Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-11-27 / 94. szám
VÁCI HÍRLAP 3 órától délután egy óráig egyhuzomban fogják tartani. Nemes Endre igazgató több oldalról informáltatta magát, hogy ez az újítás nem ütközik-e nehézségekbe s miután meggyőződött arról, hogy ez a reform a tanításra is jobb, lépteti érvénybe a tanárokra, tanítványokra egyaránt hasznos újítást. Mi minden hasznos újításnak egyformán örülni tudunk, örömmel üdvözöljük főgimnáziumunk igazgatójának jelentős reformját is. Az ifjúságra, a tanári karra egyformán elveszettnek volt tekinthető az a két óra, mely a délelőtti tanítás idejet a délutánitól elválasztotta. Ma midőn mindinkább az a nevelési rendszer lép előtérbe, hogy az ifjúságot a szabad levegőn való mozgáshoz szoktassák, a délelőtti tanítás éppen ezt fogja szolgálni, mert egész délutánját szabadnak hagyja, e mellett sokkal jobban készülhet tanár, tanítvány a másnapi előadásra. Kétségtelen, hogy ez az újítás lassan tágabb körben egész társadalmunk megszokott rendjét, az ebédidőt is meg fogja változtatni s déli harangszókor, mint ma már sok helyen, kevés családnál fognak akkor az ebédhez ülni. — A szt. Antal-nőegylet első közgyűlése. Alapitója, hathatós istápolója gr. Csá.ky Károly megyés püspök jelenlétében tartotta első nyilvános közgyűlését a szent Antalról nevezett jótékony kát. nőegylet a Karolina- iskolában. A tagok nagy számban jelentek meg a gyűlésen, melyre udvari papsága kíséretében érkezett meg a főpásztor, kit a tisztikar és a választmány hódolatteljesen üdvözölt. A megyés püspök hosszabb beszédben válaszolt, a mely megnyitóját nagy figyelemmel kisérte a hallgatóság. Beszédjének témája az irgalmasság cselekedete, a jótékonyság, melyet a mai kor humanizmusa a Krisztusi tanokból sajátított ki. A mintegy félórás beszédet végén tiszteletteljesen megéljenezte a hallgatóság, mely elé most Gossmann Ferenc kanonok, egyesületi igazgató az egyesület alapításának, jótékonykodásának képét terjesztette s a vagyoni állapotról számolt be. Ebből tudjuk meg, hogy a főpásztor jó szívvel már ötvenezer koronát tett alapitványkép az egyesületnek és se szeri, se száma azoknak a kisebb adományoknak, melylyel az egyesületet évközben megörvendeztette, Összesen 3887 szegényt segélyeztek közel 15 ezer korona osz- szeggel s még a vöröskereszt konyhájának is minden évben nagyobb összeget juttattak. A közgyűlést a főpásztor elhunyt édes anyjáért mondott ájtatos imával fejezték be, mely után a grófpüspök személyesen osztotta szét a jelenvolt tagok és érdeklődők között az egyesület működéséről szóló jelentést. — Értesítés. A Tulipán-Szövetség hölgytagjai ez úton értesittetnek, hogy e hó 28-án délután az elnök lakásán ülést tartanak. — Ki szerződtet Amerikából visszatért munkást? A földművelésügyi miniszter táviratban közölte a váci és a váci járási gazdasági tudósítókkal, hogy a kivándorlási hajók legközelebbi napokban több száz kivándorlót hoznak haza. Ezeknek a hazatérőknek munkát keres most a miniszter, felhívja a földbirtokosokat és gyárosokat, hogyha munkáskézre van szükségük, jelentsék be a fizetés nagyságának bejelentésével akár a földművelésügyi minisztérium munkásügyi osztályánál, akár Lakky min. osztálytanácsosnak (Fiume, Európa-szálió) s azonnal küldenek kellő számú Amerikából hazatért munkást. Az útiköltség a munkaadót nem terheli. Minthogy Vácon és Vácvidékén nagy a munkáshiány, valószínű, hogy a gyárosok és gazdák között akadnak számosán, kik a miniszter humánus felhívására Amerika-járt munkást telepítenek meg. — A múzeum kiállítása. A nagyközönség önkényt megnyilatkozó rokonszenve mellett nyitotta meg vasárnap délelőtt Záclor János dr. polgármester a muzeum képkiálli- tását. Szépen fejtegette a múzeum serény és immár kitartónak mondható munkásságát s különösen hálás köszönettel adózott minden múzeumi tevékenység kipróbált harcosának és megteremtőjének, az egyesület faradhatatlan buzgalmú elnökének: Tragor Ignác dr.- nak. Ezután a jelenlevő közönségnek maga a muzeum elnöke személyesen mutatta be a képeket s szolgált gondos és szakavatott magyarázattal. A megnyitás órája óta a siketnémák intézetének díszterme búcsújáró- hellyé változott. A kiállítást látogatók egymásnak adták a kilincset, régen volt ily nagy forgalom a különben csendes intézetben, a kiállítás első napján a »Művészet« szerkesztője, Lyka Károly nejével együtt a kiállítás megtekintésére kijött Budapestről s a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a muzeum mindenkit méltán csodálkozásba ejtő szép sikeréről. De büszkék is lehetünk erre a kiállításra, mert hiszen hazánk fővárosában csak most nyílt meg a fővárosi muzeum, mely kizárólag Budapestre vonatkozó képek egyedüli gyűjteményét foglalja magában, s mi pedig, ily kicsiny város e hazában, már oly intézménnyel dicsekedhetünk, mely a legmesszebb menő részletességgel e várost megörökítő képek egész kicsi