Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-11-17 / 91. szám

Huszonegyedik évfolyam.

91. szám.

Vác, 1907. november 17.

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6.

Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér.

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.

Tudományos esték Vácon.

Vác, nov. 16.

A Pestvidéki Nyomdából rövid egymásutánban e héten két meghívó látott napvilágot. Szellemi gazdagságunkról ad ez a két meghívó képet s örvendve örvendünk, hogy a mi városunk az ország ama kevés számú városai között is az elsők közt van, melyben a tudomány és ismeretterjesztés érdekében díszes, neves gárda fog össze. A iiceum-egyesület ismét megkezdi 12 estére terjedő felolvasásait, a főgimnázium tanári kara pedig lelkes szép buzgalommal siet a tudomány népszerűsítésére abban a pihenő időben, mely a tanításon kívül marad nekik.

Ezelőtt még egy évtizeddel is meg kellett elégedni mindenkinek azzal az ismeretkörrel, mit az iskolában szedett magára, csak a legújabb kor legszebb intézménye az a társadalmi egyesülés, mely a tudományok haladásával az ismeretkörök tágítását népszerű formákban tűzte maga elé. Az angol példa európaszerte követőkre, talált s ha eddig az élet iskola volt, nemesen művelővé és tanítóvá vált az a népszerű tudományos társaságok által.

A mennyi tudományos és szórakoztató felolvasás volt eddig városunkban, mindegyiknek volt érdeklődő közönsége. A Iiceum-egyesület megkedveltette a nemes szórakozás e faját, főgimnáziumunk tanári kara az uj érában lelkesen folytatja és szabad idejét áldozza a művelődés terjesztésének.

A királyné.

— Irta: Lux Terka.—

Maurus, a félszemű bölcs öreg pap, a királyné gyermekkori tanítója, barátja, tanácsadója, gyóntatója, ott állt a nagy, hűvös, fehér teremben s várta a királyné megszólítását.

A királyné lehajlott fejjel, gondolkodva járkált a teremben és szép, nemes, nyílt arcán zavar látszott. Fehér kezével végig simított olykor fekete haján, gyönyörű ivű szemöldökét összevonta s egy-egy percre megállt a nyitott ablaknál. Olyan szép volt ilyenkor, mint egy alabástrom-szobor, melyre aranyrózsás fátyolt borított a nap.

Az ablak alatt óriási park feküdt, valamikor erdő volt s most mint egy megszelídített oroszlán simult a palota lábához. Türelmes hátán csodálatos növények és virágok nyíltak. Gránátvörös grenadillák és brazíliai pálmák, melyeknek levele az indusok édes és részegítő itala.

Valamely rózsabokor között csalogány énekelt s egy óriási bükkfa ágán feketerigó ült és felelgetett a rózsabokor apró dalosának.

A királyné most hosszan és némán állt az ablak mellett észre sem vette, a mint az öreg pap halkan közeledett feléje és aszott kezét vállára tette.

— Muna Loa, nagyasszonyom — szólott szeretettel és tisztelettel az öreg.

Egy téren sem jogosultabb a nemes vetélkedés, mint az ismeretek terjesztésének terén. És a liceumestékből, a főgimnáziumban tartandó felolvasásokból a nagy közönség nyerhet, melynek hálásan kell gondolnia e jótéteményekre.

A főgimnázium tanári kara kezdi meg a felolvasó esték sorozatát. Az ő meghívójuk igy szól a művelődni akaró közönséghez:

A váci kegyes-tanitórendi főgimnázium tanári kara 1907. november 23-tól 1908 február 29-ig szombatonkint d. u. 5x/2 órakor a főgimnázium dísztermében közérdekű előadásokat tart, melyekre a mélyen tisztelt érdeklődő közönséget ez úton meghívja. Belépődíj nincsen.

Tárgysorozat: Nov. 23. ./Vemcs Endre, igazgató: Elnöki megnyitó. Horváth Károly: Jótékonyság és a természet.

Nov. 30. Agárdi László: Négy hét Francia- országban. Alter Béla dr.: Goethe nőalakjaik Lili—Dorothea.

Dec. 7. Szabó József: Kísérleti előadás a természettan köréből.

Dec. 14. Bartha György : Miről is álmodunk?

Dec. 21. Rády József: A japánok és műveltségi viszonyaik. Kövesi Lajos: Költészetünk a nemzeti eszme szolgálatában a XIX. században I. o

Jan. 11. Kövesi Lajos: Költészetünk a nemzeti eszme szolgálatában a XIX. században II. Haris Béla: Az egyiptomi szobrászat.

Jan. 25. Kontraszii Dezső : Az első szocialista

— Attól félek, fordult meg a királyné szomorú mosollyal — hogy nem vagyok többé a te Mauna Lóád, a te tisztelt, nagy királynéd, öreg Maurusom! A népem kigu- nyol, mosolyog rajtam, talán meg is vet.

Kérdőleg nézett az öreg Maurusra, de az lehunyta egyetlen nyitva levő szemét és hallgatott.

— Ülj le, Maurus — intett a királyné — hogy megkérdezzem tőled, mivel tartozom még annak a népnek, a ki előbb az enyém volt, azután a fiamé lett s a kinek egész ifjúságomat, asszonyi életemnek legszebb s soha vissza nem jövő éveit feláldoztam, odaajándékoztam ? Szólj Maurus I

— Még tartozol valamivel — felelte az öreg nyugodtan — Bocsánattal.

— Minő bocsánattal? — kérdezte a királyné kissé ingerülten s alig hallhatólag rácsapott a széke karjára.

— Nem mindent megtettem e népért? Értük éltem, szenvedtem fosztottam ki magamat, mit kívánnak még? az életem most már az enyém. Húsz esztendei kormányzás alatt boldoggá tettem szellemileg, anyagilag és királyt szültem, kinek fejére koronát tehettek. Többet tettem országomért, mint tiz férfi uralkodó, mit kívánnak még tőlem ? Letettem a kormányzás pálcáját, nem vagyok többé az ő sorsuknak királynéja, csak a magaménak. Engem nem gúny, de hódolat illett meg!

államregény. Agárdi László : A virágénekek és Balassi.

Febr. 1. Szabó József: Kísérleti előadás a természettan köréből.

Febr. 8. Bán Márton: Az idegrendszer I. Rády József: Magyarország őslakói.

Febr. 15. Bán Márton: Az idegrendszer II. Friedreich Endre dr.: Vác múltjából.

Febr. 22. Bán Márton: Az idegrendszer III. Kontraszti Dezső: A női emancipáció.

Febr. 29. Haris Béla: A görög szobrászat. Horváth Károly: A levegőről. Nemes Endre, igazgató: Elnöki záróbeszéd.

Később meghatározandó időben egy Uránia- és egy Művész-est.

A liceum-egyesület hatodik ciklusába kezd ezzel az évvel. A meghívója ezeket mondja:

A Váci Kath. Kör Lyceumi Bizottsága az 1907. évi november hó 26-tól 1908. évi február hó 25-ig tartó hatodik évi sorozatban a Kúria szálló nagytermében közérdekű felolvasásokat rendez, melyekre a mélyen tisztelt érdeklődő közönséget ez úton is meghívja a bizottság. A felolvasások kezdete 726 órakor. Belépődíj nincs.

1907. november 26-án. Elnöki megnyitó, mondja: Galcsek György dr., apátkanonok. Fridrich Sándor: Tompa Mihály virágregéi.

1907. december 3-án. Hört Péter dr.: Az emberi test táplálása. Andor József iró: Elbeszélés.

1907. december 10-én. Pataki János dr.:

Az öreg Maurus hallgatott.

— Miért nem felelsz? — kérdezte a királyné csodálkozva. — Talán nem tartod jogosnak kívánságomat?

— Nem — felelte keményen az öreg és felnyitotta a szemét. — Nem tartom jogosnak a kívánságodat. Nem tartottad be a sorrendet a nép, az emberi lélek pszichológiában és nincs jogod azt követelni tőle, a mit nem adhat. A mi nem természete: a hála.

A királyné tágra nyitotta ki nagy, fekete gyémánt szemét.

— Nincs jogom a nép hálájához? — kérdezte bámulva. — Nekem? Nekem, Maurus?

— Neked, királyné és senkinek, a ki úgy gondolkodik, mint te. Ha valaki hódolatot kíván az emberektől, azt ne a jósága után kívánja, hanem a kegyetlensége után. Ha nem hálálkodva, hanem rettegve mondanák ki nevedet, akkor a hódolat úgy fogna körül, mint ujjadat gyűrűid. A jóság nem fáj az emberi léleknek s csak a mi fáj neki, arra gondol vissza. Ha boldoggá teszel egy embert, elfelejt. Ha megkorbácsolod, gyűlölni fog, de elfeledni soha. a jóság a közöny porszeme, a szél tovasöpri, a kegyetlenség sziklagránit s az emlékezés monumentumát már élő korában feállitotta magának a kegyetlen szivű. A jóság, Mauna Loa: önzés. A gonosszág: bátorság. Jót elsősorban is önmagunkért teszünk, de rosszat: másokért^