Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-03-31 / 26. szám

Jos olyan ünnepelt iró volt, hogy a Divat- csarnok nevű hetilap szerkesztősége kikötötte magának, hogy csupán lapjuknak ir. Termé­szetes, a daliás termetű, finom műveltségű iró ünnepeltetne azt is magával hozta, hogy gazdag leányt kapott menyasszonyul. Az es­küvőn megjelent az irók szine-java közül igen sok; a vőlegény pedig 180 forintos hímzett mellű hatiszt-inget viselt. Ez akkor Pesten feltűnést keltett. A most elhunyt úrnő azután résztvett a nemzeti társadalom (he­lyesen: akkor nem használták a »magyar« jelzőt a »nemzeti« helyett) áldásos működé­sében; vendégkedvelő háztartásuk pedig egyik gyűlőhelye volt az előkelő íróknak. Kevés hölgyünk van, a ki a magyai szép- irodalom fejlődésére olyan áldásos befolyást gyakorolt volna, mint a szerdán eltemetett, fér|e s annak irotarsai leven. Az elhunyt úrnő évek hosszú sora óta Vácon papvölgyi szőlőjében töltötte a nyarat. — A madárirtás ellen. A kultuszminiszter körrendeletben hívja fel a kir. tanfelügyelő­ket, hogy utasítsák a kerületükbe tartozó tanítókat, hogy különösen a gummi puskák és a parittyák használatát és az ezekkel űzött madárirtást a legszigorúbban tilalmaz­zák az iskolás fiúknál és tegyenek meg mindent az észszerű madárvédelem érdeké­ben. — A rendelet szép, jó és üdvös, a ren­deletet kiadják a tanítóknak, ők közük a gyermekekkel és minden — a régiben ma­rad. Nem rendelet, hanem kellő felvilágosítás kell a madárvédelemnek. — Csiky Gergely kézirata a múzeumban. Alig telepedett le városunkban Klein Zsig- mond gyógyszerész, már is a muzeum iránt táplált rokonszenvének méltó kifejezést adott. Csiky Gergely családjához baráti kötelékek fűzték és a kiváló iró hű barátjának az »Oedi­pus király« című színdarabja kéziratát aján­dékozta. Ezt az irodalmi kincset, a nagybecsű kéziratot, valamint egy sarkantyút, egy réz­kort, egy dárdavéget, egy régi lópatkót, két drb. kagylókövületet egy őskori ritka szarvas­fog példányt, egy I. Lipótbeli ezüst és három drb. I. Ferenc korbeli rézpénzt ajándékozott a városi múzeumnak. A nagyszámú és érté­kes ajándékokért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki buzgó tagjának az egyesület elnök­sége. — A váci sportegylet vivő akadémiája. Már csak pár nap és sportegyletünk vívói bemutathatják egész téli szorgalmas mun­kájuk eredményét. Érdeklődve nézhetünk az április 6-iki, szombati vivóakadémia elé, ha mérlegeljük azt, hogy oly elsőrangú és ki­váló mester, mint Hollósy Jenő állandó ve­zetése alatt valóságos sportszenvedélylyel űzik vívóink e nemes mesterséget. Tekin­tetbe véve még azt, hogy a sportegylet nem kiméi sem fáradságot, sem anyagi áldozatot s csak arra törekszik, hogy az úri közön­ségnek minél fényesebb akadémiát mutat­hasson be, méltán várhatjuk a vívó ünne­pélyt. Síkéiül t ugyanis sportegyletünknek Santelli és Toricelli világhírű mestereket' is megnyerni, hogy az akadémián szerepelje­nek. Azonkívül számos amatőr vívó is részt fog venni, kik egyletünk tagjaival fognak mérkőzni. Igen érdekes szám lesz Darvay államvasuti főfelügyelő, igazgató-helyettes két kis fiának szereplése, kik a vasút és hajó­zási klub vívó akadémiáján ügyes vívásuk­kal oly feltűnést keltettek s kiknek egyike tőrrel, a másika karddal fogja bemutatni művészies tudását. Úgyszintén Lovas Gyula vivómester is megígérte, hogy két gimnazista 2 ♦ VÁCI HÍRLAP fiacskáját kihozza, kik assaut-vivást fognak bemutatni. Ebből láthatjuk, hogy nemcsak a felnőtteké már e sportág, hanem különösen a fővárosban kezdik meghonosítani a fiatal generációnál is. A vívó akadémia program­jának e rövid ismertetése mutatja, hogy sportegyletünk fősulyt fektet arra, hogy az akadémián bemutassa a vívást kezdőkkel, haladókkal és mesterekkel, hogy a közön­ségnek alkalma legyen a vívást annak kez­detleges stádiumától a legmagasabb tökélyéig szemlélhetni. Nem tudjuk eléggé ajánlani különösen a szülők figyelmébe e vívó aka­démia megtekintését, hol tanúi lehetnek an­nak, mily testi ügyességet képes egy kis fiúcska elérni a vívásban. Ideje lenne, hogy már egyszer megértsük, hogy: mens sana in corpore sano. Megjegyezzük még azt, hogy az akadémia zsűrije városunk előkelőségei­ből és huszárezredünk tisztikarának tagjaiból fog állani. Az akadémiát tánc követi s hogy szépeink ezúttal nem fognak j etrezselymet árulni (dacára a tavasz közeledtének) arról a böjt alatt pihent táncosaink a budapesti vivóklubok tagjaival karöltve fognak gon­doskodni. — Dr. Freysinger Lajos a vöröskereszt­ben. Dr. Freysinger Lajos kir. tanácsos, köz­jegyző két hét óta betegen fekszik a vöröskereszt- egyesület budai kórházában. A közjegyző gyomorbaját ment le gyógy kezeltetni. Beteg­sége iránt általános az érdeklődés nemcsak a városban, de egész megyeszerte s ez az érdeklődés velünk együtt kívánja, hogy a beteg közjegyző közéleti jelentős működését mielőbb felgyógyul tan megkezdhesse. Dr. Freysinger kir. közjegyző betegsége idejére a budapesti kir. közjegyzői kamara dr. Tragor Ignác takarék- pénztári igazgatót rendelte ki helyettesnek. — Kinevezések. A közoktatásügyminisz­ter Fodor Imre kultuszminiszteri számvevő­ségének számtisztét díjas számtisztté, Simon Géza számgyakornokot ugyanoda díjas szám­gyakornokká nevezte ki. — Váci kerékpárosok kirándulásai. A váci kerékpárosok husvétkor a következő kirándulásokat rendezik: Vasárnap egész napra Váchartyán—Kisuj falu—Mácsa—Iklad —Aszód—Hatvan és vissza 92 km. Találko­zás reggel hét órakor a honvédszobornál. Hétfőn d. u. Rátót és vissza 22 km. Indulás két órakor a Műcsarnok kávéházból. Vezető : liadó Lajos. Vendégeket szívesen fogadják. — Árad a Duna. A felvidéki erős olvadá­sok és az esőzések pár nap alatt megdagasz­tották a mi ősi folyamunkat s ha az áradás igy tart, akkor el lehetünk készülve arra is, hogy a viz helátogat a város alsóvárosi részébe és a Pokolba. A Duna dagad mi tulajdonképen eddig csak kellemes, mert az ár igy legalább elnyeli a sok ócska cipőt és törött fazekat, melyek egyesek jóvoltából meredeztek ki a Dunaparton a bokáig érő vízből, — Milyen vasutak kellenek Pestmegyé­nek ? Kossuth miniszter felhívta az ipar­kamarákat, nyilatkozzanak, milyen vasúti vonalak kiépítése szükséges vármegyéjük területén, A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara a napokban tett eleget e fölhívásnak egy hosszabb fölterjesztéssel. A fölterjesztés­ben foglalt számos kívánalmak közül kiemel­jük a'következőket: 1. A budapesi pálya­udvarok megfelelő elhelyezése, kibővítése és célszerű berendezése. 2 A már tervezett ceg- léd-szolnoki és budapest-ujszászi második vágányokon kívül a cegléd-temesvári és a zsolna-oderbergi fővonalaknak kettős vágá­nyokkal való ellátása. 