Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-12-08 / 97. szám

Huszonegyedik évfolyam. 97. szám. vac, iyu/. uecernucr o. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Az első karácsonyi magyar vásár Vácon. A karácsonyi magyar vásárt holnap (hétfőn) nyitják meg a nagy közönség­nek. Egész csöndben ma, vasárnap dél­előtt megy végbe a hivatalos megnyitás, melyre Borbély Sándor elnök személye­sen hívta meg a hivatalokat, hogy azon képviseltessék magukat. A vásárra az összes előkészületek megtörténtek. Ma délelőtt Vall órakor a helyszínén próba- vásár lesz azon elárusító hölgyek ré­szére, a kik az első nap, tehát 9-én fognak elárusítani. A próba-vásáron — természetesen — vásárolni nem lehet. Annyit már most is elárulhatunk, hogy vásár külső képe is — a rendezés, ki­állítás — teljes mértékben sikerültnek mondható. Még azon résztvevő keres­kedők és iparosok is, a kik eleinte hű­vösen fogadták a vásár eszméjét, szebb­nél szebb alakban rendezték el áruikat. A vásároló közönség örömmel tapasz­talhatja majd a nemzeti jelleg kidombo- ritását. Reméljük, hogy a nemzeti szin s a számos tulipán nem marad el hatás nélkül. „Tettekben pártoljuk a honi ipart.“ Annál is inkább, mivel közönségünk mindazon csecse-becséket, játékszereket, könyveket, divatcikkeket stb., melyekkel karácsonykor szeretteit szokta meg­ajándékozni a karácsonyi magyar vásá- ban mind meglelheti. „Ne vásároljon addig senki sehol semmit, mig e vásárt meg nem nézte!" A vásár alkalmából felkértük a Tulipán- Szövetség váci tagjait és az elárusitásra vállalkozó hölgyeket, hogy néhány emlék­sort küldjenek lapunknak. Kérelmünk meghallgatásra talált, hálásan köszönjük. Itt közöljük a buzdító sorokat, a melyek­ből mindenki láthatja: a magyar ipar pártolását városunkban megteremtették. Az a lelkes buzgóság, mellyel Vác város közönsége s különösen hölgyei a magyar karácsonyi vásár ügyét fel­karolták, mutatja, hogy a hazaszeretet tüze, melynek ápolására a Tulipán- Szövetség alakult, nem szalmatűz. Vál­jék ezen tűz melege a magyar ipar javára! Báró Andreánszky István. Úgy mondják, hogy a nagy dolgot akarni is elég. A magyar ipar megteremtése nagy dolog. Máról-holnapra nem lehet megcsinálni. Hát azért ne is akarjuk azt megcsinálni?! Kezdeni lehet, akarni kell. A siker biztosítéka a várni tudás. Minden meglesz a maga idején, csak ne várjuk holnapra azt, a minek holnapután van itt az ideje. Ne mosolyogjuk meg tehát azokat, kiket a borzasztóan okos emberek álmodozók­nak szoktak nevezni. E helyett bizony jobb, ha kíkí a maga háza küszöbén belül magyar anyaggal, magyar készítménnyel látja el magát. Különösen a nőknek, a háziasszonyoknak van itt gyönyörűséges hivatásuk. Ne vegyenek, ne vétessenek s ne engedjenek venni semmi olyan tárgyat, melyért idegen országba gurul a pénz. Oh, ha minden háziasszony így cselekednék! Akkor még az álmodozók álma is megvaló­sulna. Borbély Sándor. Ha azt akarjuk — pedig ezt minőén magyar embernek kell akarnia — hogy országunk ne csak egyoldalúlag mezőgazdasági állam legyen, öe ipari állammá is fejlőöjék és annak jóléte ne függjön csak az iöőjárástól, elsősorban pártol­nunk kell a magyar ipart. — Ugyanez áll kicsi­ben városiunkra is és ép azért pártoljuk teljes erőnkkel és összetartással a helybeli ipart és kereskeőelmet. Bindrich üózsef. Nekünk nincs nemzeti uralkodónk, mint a hatalmas nagy Németországnak Vilmos császár, a ki az udvari bálokon csak azokat a hölgyeket méltatja figyelmébe, a kik német honi ruhában jelennek meg; nekünk sok előítélettel, gúnnyal, gánccsal, sok nehézséggel kell kíizdenünk a legelső célpontig is, hogy a honi ipar pártolásnak szükségességét megértessük a magyar társadalom minden rétegével, de vannak a hazaszere­tet lángja által áthatott hazai iáink és ihletett honleá­nyaink, a kik a honi ipar és mezőgazdasági termények pártolását célul- tűzvén ki, megjelölték az utat, mely az ország felvirágzásához vezet. Lépjünk erre az útra, kövessük őket és lankadatlan kitartással igyekezzünk szóval és példával minél több hű katonát szerezni Magyarország ezen gazdasági önvédelmi harcához, melynek diadalmas megvívása gazdaságilag függet­lenné, megelégedetté, boldoggá teszi a magyart, mert vérben és pénzben megállítja a millióknak kivándor­lását az országból, keresetet és biztos megélhetést nyújt mindenkinek, a ki dolgozni tud és akar. Köves­sük a zászlót, melyre „a hazai ipar és mezőgazda- sági termelés védelme“ van felírva! Ivánka Pál. A hazai ipar és munkásság előmozdítását és pártolását tűzte feladatául a Tulipán, mert az ipar gazdagít, a munka pedig nemesit. Boldog nemzet, melynek virágzó ipara és munkás népe van. A Tulipán-Szövetség küzd, fárad ezen cél elérésére, ámbár most még csekély erővel, de előtte lebeg a mondás, hogy a tenger is csep- pekből lett. Korpás Mártonná. He azzal dicsekedjünk a mi rajtunk idegen, — de legyünk büszkék arra, a mi bennünk magyar. — He cicomázzuk magunkat külföldi ékességék- gel! Hllitsuk fel szivünkben s elhatározásunkban a uámsorompát s akkor uralkodó diuattá lesz a magyar ipar. Borbély Sándorné. Ne kicsinyeljük, hogy csak kevéssel járulha­tunk a magyar ipar fejlesztéséhez. Cseppekből lesz a tenger, fillérekből a korona. Ivánka Pálné. magyar Ipar fejlődése nem a szavaktól, hanem a tettektől függ. JÓa erős magyar ipart akarunk, akkor támogassuk azt bevásárlásainkkal. jBévész Jléláné. Szivünk örömmel telik el a honszeretet bármily módon való megnyilatkozásán. De csak úgy használ­hatunk vele állandóan hazánknak, ha felbuzdulásunk nemcsak divatos tüntetés, nemcsak külső lelkesedés mindazért, a mi magyar, hanem ha lelkünk mélyén fo­gadást teszünk, hogy sírig hívek maradunk a magyar haza földéhez és mint jó kertészek magyar szellem­ben, szeretettel fogjuk ápolni, nemesíteni mindazt, a mi rajta terem, hogy majdan büszkén élvezhessük a gyümölcsöket. Csak szeretettel végzett munkán van Isten áldása! Br. Andreánszky Gáborné. Gondosság őrzi meg az ipar {/yiimölcseit. Azért az élet véisárterén magyar iparunknak nemcsak szorgalmas, hanem gondos művelői is legyünk, hogy a mit az egyik kezünk gyűj í. a másik s%ét ne szórja. Vöi'ös Ferencné. A kik igazi nagy népboldogitó eszmékért harcolnak, azok félreértve személyileg sokat szenvednek, meg is bukhatnak a harcban, de maga az eszme nem bukhatik el soha, annak diadalában föltárnád apostolainak dicső emléke. özv. Cseley Jánosné. Az első karácsonyi magyar vásár városunk­ban tegye állandó divattá a magyar ipar és helyi kereskedelem pártolását. Dr. Zádor János. Magyar hazámnak honleányi szolgálatot mindenkor készséggel teljesítek. Szabó Ilonka. A magyar nemzetet hatalmassá és boldoggá a nagy szellemek önzetlen működése és a hazai ipar teszi; azért kétszeresen hazafiúi köteles­séget teljesít az, ki a hazai ipar tökéletesítését lelkiismeretes munkálkodásával előmozdítani legszentebb kötelességének ismeri. özv. Bállá Istvánné o-n leány oh 1 fogadjuk meg, hogy az egész szel­lemi és testi erőnkből támogatni fogjuk a hazai ipart, mi által drága hazánknak s ezzel szeretelt véreink­nek a kötelesség adóját lerójuk. Tehoczky ^jfOariska. Hogy a magyar ipar nagy, gazdag és hatal­mas legyen, ahhoz igazi magyar lelkesedés és kitartás, de nem magyar türelmetlenség kell! Dr. Révész Sándor. Kigyúlnak a karácsonyfa csillárjai mindenfelé, a családi tűzhely körül épúgy, mint a nyilvános intéze­tek : vakok, siketnémák és árvaházakban és vidám gyermekcsoportok ujjongva, tapsolva táncolják körül a jószivüek ajándékait. Csak egy satnya, mostoha gyermek nézi csüggedten, szomorúan a csillárok közt függő idegen ipartárgyakat — és ez a gyermek a „honi ipar!“ Reméltük, hogy ebben az esztendőben végre állíthatunk ezen szegény gyermek számára ha­talmas karácsonyfát és arra reáaggathatjuk Magyar- ország gazdasági önállóságát. A sors máskép rendelte. De hatalmunkban áll enyhíteni fájdalmát, reményt ön­teni gyüggedt szivébe az által, hogy csakis magyar iparcikk kerül karácsonyfánkra. Br. Andreánszky Gábor. Régente csak a születés és rang adott ne­mességet és tekintélyt. Ma már a munka ne­mesit és az ipar szerez tekintélyt. Mily nagy hazafiatlanságot követ el tehát az, ki idegen ipart pártolva, saját testvéreit, honfitársait el­nyomja és Így hazánkat a dicsőségtől és föl­virágzástól megfosztja. Natonek Irma. Mindenben pártoljuk a magyar ipart s pártfogásunk­nak szolgáljon bizonyságul ez a mostani tulipánvásár. Tekintve azt, hogy iparunk sok tekintetben a külföld mögött áll, azon kell lennünk, hogy a külföldet min­den tekintetben utolérjük, sőt minden magyar iparos tartsa szent kötelességének megmutatni, hogy igenis, mi magyarok, bármikor tudunk olyan iparcikket fel­mutatni, mint a külföld. S csak akkor és csak igy fog annak a nagy magyarnak, Széchényi Istvánnak, a ki már egy félszázaddal ez előtt fölvetette ugyanezt az eszmét, szava beválni, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz! Olajkár Juliska.

Next

/
Oldalképek
Tartalom