Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-11-06 / 88. szám
9 VÁCI hírlap a föladó igazságtalansága ellen lépten, nyomon felhangzanak. Uj kataszter készítéséről pedig szó sincs, csak a réginek kiigazításáról. Némieg enyhíteni fogja azonban itt is a teherviselés súlyát az, hogy a 600 koronán aluli jövedelem a jövedelmi adótól mentes lesz. Amint tehát látjuk, az egész adóreform teljesen uj kulcsok mellett fogja a teherviselést az adózókra hárítani. Megszüntet sok, eddigi súlyos terhet, de egy hibája még mindig megmarad: a nagy jövedelemnek csak nem vesznek részt az állam terhei viselésében oly mértékben, a mint azt teherviselési képességük megengedi. Hírek. — Megyebizottsági tagok választása. A pestmegyei választott megyebizottsági tagok fele részének lejárt a mandátuma és a vármegye legutóbb tartott közgyűlése úgy intézkedett, hogy az egész vármegyében egy napon, november 12-én tartsák meg a választásokat. Közöltük, hogy Vácon Kemény Gusztáv lesz az elnök, helyettese dr. Morlin Zsiga. A váci járásban a következő helyeken lesz szavazás: Foton (itt szavaz Dunakeszi és Rákospalota is) elnök: Tanács József (Fót), helyettes-elnök Molnár Albert (Fót). Galga- mácsán (itt szavaz Galgagyörk, Iíisnémedi, Püspökszilágy, Váckisujfalu, Zsidó) elnök Gosztonyi Miklós (Iíisnémedi) alelnök Ibrányi Mihály (Galgagyörk). Püspökhatvanban (szavaznak Ácsa, Csővár választói is) elnök Fáy Ákos (Galgagyörk), alelnök Rónay Géza (Veresegyház) Szódon (szavaznak Vácbottyán, Vácduka, Váchartyán és Vácrátót választói is) elnök lesz lovag Floch-Reyhersberg Alfréd dr. (Sződ) helyettese Snapp Lajos (Sződ), végül Veresegyházán (hol Csornád, Orszentmik- lós és Szada szavaz) választási elnök Gosztonyi Tibor (Váchartyán) helyettes elnök Ráday János (Veresegyház). — A főgimnázium szt. ímre-ünnepélye. Nagy és diszes közönség előtt folyt le tegnap délelőtt a főgimnáziumban az az ünnepély, melyet az ifjúság szt. Imre herceg születésének 900-ik évfordulója alkalmából rendezett. A nagy méretű rajzterem zsúfolásig megtelt s talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy eddig még ily nagy közönség nem érdeklődött a főgimnáziumban lefolyt ünnepélyek iránt. Nemes Endi-e igazgatónak megnyitó szavaival, melyben az ifjúságot felhívta, hogy ideáljait a magyar földön, a magyar történelemben keresse, vette kezdetét az ünnepély. Az ünnepi beszédet Kontraszti Dezső tanár mondotta s ismertetve az első magyar herceg követendő életét a historikus, a filozófus meggyőző igazsághirdetésével egyaránt példakép állította az ifjúság elé azt s igaz, meleg elismerésben részesült. Weiszlcopj Iván, Agárdi László, a poéta piarista szép költeményét érzéssel szavalta, Lexa Károly és Késői Ferenc (az előbbi zongorán, az utóbbi gordonkán) Mozart Ave verum-jának voltak méltó interpretálok Nagy hatást keltett egy szinműjelenet, melyet Csongrádi Dénes, Seántay Gyula, Krepl Gusztáv, Forgó Kálmán, br. Andreánszky Gábor, Szabó József, Rostetter János és Bamtner István adtak elő. Lexa Károly szavallata mély hatással volt a hallgatóságra s jó kísérője volt zongorán Szarnék Gyula. Az ének és zenekar számait mind tapssal, elismeréssel fogadta a közönség, a minek legnagyobb részét Schüszler albert, mindkettő fáradhatatlan vezetője, követelheti magának. Az igazgató keresetlen, egyszerű köszönő szavaival ért véget az egy órás ünnep, mely mindenki előtt újból beigazolta, hogy főgimnáziumunkban tanuló ifjúság szellemi nívója első helyen áll s méltó gyönyörködtetést nyújt minden szülőnek, tanügybarátnak egyaránt. — Adomány. A kisváci temetkezési egylet a helybeli ev. iskola javára öt koronát ajándékozott, egy magát megnevezni nem akaró pedig a nyáron tartott mulatság tiszta jövedelméhez utólagos felűlfizetésül két koronát. A szives adományokért ez úton is köszönetét mond az ev. iskolaszék. — Kérelem. A Tulipán Szövetség — Magyar Védő Egyesület Vác és Vidéke fiókjának elnöksége azon kéréssel fordul városunk kereskedőihez és iparosaihoz, hogy a megtartandó karácsonyi vásáron áruikkal és készítményeikkel lehető nagy számmal és terjedelemmel vegyenek részt. A részvétel iránt a karácsonyi vásárt előkészítő bizottság tagjai egyénenkint tárgyaltak a kereskedőkkel és iparosokkal, kiknek a kért tájékoztatást és felvilágosítást szívesén megadták. Egyben kifejezést óhajt adni az egyesület elnöksége annak is, hogy há valamely kereskedő, vagy iparos magyar eiedetű áruival, illetőleg készítményeivel a karácsonyi vásáron való részvételre még fel nem kéretett volna, az minden célzatosság nélkül történt. Azon esetben, ha a véletlen folytán még fel nem szólítottak közül bárki is részt óhajt a karácsonyi magyar vasárból, szíveskedjék e szándékát Borbély Sándor siketnéma-intézeti igazgató, egyesületi elnökkel közölni. — Pestvidéki esküdtbirák kisorsolása. A pestvidéki törvényszéken tegnap sorsolták ki a novemberi 26-án kezdődő esküdtbirosági ülésszakban bírói tisztet gyakorló esküdteket. A kisorsoló bizottság elnöke Rónay Kamii elnök volt.Kisorsoltattak rendes esküdtbirákul Vácról: FLeiniscli Rikárd kéményseprő, Péterffy Károly nyug. révkapitány, Löwy Fülöp kereskedő, Braun Ignác kereskedő, Preszly Elemér dr. ügyvéd. — Helyettes-esküdtek lettek: Havas János főerdész, Reitter Iván gépész- mérnök. — Esztergom vezet. Múlt számaink egyikében megírtuk, hogy városunk villamos telepét vezető Ganz-cég Ozram-lámpákkal látta el próbakép két utcánkat. Az Esztergomi Lapok c. kartársunk feljajdul e hírünkre, hogy a Ganz miért nem Esztergomot látja el ilyen drága és jó világitó testtel. Tóbiás Frigyes üzemvezető most laptársunkhoz levelet intézett';’ a miből megtudjuk, hogy miben vezet Esztergom. Az érdekes levél igy szól: »Tekintetes Szerkesztő ur múlt hó 31-én kelt 83. lapjában a váci elektromos telepen a közvilágításnak Ozram-lámpákkal való ellátására vonatkozó kísérletről emlékezik meg s egyben méltatlankodni méltóztatik azon, hogy a helyi telepen miért nem történik ilyen próba? Legyen szabad igen tisztelt Szerkesztő ur figyelmét azon közismert körülményre felhívni, hogy közvilágítási lámpáinkat dacára azoknak 63 fillér darabonkénti értékének, előszeretettel lopják s azonkívül azokat nemcsak az utca gyerekek parittyái, hanem az úri emberek revolvereik számára kedvelt célpontnak választják ; tanúbizonyság erre a vetítő ernyőkön található sok golyózonvos területen egyező színű virágok lennének, nem áll-e akkor is az, hogy azoknak az illata is egyforma, már t. i. a melyek egy fajhoz tartoznak ? Igaz, hogy Andreae száraz időjárás alkalmával a legszebb eredményeket érte el az élettanilag magasabb rangú bogarak szinérző viselkedése tekintetében végzett kísérleteinél. Az élettanilag alsóbb rangú bogarakra nézve már azt tapasztalta, hogy leginkább táplálkozásuk helyétől nem távoznak messze és leg többnyire átható szagú virágokra repülnek. Az éjjeli lepkéknél a csalogató hatást az éjjel nyíló virágok illatának sajátszerűsége és erőssége végzi. Fogadjuk el tehát mindkettőt, hogy a színnek is, meg az illatnak is van hatása a bogarakra, de hogy melyiknek nagyobb, az attól íügg, hogy melyik van bennük erőssebben kifejlődve, melyik érzőszervük erősebb, a szagló, vagy látó-e? Plateau mellé állhatunk, a ki a bogarak virágcsalogatása tekintetében a lőhalást az illatnak, a másodlagos hatást pedig a színeknek tudja he. Plateau véleményéhez többen csatlakoznak, Naegeli és Errera is, a kik beismerik és kimutatják, hogy a bogár-csalogatásban a virágillatnak jelentékeny része van. Legújabban I. Pérez francia botanikus a virágok és bogarak közt levő erre a viszonyra vonat«. kozó észleteit a következőkben foglalja össze: 1. Nagyobb távolságból a bogarakat nem irányítja más, mint a virágokból kiáradó illat, a melyet a szél távolabbra elvisz. 2. A látótávolságon belül a látóérzéknek közbenjáró szerepe van a mézfejtő székhelye felé való közeledésük, törekvésük közben. 3. Az elkülönített magános virágokra nézve a szin egymagában általában felkölti irányában a bogár figyelmét, a virágillat rövid távolságon pedig megerősíti, avagy gyöngíti az első hatás szülte közeledés törekvését. 4. A virágillat rendszerint nem jelenik meg együtt egy időben, vagy pedig a virágszin néha együttesen nyilvánul valamely megvetett illattal, az illat tehát nagyon közelről helyesbiti azt a fogalmat, a melyet a látóérzék előbb már fölkeltett. 5. Vannak végül esetek, midőn az illat székhelye, a mézfejtő, el van különítve a virágszintől, (pártaszinű, takaró nélküli virágok, pl. női fűzfavirágok). Az illat tehát ilyen esetekben egymaga hat a bogarakra és ilyenformán egymagában is elégséges vonzó, irányító hatással van a mézfejtő után járó bogarakra. Mindazonáltal azonban sokkal zseniálisabb az a két tapasztalati tény, a melyekről a Revue egyik decemberi számában Bonnier, a francia tudományos akadémia tagja számol be. Ó is erről a kérdésről értekezik két belga tudós kísérleteire támaszkodva. Az egyik, a már említett Plateau, a ki azzal az egyszerű fogással élt, hogy méztartalmu virágok hű képét állította elő tükör segítségével. Ha a méhet csak a virág szine vezeti és nem az illata, akkor a képzelt virágért a tükörnek is neki repült volna, a mint neki repül az ablaküvegnek, ha a szobából szabadulni akar. De a méhek csak a valódi virágra szálltak, a mi kétségtelenül mutatja, hogy az illat csalja őket. Még érdekesebb, a másik, már elhalt belga tudósnak, Cerre- rának megfigyelése. 0 1898-ban egy falusi temetés alkalmával egész sereg méhet figyelt meg, a melyek egy parasztasszony csinált- virággal díszített kalapjára szálltak, a csinált- virág sárga rózsát és árvácskát utánzott. Tudvalevőleg a méhek rendesen sokkal szívesebben szállnak az árvácskára, mint a rózsára, a melyet ritkán keresnek fel. És itt mégis kizárólag a rózsára szálltak. Az érthetetlen dolog magyarázatát Cerrera megtalálta abban, hogy a sárga rózsa sáfránnyal volt festve és volt illata, ha sáfrányillat is. Ez vezette félre a bölcs melleket, a melyek tehát egyedül az illat és nem a szin után indulnak. Horváth Károly.
