Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-10-23 / 84. szám
2 VÁCI HÍRLAP rácsonyi vásárból. Szerinte a lelkes honleányok hathatósabban úgy járulhatnak hozzá a szép ■cél sikeressé tételéhez, ha a karácsonyi vásái rendezése előtt egy-egy csekélyke kézimunkát juttatnak ajándékként az elnökséghez, mely kézimunkának eladásából származó jövedelem gyarapítsa egyesületünk vagyonát. A szép indítvány lelkesedéssel fogadtatott el. A választmány ez úton is kéri az egyesület hölgy tagjait, hogy ily célzatú adományaikat az elnökséghez juttatni szíveskedjenek. Az indítványok során dr. Preszly Elemér azt az indítványt tette, hogy az egyesület legyen anyagi segítségére azoknak, kik nevüket s családtagjaik nevét megmagyarositani hajlandók volnának, de a hosszas utánjárás és az anyagi kiadások ettől visszariasztják őket. A választmány készséggel magáévá teszi az indítványt s indokolt kérésre anyagi segítséget nyújt a reá szorulóknak, Bárdos Ernő városi tanácsos pedig szintén készséggel felajánlja a hozzája fordulóknak a névmagyarosítással járó Írásbeli munkákban való díjtalan közreműködését. Indítvány tétetett, kéressék meg e választmányi gyűlésből kifolyólag az Oltáregyesület elnöksége, hogy a karácsony előtti időben egyes nemeslelkü úrhölgynek varratásra kiadatni szokott vászon magyar eredetű legyen, mert félő, hogy jövőben az idegen származású vásznat magyar úriasszonyaink még a jótékony célnak érdekében sem fognak többé megvarrni. Egy teljesen magyar zenedarabokból álló matinéé megtartása iránti indítványból kifolyólag felkéretett Wolkóber János siketnéma-inté- zeti tanár ennek előkészítésére. Hírek. A legjobb kortes. (Podmaniczky Frigyes báró halála.) Vác, okt. 22. Megnyílt ismét az aszódi ősi kripta — az ősi nagy vagyonból egyedül ez maradt — és szón tagságainak az eredménye, a mint az első tekintetre látszik, bár a hideg, vagy meleg, a nedvesség, vagy szárazság szélsőségei siettethetik, vagy épen elő is idézhetik kimúlásukat, a mely esetben a halál csakugyan erőszakos és véletlen. Hogy a levelek lehul- latása valóban nem az éghajlatnak a következménye, bizonyítja az, hogy a növényházak, a melyek pedig épen az éghajlat szélsőségeinek a megszüntetésére valók, meghosz- szabbitják ugyan néhány nappal a levelek életét, de az egy évi levélzetet évelővé nem tudják tenni. Az elhalt levél a szerint, a milyen nemzetséghez tartozik, különféle magatartást tanúsít. Egyeseknél a törzsön marad és eredeti helyén a hegyétől a töve felé lassankint korhad el úgy, hogy előbb a lemezét, azután a nyele egyes részeit veszti el sorban. így van ez az egy sziklevelű növényeknél, pl. a pálmáknál. De nem igy áll a dolog a két szik- levelúeknél (pl akácfa), a hol a levél egy bizonyos pillanatban a nyél alapjánál simán leválik, a mikor is a galyon megmaradó támasztékrészt levélpárnának nevezzük. A levélnek ez a leválása és ennek következtében a levélhullás az egyes fajok szerint korábban, vagy későbben áll be, igy pl. a tölgynél bizonyos számú, de már elhalt levelek megmaradnak egész télen át a fán. A levelek lehullása valójában egy külön működésnek az eredménye, a mely a levél élete alatt készül, nem pedig a halálnak a következménye, mert pl. az egy sziklevelű- ekuél levélpárna nem is képződik, tehát a levél nem izül el a szártól, de a levélpárnát fejlesztő leveleket is megölhetjük a nélkül, bogy azok lehullanának. Ha bármely kétszikű fáról (pl. akác) letörünk egy leveles ágat és azt magára hagyjuk, a levelek a viz és a táplálék hiánya miatt mihamar elhalnak, kibefogadta a csend és béke otthona a Pod- maniczkyak egyik nagy időket megélt tagját: Frigyes bárót, ki szombaton hunyta le örök álomra 84 éves korában szemeit. A fővárosi lapok hasábokon foglalkoznak nagy és neves múltjával, kedves egyéniségégével, e tudósításokból azonban mégis hiányzik egy jellemző adat, melyre méltó választ csak a váci választókerület öreg polgárai tudnak adni: Podmaniczky Frigyes báró volt az ország legjobb kortese s ezt két váci választáson igazolta be. Az elsőre már alig, alig emlékeznek Vácon is. 1847-et Írtak s akkor Hajnik Pál lett a váci követ. Podmaniczky Edd gyes volt a kortese s az Arany hordóban, ott hol most a járásbíróság van, napokon át mulatott a szavazókkal. A második választásra, melyben a báró jelentős szerepet vitt, már többen emlékeznek. 1865-ben volt, a határozati és felirati pártok viaskodtak. Két jelölt volt, báró Podmaniczky Ármin és Drágffy Sándor. Armin báró jellemzésére elég legyen felhozni, hogy aszódi kastélyában 12 kommenciós cigánya volt, a kik uniformisban minden étkezésnél kötelesek voltak muzsikálni. A banda feje a hires Berkes volt. Ármin bárónak volt a főkortese Frigyes báró. Tömérdek pénzt, állítólag 60 ezer forintot költöttek el erre a választásra, de a pénznél is többet ért a kitűnő kortes, kire ma is emlékeznek az egész választó kerületben. Hat hétig tartott a korteskedés s a hat hét alatt talpon volt, mindenütt jelen volt a magyar ruhás Frigyes báró, kit úgy szeretett a nép, hogy talán szívesebben válasz- lőtt volna meg követnek, mint a bátyját. Majthényi István, a későbbi váci képviselő, jó kortes volt, de csak tanítvány. Podmaniczky Frigyes tanítványa, kivel az 1865-ilu választást átküzdölLe. Hat héten keresztül báró csak a nép közt forgott. Névről ismert mindenkit, lakzira, keresztelőre megjelent száradnak, elkorhadnak, mint az egyszikűek levelei, vagy másként felbomlanak, mint minden elhalt és a természeti erőknek védelem nélkül kiszolgáltatott szerves anyag, de nem izelődnek el, levélpárna népi fejlődik, sőt zöldek maradnak, a helyett, hogy mint ősz- szel, megvörösödnének. Az őszi szín és a levél lehullása tehát éppenséggel nem a halál következménye, hanem az élet eredménye, a levél fejlődésének utolsó állapota. Miben áll tehát a levelek lehullásának mechanizmusa? Miért válnak le egyesek a galyról önként, inig mások a haláluk után is a helyükön maradnak? Megvizsgálva egy lehullni készülő levelet, azt látjuk, bogy a levél nyelében, közel az ághoz haránt irányban osztódás utján a táplálékot felvezető edénynyalábokon is keresztül egy parafanemű szövetlemez, a leválasztószövet jön létre. Ennek a középsik- jában azután egy sejtréteg felszívódik, a minek következtében a levél az első szél fuvallatára, de magától is leválik, lehull, a levélsebhelyet pedig paralemez. páraszövet hegeszti be. A lombhullásnak több oka vau, legfőbb ok a transzpiráeio veszélyeztetése, mert a hidegben a levél nem tud transzpirálni; asz- szimijálni, de másrészt a talaj lehullásával a gyökerek sem tudnak kellő vizet szolgáltatni, a növény tehát leveti elpárologtató szerveit. A páraszövet képződése nagyon fontos, mert a levél lehullása után támadt sebet behegeszti és igy a kívülről ható bomlasztó befolyások ellen a növényt megvédi. Ennek a vékony páraszövetnek hiányában ősszel a levélhullás ezer és ezer nyílt sebet hagyna maga után, a melyek mind nagyon aprók ugyan, de együttvéve mégis nagy meztelen felszint hagynának, a hol a gombák nagyon könnyen megtámadhatnák a fa testét és igy minden évben kockára volna téve az élete. Fanyesés alkalmával kátránynyal kenik be az olló, a mindenütt és Zsuzsi, Mari néniket úgy megölelte, mintha édes rokon lett volna, a Pista bácsival, Jánossal pedig úgy pavolázott, mintha régi benső barátság fűzte volna össze őket. Drágffy mellett a lelkesedés tartott ki (a polgárság adta össze a választási költségeket) Podmaniczky Ármint mégis megválasztatta Frigyes báró. A hogyan a választókat kellett felvezetni, rendben tartani, azt is csak Podmaniczky Frigyes tudta. A városházán folyt a szavazás három napig. Az acsai tótok nagy banda mellett fújták tótul (Emerich Lajos irta át), a magyarok magyarul a nótát, hogy . . , Drágffy Sándor a követ! Frigyes báró pedig mosolyogva mondta: — Fogadok 6UÜ többségre! És tényleg 600 vokssal bukott el Drágffy, Podmaniczky, az aszódi nagy ur lett a váci járás követe. Az öccsének köszönhette. Azóta is aligha fordult meg Podmaniczky Frigyes Vácon. De ha sok idő múlt is el, emlékét, mint kedveset, megőrizték s most, hogy örök nyugalomra tették a legjobb kor- test, felelevenedett a Podmaniczky—Drágffy választás emléke lelkesedésével, verekedéseivel, minden lumpolásával és sóhajtva teszik hozzá : — Haj, szebb idők voltak azok! — Br. Marschall Gyula áthelyezése. A váci 6. honvéd huszárezred volt parancsnokát, br. Mar schall Gyula ezredest a pécsi gyalogdandár vezetésével bízták meg másfél év előtt. Most arról értesülünk, hogy br. Marschall elhagyja Pécset és Debrecenbe költözik, hol az ottani dandár vezetését veszi át. — Balázs püspök a királyért. Balázs Lajos rozsnyói püspök XIII. pásztorlevelét becskei birtokáról, a hol most tartózkodik, bocsátotta ki. A körlevélnek egy tárgya van; ima elrendelése a király egészségének helykés okozta sebet, a természet azonban sokkal bölcsebben jár el, mert egy munkával kettős feladatot teljesít; előidézi eg-y alkalmatlanná vált szervnek a lehullását, emellett azonban a leválást is ártalmatlanná teszi. a.z őszi színek sem a tél okozatai, mert a jövő sohasem irányítja a természetben a jelent, hanem mint minden, ez is a természetes fejlődés következménye. A klorofillum (rósz magyarságg d levélzöld), továbbá a ldoro- plasztiszok (a kloroíillumot létrenozó testecs- kék) alaphálózata feloldódik, a nitrogénium- vegyületek pedig a szárképletekbe vándorolnak és igy csakis a nitrogénium mentes kszantofillum (kszanthosz, sárga, szőke) marad meg sárga cseppekben. Éz az oka és magyarázata az őszi sárgulásnak. Egyidejűleg a levélben piros színanyag, u. n. chrizofillum v. erithoflllum (erithos, piros) is fejlődik, a mely pedig a levelek piros színét okozza. Bizonysága ennek az erőltetve termesztett szőlő. Bizonyára már mindenki látott a különféle fajok szerint bíbor, sárga, stb. színeket, a melyekkel ősszel a szőlők ékeskednek. Ugyanezek a színek az üvegházban is mutatkoznak és pedig ugyanabban az élettani frázisban, t. i. a szőlő érésekor, csak hogy persze nem ugyanabban az időben. Melegházban való termelésnél a szőlő nem ősszel sárgul, vagy pirosodik meg, mint a szabad ég alatt, hanem télen, tavasszal, vagy nyáron, vagyis ahhoz az időszakhoz alkalmazkodva, a mikor melegíteni kezdték. A melegházban nem hivatkozhatunk semmiféle titokzatos és időszakos éghajlati befolyásra, hogy azzal azután a levelek spinének megváltozását kimagyarázhassuk: azért okvetlenül el kell ismernünk, hogy a színváltozások is a természetes fejlődésmenetnek a következményei. a fa- és levélhullás tehát nem jelzi a ha-