múzeumát foglalja magában. A főgimnázium tanári kara is méltányolta a muzeum törekvését és Rácig József történelem-tanár vezetése alatt, a felső osztály ifjúságával történelmi kirándulást tartott, a midőn a kiállítás tudományos fontosságának ismertetésével megtekintette a képeket. Városunk több iskolája is a tanítók felügyelete alatt megnézte a kiállítást*. Általában még a legszigorúbb kritika mellett is, csak a leglelkesebb hangon számolhatunk be arról az ünneplésről, melyben ennek az idáig csak mostoha sorsban részesített egyesületnek osztálzrésze volt. Ámde csonka maradna e beszámoló, ha megfeledkeznénk a muzeum éltető szelleméről, a kit az oroszlánrész illet ebből a dicsőségből. Ugyan a mi városi táj- szólási szótárunkban muzeum alatt az egyesület tudós elnökét, Tragor Ignác dr.-t is értjük, de ez egyszer a diadal rovására háttérbe kell szorítanunk a szerénységet s az ő ellenkezése dacára is át keli nyújtanunk a babérkoszorút. Állandó és lelkes segítője volt mindenben Walla László muzeumőr is, kinek szintén köszönettel tartozunk az elért sikerért. S most, a mikor a kiállítás kapuja bezárult s az egyesület ismét visszavonul, hogy munkásságának újabb eredményével, a Váci könyvvel újból felébressze a közönség közö- kyösségét, kell, hogy fájdalmas panaszunkat elmondjuk. Ily tevékenységben gazdag egyesület még mindig hajléktalan. A fáradságos munka árán hosszú évek során át lankadatlan szorgalommal egy begyűjtött kincsekkel még mindig sötét, elrejtett szobácskábán kell bujkálni. Hát nem érett-e még meg társadalmunk, hogy a városi múzeumot állandó tető alá juttassa. Az ünneplő és dicsérő közönségnek ezt adjuk sürgősen megoldandó kérdésül. Addig kell ezt véglegesen elintézni, mig az intézmény működő harcosaiban él a remény, hogy eljő még az az idő, a midőn zavartalanul, biztos rév tudatában evezhetnek a tudományos búvárkodás tengerén s nem lesznek kitéve a Scyllák és Charybdisek folytonosan fenyegető kilakoltatást és hurcolkoddsi veszélyeinek, (dr. R.) — Révész Béla indítványa a vármegyén. Révész Béla megyebizottsági tag Pestvármegye törvényhatóságának hétfői közgyűlése elé indítványt terjesztett a visszavándorlók hazatellepitéséről. Az indítványt számos előkelő megyebizottsági tag is aláírta s igy szól. »A kivándorlás a nemzet erejét fogyasztja. Nemcsak a munkáskezek kevesbeednek, hanem a mire a legnagyobb súly fektetendő, a nemzet tagjainak számát apasztja. Pedig a nemzet hegemóniája népessége arányától és, szellemi erejétől függ. Miután az Amerikában kitört pénzügyi válság folytán az ottani vállalatok munkásaik nagy részét, első sorban a külföldieket etbocsátják, hazánkban pedig a mezőgazdaság és ipar munkáskéz hiányában szenved, a jelen időpontot alkalmasnak találjuk véreink visszatelepítésére. Amiért is indítványozzuk, írjon fel a törvény- hatóság a kormányhoz: hogy az Amerikában levő véreinket, ha kell, állami támogatás mellett is, sürgősen hozassa haza és foglalkozzék elhelyezésük módozataival.« A közgyűlése az indítványt egyhangúlag magáévá tette. — A sportegyesület vacsorája. A sportegyesület a téli szezonban meghonosította, hogy az Ipar-udvarban levő helyiségében vacsoráidat rendez. A tagok megkedvelték, ezért elhatározták, hogy ezeket a vacsorákat minden második szombaton tartják meg. Az egyesület elnöksége ez úton tudatja, hogy szombaton, e hó 30-án ismét lesz társas- vacsora, a melyre azonban külön meghívókat az idő rövidségére való tekintettel nem bocsátanak ki. A résztvevők Bő day Aurél háznagynál jelentkezzenek. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 50 kgrmkéní: Buzaörlemeny: Asztali dara AB szám 19 K 60 till. — Asztali dara C szám 19 K 40 till. — Királyliszt 0 sz. 19 K 40 fill. — Lángliszt 1 sz. 19 K 20 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz 19 K 00 till. — Zsemlyeliszt 3. sz. 18 K 60 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 18 K 40 fill. — Közép- kenyérliszt 5. sz. 18 K 10 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 17 K 80 fill. — Barnak eny ér liszt 7. sz. 16 K 80 fill. 772. sz. 15 K 80 fill. — 73/4. sz. 13 K 80 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 10 K 20 fill. — Korpa tinóm F sz. 7 K 20 fill. — Korpa goromba G sz. 7 K 20 fill. — Ocsú 7 K 80 fill. Konkoly 7 K 00 fill. — Bükköny 10 K — fill. Pelyva zsákja 1 K. 50 fill. Nyilt-tér. Köszönetnyilvánítás. Isten véghetetlen bölcs akaratában való megnyugvásban kisértem forrón szeretett nőm hült tetemeit örök nyugvó helyére. Mégis a megpróbáltatás nagy óráiban vigasztalóként hatott reám a jóbarátok, ismerősök jóleső részvéte, melylyel szeretett halottamat utolsó útjára elkísérték. Ezért elmulaszthatatlan kötelességemnek tartom a jó barátoknak és ismerősöknek ez utón mondani igaz hálás köszönetét, fogadják el nem múló hálám kifejezését, hogy nagy fájdalmamat részvétükkel enyhíteni óhajtották. Vác, 1907 nov. 23. Maricsek Dezső
