boday Aurél egyesületi háznagynak minden hét csütörtökéig tudomására hozni szíveskedjenek.-- Szinelöadás Rákospalotán. A rákos- palotai tulipán-asztaltársaság a vidék egyik legagilisabb egyesületeinek s a tulipán-egylet céljaira már jelentős összeget juttatott. Most ismét szinelőadást rendez és Csiky Gergely Buborékok című vígjátékét adja elő szombaton, e hó 16-án. Az előadásra, melynek tiszta jövedelme ismét a váci és vácvidéki tulipán-szövetségnek jut, Vácról is sokan készülődnek. — A hadmentességi adó reformja. Az uj hadmentességi adótörvényt 1908 január 1-én léptetik életbe. A régi törvény nem felelt meg az általános védkötelezettség elvének ; hogy minden polgár egyenlő terhet viseljen, a ki csekély testi fogyatkozás révén—a mi polgári foglalkozásban nem akadályozza — nem szolgál, egyrészt sokat nyer időben, másrészt tökéletesítheti magát a polgári életpályán, mig a többi polgár három évig szolgál. Ezt az aránytalanságot akarja az uj törvény megszűntetni. Az uj törvény kétféle hadmentességi adót állapit meg. A hadmentességi dijat és szülői dijat. A hadmentességi dijat fizetik, a kik testi fogyatkozás miatt a katonai szolgálat alól felmentettek, a fölmentés időtartalmára az egész szolgálati idő alatt, legföljebb tizenkét évig. Ezerkétszáz koronával kisebb évi jövedelemmel bírók nem fizetnek hadmentességi adót. A dij progressiv, nagysága a kereseti adó nagyságától függ és csak ha ezt megállapították, rójják ki. A legkisebb dij ezer kétszáz-ezerháromszáz korona évi jövedelem után hat korona, mig kétezer korona után már tizenhét korona. — Ha az adófizető nyomorék, kérésére az adót negyedrészére leszállítják. — Minden adókötelespolgár évente januárban ötven koronáig terjedő büntetés terhe alatt a községi elöljáróságon jelentkezni köteles. — A szülői dijat a szolgálatra alkalmatlan egyén szülei fizetik, ha évi jövedelmük négyezer koronánál nagyobb és a fiú jövedelme ezerkétszáz koronánál kisebb. Ha a fin jövedelme több, mint ezerkétszáz korona
