Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-03-03 / 18. szám

0) érdemes indítványt lelték, hogy a boritaladó eltörlése érdekében a váci szőlőtulajdonosok is . írjanak fel az országgyűléshez és csatlakozza­nak az országos mozgalomhoz. A jó eszme azóta érlelődött s bár Wekerle miniszterelnök határozott kijelentése szerint annak megvalósítá­sát nem lehet várni, bizonyos, hogy a szőlősgaz­dák együttes állásfoglalása eredményes lesz és elérik legalább is azt, hogy a szőlőtermelést erősen sújtó boritaladót alább szállítja a pénzügyi kormány. Mint értesülünk, a felvetett indítvány megvitatására a hegyközségek együt­tes gyűlést fognak tartani s ez a gyűlés e hó íO-én, vasárnap lgsz a városháza közgyűlési termében. — Eljegyzések. Edcr Erncj a város villa­mos művének főkönyvelője eljegyezte pzy. dr. Bolgár Lajosné szép és kedves leányát, Emgl — Haraszti Ernő városi állatorvos eljegyezte Schneller Miksa gabonakereskedő kedves és szép leányát, Margilol. — Boldog­ság kisérje frigyüket! — Be kell rukkolni! A cs. és kir. 32. számú hadkiegészítő kerületi parancsnokság tegnap küldte meg Vác város katonai ügyosztályának a következő behivójegyeket : Csuka Sándor, Molnár Aladár, Pazurik Károly, Schönberger Manó, Hribal Ferenc, Suhajda Ferenc, Dim Janos, Kőbl József, Hornicsek Kálmán, Czuezor Sándor, Básti István I, Mizser Pál, Simon Gyula, Bayer Dávid, Ősz Kurdi Bálint, Miszlik Károly, Básti József, Básti István II, Dobos Gyula, Rajcsányi Ferenc, Nagy Gáli József és Kosdi István részére. Nevezett póttartalékosok Buda­pestre a cs. és kir. 32. gyalogezredhez kötele­sek bevonulni és pedig a folyó év április hó 4-én reggel hat órára. A behivójegyek átvehetők a városházán dr. Göndör Sándor katonaügyi előadónál. A gyakorlat tartama : nyolc heti ki­képzés. — A Liceum befejezése. Elbúcsúzott erre az idényre a liceum-egyesület: utolsó felol­vasását, múlt kedden tartotta meg. Éder Kál­Váci Hírlap mán bíró volt ezen a tavaszi estén az első felolvasó és szakmunkát olvasott fel. A másik felolvasó dr. Aller Béla, ki könnyed tárgyá­val — a babonáról szólt — kedves perceket szerzett hallgatóságának. Az utolsó szó az el­nököt illette. Dr. Galcsek György megköszönve a közreműködők munkásságát, a közönség ér­deklődését a nő magasztos hivatásáról tartott magasan szárnyaló beszédet. — Tanitónöválasztás. Zsarnóczay Ilona oki. tanítónő Kama községben, Esztergom megyében 34 pályázó közül egyhangúlag tanító­nővé választatott. Folyó hó elsején már el is foglalta állását. Gratulálunk. — Előadás a seiyemtenyésztésröL A föld­művelésügyi miniszter a selyemtenyésztés ter­jesztése céljából a honi különféle iskoláknál ' ismertető előladásokat tartat. Molnár Viktor vallás- és közoktatásügyminiszteri államtitkár ebből kifolyólag felhívta az országos selyem­tenyésztési felügyelőséget, hogy ily ismeretter­jesztő előadást tartsanak a siketnémák váci intézeténél is. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség erre Edug István felügyelőségi szakembert küldötte ki Vácra, a ki előadását február hó 26-án meg is tartotta. Előadását vetített képekkel szemléltette a gyermekek és á tanári kar elqtt. — Ugyancsak előadást tar­tott Edvy István a helybeli papnevelőintézetben is a növendékpapok és az intézet elöljárósága előtt a selyemtenyésztésről és hasznáról. — A belügyminiszter az adófizetésről. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter körren­deletét adott ki a közvetlen adófizetési jogo­sultságnak kiterjesztésére vonatkozólag. A rendeletben a belügyminiszter a pénzügy- miniszterrel egyetértőleg elrendeli, hogy a kivetett katonai beszállásolási pótadóra, általá­ban az állami egyenes adók bizonyos százalé­kában kivetett vármegyei pótadókra nézve közvetlenül fizetőnek tekintessék mindenki, a kinek az illető törvényhatóság területén állami egyenes adója a 200 koronát eléri, megfosztva, egy a mondott erdő keleti szélén álló fához kötözve találták ; maguk a hírmon­dók látván a felfegyverkezett rablókat, köze­ledni nem mertek Bálinthoz. A furfangos öreg úr nyilván arra számítha­tott, hogy a nő az esetet első sorban a szom­szédságban levő rendőrségnek fogja jelenteni, illetve intézkedni fog, hogy a képzelt szeren­csétlen általuk mihamarább megszabadittassék, mialatt ő (az öreg) a farsangi tréfát véghez viszi. De mennyire csalódott! A fiatal nő a borzasztó hir hallatára any- nyira megrémült, hogy a kezében tartott vil­lát a rajta csüngő fánkkal együtt elejtvén és fánkjairól, sőt egész házáról, de még önma­gáról is megfeledkezvén, egyenesen a jelzett erdő felé kezdett rohanni. Arcát eközben selyem kendőjével takará el, nehogy a vele szemközt jövők reá ismerjenek. S mennyire sirt, zoko­gott egész odáig. Hát még mikor az erdőcske azon pontjához érve, hol férje állítólag lenyű­gözve találtatott, ennek még egyetlen nyomát sem fedezhette fel ? ! Sarolta, a fiatal asszony, csüggeteggé lön. Gyenge lábai egyre ingadoztak, végre ösaze- roskadt és elalélt. Szerencséjére azonban épp azon időben, midőn ez történt, a kocsiuton egy úri fogat robogott arra felé. A kocsis a nőt észrevevén, figyelmeztette reá a kocsiban ülő urakat. Azok közt pedig Bálint is volt. A kocsi megállottés Bálint, ki a dologról semmi sejtelemmel sem birt, a legelsőnek sietett lelkendezve az isme­retlennek tartott nő élete megmentésére. tekintet nélkül arra. hogy a vármegyei pótadó az egyes kivetési címek szerint, vagy együtte­sen mily összegre rúg. A rendelet 1908. január l-ével lép életbe s ettől kezdve a közvetlenül fizetők a királyi adóh vataloknál fogják a vár­megyei pótadókat fizetni. — Közgyűlés. A váci szt. Vincze-egylet f. hó 17-én délelőtt 11 órakor Karolina leány­iskola nagytermében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjait és jótevőit teljes tisztelettel meghívja az Elnökség. — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Cselőtei Lajos közoktatásügyi miniszteri segédfogalmazót fogalmazóvá ne­vezte ki. — A spriccerezők banata, Jo bor jó fajta ásványvízzel sokat ér, mondja az álmoskönyv. Jó bor terem minden vidéken, jó ásványvíz is akad, de Pestmegye nagy környékén lakó spriccerezők ezrei mégis szomorodott szívvel veszik tudomásul ezt a híradásunkat. Vácon és messze vidékén nem csak a szén fogyott el, hanem a másik fűtőanyag, a bor kedvelt mel­léklete : a szántói savanyuviz. A nagy hideg­ben két okból nem tudtak szántói vizet szállí­tani : a rossz ut miatt, de azért is, mert a hidegben szétrepedtek a megtöltött üvegek. Így aztán a legtöbb korcsmáros és vendéglős a mi nálunk kedvelt szántói nélkül van s leg­feljebb a szódavíznek s más ásványvíznek van kelete. Egyelőre nincs is kilátás, hogy a Szántó mellett levő savanyu kutból nagyobb mennyi­ségű viz kerülhessen piacra a járhatatlan utak miatt, bárha már a legnagyobb veszedelem, a