3. Kecskemétnek Bajá­val való rövidített összeköttetése. 4. A Dunapataj és Baja közti vonalak Kalocsán át való megteremtése. 5. A Kiskunfélegyháza — majsai szárnyvonalnak Kiskunhalasig való kiépítése. 6. A vdc-veröce-drégelypalánki vonal­nak államsegitséggel való előmozdítása. A kama­rának meghagyta a miniszter, hogy helyi gyűléseket tartson s igy Vácon is megtuda­kolja, mily vonalakra lenne szükség. A kamara, szokása szerint, kényelmes volt, az egész fel- terjesztést az érdekeltek meghallgatása nélkül készítette. Ezért nincs abban szó a vác-gödöllő- budapesti villamosról s főleg, a mi reánk még lontosabb, a váci dunai átrakodó meg­építéséről. — Miért nem mennek férjhez a leányok ? Ezzel az örökké érdekes, komoly kérdéssel foglalkozik a hires olasz Írónő, Serao Matild, lapjának múlt heti számában. A kérdés új­bóli fejtegetésére alkalmat az adott, hogy Olaszországban a házasságkötések száma évről-évre apad és a fiatalemberek lelkese­dése a nőtlenségért folyton emelkedik. Hogy mi ennek az oka, arról többek között ezeket írja Serao Matild: Főleg a leányok a hibá­sak, mert a házasságról téves és hamis fo­galmat alkotnak maguknak. Fantasztikus álmaikkal a józan emberben szánalmas mo­solyt keltenek. A boldogság fogalmáról meg épen a legfurcsább hitük van. Azt hiszik, hogy a boldogság csak abban a házasságban van, a melyében a férfi a nőt, mint egy me­nymi lényt szereti, minden áldozatra kész vele szemben és a föld minden kincsét a lába elé rakná. Ha nagy a hozománya, ezt érezteti a férjével s ha csekély, az igényei nem kisebbek a milliomos asszony kiván- ságainál. Ily körülmények közt természetes, hogy a férfiak bármily^ nagy vonzalmat is érezzenek valaki iránt, mihelyt ez eszükbe jut, meghátrálnak. Van-e olyum leány, ki nyíltan igyr szói önmagához: Nem akarok férjemnek királynője lenni, hanem hű társa az életben; nem kívánom, hogy a férjem őrjöngésig szeressen s én a bolondulásig imádjam őt. Az a vágyain csupán, liogy^ jó és rossz napokban hű barátnője maradhas­sak uramnak. A legérdekesebb a dologban, hogy Serao Matild őnagysága kutyrn-macska módjára él az urával s igy neki igazán sok keserű tapasztalatot volt alkalma szerezni az édes házaséletről. — Szövőgyárunk terjeszkedik. Az ország együk legnagyobb ipari részvénytársasága a váci szövő és kötőgyár, melynek fiókgyárai is már majd az anyagyár nagyságát és for­galmát érik el. A szövőipar fejlődése, mint a váci gyár mérlege évről évre ékesen tanúsítja, reális vállalkozás akkor, a midőn még min­dig milliókat érő szövött ipari cikkeket hoz­nak be Magyarországba főleg Ausztriából és Csehországból, ügy látszik, a mi váci gyárunk­nak vezetői erre gondoltak, midőn újabb alapításba kezdettek. A fővárosi lapokban olvassuk, hogyr a gyulai szövött és kötött árúgyár Aradon óhajtott egy szövőgyárat fel­állítani, de mert a váci szövőgyár ajánlata kedvezőbb volt, a vállalatot a váci szövőgyár létesíti. A megállapodások már meg vannak, az építkezésbe nem sokára belefognak. Egye­lőre 2ÜÜ munkásnő fog dolgozni a váci szövő­gyár aradi telepén. — A csendőrök a naptárak — rémei. A múlt vasárnap lefolyt vásáron volt elég tolvajlás, de a cirkáló csendőrök nem töröli­tek ezekkel, hagyüák a váci rendőrségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom