Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-02-17 / 14. szám
Huszonegyedik évfolyam. 14. szám. Vác, 1907. február 17. \\ Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, Felelős szerkesztő és laptulajdonos: negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. , . _ Egyes szám ára 12 fillér. üercsenyi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény - Nyilttér sora 60 fillér űvórrka J’át erman Gffóhoz a madárvédelem ügyében. Ivánka Pál főszolgabiró a következő levelet intézte Herman Ottóhoz, a madárvilág tudós ismerőjéhez, a magyar ornitologiai állomás vezetőjéhez a hasznos mada- r&k védelme ügyében. 2. Már ma is tapasztaljuk mennyivel kevesebb a madár a ligetekben és erdőkben; a hol azelőtt egy pár évvel minden hangos volt a madárdaltól, most bús némaságban honol; alig-alig lát az ember hosszas bolyongásban egy-egy madarat repülni. Ha tehát megakarjuk menteni a hasznos madarakat hazánkban a kipusztulás veszélyétől, sürgős erélyes intézkedésre van szükség. Szükséges 1. Hogy mielőbb mindenki, ifjú és felnőtt megismerje a mezőgazdaságra hasznos állatokat (emlősöket és madarakat.) 2. A társadalom minden rétegében elterjedjen a mezőgazdaságra hasznos állatok vé- delmezésének léleknemesitő szokása. 3. A hatóságok lelkesen támogassák a társadalmat a mezőgazdaságra hasznos állatok védelmezése érdekében kifejtendő tevékenységében. Erre alkalmas eszközök: 1. A mezőgazdaságra hasznos emlős állatokat és madarakat s az általuk pusztított kártékony rovarokat ábrázoló színes nyomású faliképek kifüggesztése az iskolában, közigazgatási hatósági hivatalokban, csendőrlaktanyákban, olvasókörökén, egyesületi és kaszinó helyiségekben, népkönyvtárakban, a lelkészi hivatalokban és a birtokosoknál a gazdasági épületekben, sétatéreken, nyilvános kertekben, üdülő és fürdőhelyeken, erdei séta- és turistaA tél a közmondásokban. A közmondások az évszakok közül leggyakrabban a telet emletik. És a mondások többnyire szépek, színesek,’ kifejezésteljesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket nagyobb lelki és szivbeli nyugalommal és több időnek a ráfordításával költötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve; ő a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és elmélkedés ideje. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint váltakozik. Asztronómiáiig december 21 -ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Észak-Itáliában is ilyennek mondja a közmondás: „Szent Tamás napján visszafordul a nap“ azaz, hosszabb lesz a nappal. Más országokban a hidegebb évszak korábban veszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás : Itt Vagyon már Simon, Judás, jaj te neked :inges, gatyás! (okt. 28.) Ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely előhírnöke a fagynak és a hónak. Eelsővidékre szent Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, a ki fehér lovon érkezik meg. , S ki ne ismerné Márton ludját, a mely a kellemes szórakozásra való tituluson kívül utakon, oly helyen, a hol a tanulók, jövő- menők, várakozó emberek és gyermekek meglátják és elolvashatják. 2. Ezen kérdést tárgyazó népies- színes le- nyomatos füzetkéknek kiosztása falun és városban a nép között, 3. A mezőgazdaságra hasznos állatokat védőtársulatok létesítése a már meglevő egyesületek kebelében és azonkívül. 4. Felolvasások rendezése a városokban és falvakban, iskolákban és minden oly helyen, a hol többen jönnek össze szórakozás, vagy egyébb célokból. Erre mérsékelt díjazással a tanítókat, papokat és jegyzőket lehetne elsősorban igénybe venni. 5. Ugyancsak azok volnának igénybe veendők a mezőőrök, erdőőrök és útkaparók alapos kioktatására. 6. Felkérendők volnának a birtokosok, az állami és papi birtokok kezelői és felhivan- dók az elöljáróságok, fészek, odúk és madáretetőknek kitételére mindenütt a hol arra alkalmas hely van s a madaraknak zord téli időben való táplálására. 7. Alapos tudományos kutatás és tárgyalás volna indítandó, vájjon minden a mezőgazdaságra hasznos állat fel van-e véve a védelemben részesítendő állatok kimutatásaiba. Ugyanis a varjú és veréb nincsenek bevéve valószínűleg azért, mert köztudomásúlag sokszor tetemes károkat csinálnak a vetőmagban és termésben, azonban valószínű, hagy azon kártékony rovarok, melyeket ezen madarak elpusztítanak, még több kárt okoznának. még arra is jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tel? Ha a mellecsontja szép fehér, akkor hideg és havas, ha barnás, úgy sáros lesz a téh Németországban s másutt is sz. Katalinnal (nov. 25.) kezdik a telet. „Sz. Katalin fehér köpenyben jön.“ A nepnek igaza is szokott lenni mondásaiban. mert november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is lassankint tünedezni. Sűrű, komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hó förgeteg és jégcsapok jönnek a hosszú sötét éjjeleken a fehérszakállú tél apó nyomában. A vándor, a ki a téli tájon, a puszta mezőkön és a komoran hallgató erdőkön keresztül halad, gyakran órák hosszat a nélkül, hogy élő lénynyel találkoznék és ha néha messze távolból jövő hang üti meg a füle dobját, az annál jobban emlékezteti arra, mily téliesen csendes minőén körülötte. E komolyság és az az ünnepi hangulat, mely a természeten uralg télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó-német naptár sz. Kelemen pápa (nov. 23.) ünnepével kezdi a telet' és a napot horgonynyal jelöli, mert e napon a hajósoknak már a kikötőben kell lenniök. Ismét a négy évszakot meghatározó közmondás : Sz. Kelemen hozza meg a telet. Ennek megállapításánál figyelembe veendők a nyugati államok tapasztalatai. 8, Meg kell nyerni az egész sajtó hathatós támogatását. Ezeknek előrebocsájtása után odaterjed tiszteletteljes kérésem, méltóztassék előterjesztésemet figyelemre méltatni és a mezőgazdaságra hasznos állatok védelme érdekében az országban a hatóságoknál és a társadalomban széleskörű mozgalmat indítani. II i r e k. Kassai Vidor a színpadon. (Lili 150-ik előadása alkalmából.) Küry Klári tudvalevőleg a »Lili« jubileumával tért vissza a Népszínházhoz. Ezzel különös jelentőségűvé tették a jubileumot, a melynek fényét külömben még azzal is emelni próbálták, hogy Kassai Vidort is föl akarták léptetni, régi, hires szerepében. Kassai bácsi, — a kinek Saint Hypothése bárója mindnyájunk emlékében él ! — a mióta visszavonult a színpadtól, igazán visszávonultságban él Vácon. Itt emlékiratain dolgozik, a magyar színészet pantheonját festi — ékes karikatúrákban és fotografál jó időben, rosszban, reggel, délben, sőt néha még este is. Már a haláltól nem fél ; pedig palamikor hány röp- iratot irt ellene!... De fél a nyilvános szerepléstől . A „Lili4 150-ik előadása alkalmából Küry Klári meleg hangú levélben hívta meg Kassait, hogy halhatatlan szerepét játsza el a népszínház színpadán. Kassai egy-két napig keveset szólt itt köztünk, tépelődött, hogy menjen, ne Sz. Péter széke tavaszt jelent (feb. 22.) A nyarat hozza sz. Orbán, (május 22.) Az őszt kezdi sz. Bertalan (aug. 24.) Sz. Luca (dec. 12) napját említik leggyakrabban a téli mondásokban. Az angolok ezt mondják : „Luca nap a legrövidebb nap és a leghosszabb éjjel.“ E szentnek ünnepe ugyanis a régi kalendárium szerint dec. 25-ére esett, azért halljuk a következő mondásokat is: „Szent Luca napjától csibelépéssel növekszik a nap. Szent Luca megkurtitja a napot.“ Az olaszok is mondják „Szt. Luca a leghosszabb éjjel, a mi van.“ Luca napi-időjárásból jósolnak is. így Sardiniában e napról határozzák meg, mily időt várhatnak karácsony napjára. Nálunk egyes vidékeken pedig Luca napjától, vagyis dec. 13-tól kezdve tizenkét napig, azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra s a milyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hónap. Ez a Luca kalendárium népszokásokban. Luca napján sok babona fordul elő, melyet nagyobbrészt a jövőnek megtudása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett Lucafényből, Lucakeresztből való jósolások. A Lucaszékről mindenki hallott már. Van azonban e napnak a sz. Miklós napjának kedvesebb jellege is, kivált a gyermekek előtt. A fiúk rettegve félnek a szigorú, de