hideg nem is fenyegeti a töltött palackokat. No de a mint ki kellett bírni a szénhiányt, valahogyan csak kibírják spriccerezőink is a szántói hiányát is türelemmel és szódavízzel. — Adomány. A váci takarék pénztár múlt hó 17-én tartott közgyűlése a helybeli ág. h. evang. iskola céljaira 30 koronát adományo­zott, a miért ez úton is igen hálás köszönetét mond az iskolaszék elnöksége. Igénytelen toliam még akkor is, ha az úgy­nevezett dilettáns jellegét titkolni tudná, mon­dom: még akkor is sokkal gyengébb és gyár lóbb volna, sem hogy leírhatná azon dúló ér­zelmeket, melyek Bálint keblében hova tovább kitörni igyekezének, midőn e nőben saját ne­jét fölismerte, férfi érzetének tudatában azon­ban erőt tudott venni magán és sikerült nejét ismét eszméletre hozni. A két házasfél szótlanul egymás nyakába borult és zokogott. Végre mégis csak megoldódott a rejtély, mely aztán tragikomikus jellegét felöltötte. Oh te ravasz- kodó tréfás öreg, ha minderről csak néminemű sejtelmed lett volna! De mindamellett ne haragudjunk nyájas ol­vasóm amaz öregre a persze idétlennek látszó tréfaűzés miatt! Mert ez utóbbi hasznos érvá­gásnak bizonyult, mely a boldogtalanokat a szó legideálisabb értelmében boldogokká tette. A fánkok igaz, megtizedelve találtattak, a mi­dőn a pár haza érkezett! de a hiányzó fánkok fejében bevonult a házba a kölcsönös szeretet, a házi boldogság! Azóta mar több farsang elmúlt, Saroltának esze ágában sincs, hogy válópert indítson férje ellen ! Bálint meg sehol sem érzi magát job­ban, mint otthonában. Saroltának némelyek által hibául felrótt mű­veltsége nem a. talmi aranyhoz hasonlító ál­műveltség volt; Bálintnak látszólagos műve- letlensége pedig fölért a némelyek által negé- lyezett, látszólagos műveltséggel. Az igazi mű­veltséggel főkriteriuma a ^ziv jósága. M. J. fiatal nő válópert készül indítani férje ellen. Vájjon az önzetlen igazságszeretet, avagy a kárörvendő rosszakarat sugalmazta-e ? Legyünk nagylelkűek és tegyük föl bátran, hogy az előbb emlitett volt; mert ugyancsak tény az, hogy a férjet, bármikor is kerested volna, nyájas ol­vasóm, bárhol is, de otthonában bizony aligha, vagy csak nagy ritkán lelhetéd. Pedig méltán csudálhatta a világ! hisz Sa­rolta, ez volt a fiatal nő neve — nem az utol­sók közül való. Sőt ellenkezőleg ; mielőtt férj­hez ment, ő a város ünnepelt elsőrendű és rangú szépségeihez számíttatott, szellemi mű­veltsége tekintetében pedig valamennyi úrhöl­gyet fölül is múlta. A férfiak közt általánosan elterjedt az a vé­lemény, hogy e boldogtalanságot egyedül a nő rettenetes nagy olvasottsága, műveltsége okozza, mig női körökben az a nézet uralkodott, vagyis az a meggyőződés érlelődött, hogy a fiatal félj nem eléggé művelt ; csiszolatlan, nyers­modorú stb. Merre felé hajol az igazság ? nem akarnám amúgy hevenyéből eldönteni. Majd kibúvik tán a szeg a zsákból. Végén csattan az ostor. Egy szenvedélyesen kedélyeskedni szerető, de amúgy is rókalelkű öreg úr, ki a világ gond­jait már jó ideje szegre akasztotta, egy far­sangi napon bekandikálván a fiatal pár egyik szobája ablakán, látta, mint rakosgatá tálba a a fiatal nő a tűzbarnitotta jól sikerült farsangi fánkokat. Látván, hogy a férj szokása szerint nincs odahaza, beállít azon Hióbhirrel, hogy a férjét, Bálintot, a katalinai kis erdőrengetegben a rablók által a pénzétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom