Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-10-20 / 83. szám

VÁCI HÍRLAP 3 csépelni akart. Négy éves Jenő fiát odaültette a boglya mellé, valószínűleg ez a kis gyerek gyufával játszhatott s felgyújtotta a kévéket. A kár meghaladja a száz koronát. — A katonakötelesek figyelmébe. Dr. Göndör Sándor katonaügyi előadó lapunk utján tellvívja az 1885. 1886- és 1887. évben s/AiieóJl hadköteleseket és az 1889 évh^ született népfölkelő köteleseket, hogy ;i Írásuk végett illetőségüket igazoló okmá- i.jw.tÓiVaI (munka vagy cselédkönyv eset­leg illetőségi bizonyítván}7) november fe­lében a katonaügyosztályban annál is inkább jelentkezzenek, mert mulasztásuk esetén 10 koronától 200 koronáig terjedő pénzbir- sággal lesznek sújtva. — Mibe kerül egy asszony ? Egy különc angol, ki nemrég aranylakodalmát ülte, ez alkalommal kiszámította, hogy mennyibe ke­rült felesége télszázados házassága alatt. Az ánglius előrelátó volt és nem nősült könnyel­műen, vagyis 0000 Irt évi jövedelemmel ren­delkezett már akkor, a mikor az asszonyt nyakába vette. A házaspár tehát nem volt ráutalva a krajcároskodásra, de azért tulsá- gosan se költekeztek és így a számítás kö­rülbelül megfelel a közepes jó módban élő házaspárok átlagos viszonyainak. Mr. Jones költségvetését azzal az összeggel vözeti be, melyet mint udvarló és vőlegény virágokra és egyéb ajándékokra költött. Ide tartozik a jegygyűrű ára és azok a különös kiadások, melyeket ebben a boldog időben a maga sze­mélyének csinosítására fordított. Összesen 1500 irt. A háztartás minden évben 3ü(J0 fo­rintba került, ezt az ánglius egyszerűen meg­felezi és 1500 formt 50= 75.000 forint. Toa­lettekre és fehérneműkre az asszony évenkint átlag 600 írt költött, a születésnapi, karácsonyi és egyéb alkalmi ajándékok átlag 300 írtba kerültek és minthogy ritkán vodak betegek, az orvos, patika évenkint,az asszony részé­ről nem került többe, mint átlag 15 Írtba. Színházra, hangversenyekre a házasfelek min­den évben átlag 360 fr tot adtak ki, ennek a fele 180 frt, fürdőzésre 1200 frtot; a fele 600 írt. Összegezés: 600, 300, 15, 180, 60ü.=1695, ;• .50=81,750, 76.000=150,750 frt. A derék ángliánusnak tehát kedves élete párja kike- rekitve körülbelül 160,000 forintba került, tehát igazán nem ok nélkül címezte úgy le­velei élén, vagy egyéb alkalmakkor: drága nőcském, vagy drága feleségem! Mr. Jones különben úgy látszik, a gyöngéd férjek kö­zül való, mert a mikor megkérdezték tőle, hogy megért-e ennyit az asszony, tapinta­tosan hallgatott. — Állandó fogorvos Vácon. Dr. Biró Jenő a fog- és szájbetegségek szakorvosa rendelését már megkezdte Dunapart, Velzer- házban. Rendel 9-12-ig délután 2-5-ig. — .Fogorvos Vácon. Dr. Friedmann fog­orvos rendel mindennap délelőtt 8—10 óra közt a lakásán. (Középvárosi-főút 19. sz.) — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 50 kgrmként: Búzaörlemeny: Asztali dara AB szám 18 K 70 fill. — Asztali dara C szám 18 K 20 till. — Királyliszt 0 sz. 18 K 50 fill. — Lángliszt 1 sz. 18 K 00 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz 17 K 60 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 17 K 40 fill. — Első­rendű kenyériiszt 4. sz. 17 K 10 fill. — Közép- kenyérliszt 5. sz. 16 K 80 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 16 K 50 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 15 K 80 fill. 7l/r sz. 14 K 80 fill. — 73/4. sz. 13 K 00 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 9 K 90 fill. — Kprpa finom F sz. 6 K 90 fill. — Korpa goromba G sz. 6 K 90 fill. — Ocsú 7 K 80 fill. Konkoly 6 K 70 fill. — Bük­köny 10 K — fill Pelyva zsákja 1 K. 50 fill. Régi váci képek. iű 840. A kőkapu. (Müller Gyula és Vackot Imre 1857. nagy képes naptára 73. lap) 341. A honvédemlék. (Gracza Gy. Az 1848—49. szabadságharc története 709.) 84-2. Kan.c.zj Ágost, Szüreti ünr J^1- Vác '•’ékén / .^ kőnyomai: ,! .ereier, * cu ... 1859. 843. Kanczi Ágost, Szüreti ünnepély Vác vidékén. Rézmetszet. A szegzárdi szüreti csárda című kotta címlapján. (Zongorára szerzé Mérty N. Géng Laura kisasszonynak. Rózsavölgyi és társa sajátja Pesten.) 8 44. Kanczi Ágost, Szüreti ünnepély Vác vidékén, 1859. Fametszet a Váci Kalendári­umból. 845. Kanczi Ágost, Szüreti ünnepély Vác vidékén, 1859. Szinnyomat a Pesti Napló al­bumából. 846. István főherceg királyi helytartó kőr­útjából a mint 1847. évi október 14-én Blas- kovics Pál által Balassagyarmatról Vácra (6VS méríöldnyire) 2 óra és 5 perc alatt vitetett. (Bökern Alajos kiadása Egykorú kőnyomat.) 847. A Hétkápolna nyugatról. (Szinte Gá­bor 1880. évi irónrajza es ajándéka.) 848. A Hétkápolna délről. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 849. A Kálvária. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 850. A Büki sziget és Vác. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 851. A Duna Vác alatt. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 852. Vác a szőlő-hegyről. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 853. A Dunapart, háttérben Kisvác. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 854. A régi kát. temető. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 855. Korcsolya-pálya. (Szinte Gábor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 856. Pogány vár a Büki sziget fölött, vázlat. (Szinte Gabor 1880. évi irónrajza és ajándéka.) 857—878. A siketnémák jubileumi emlék- könyveoen. 21. dro. 87d—888. Vasárnapi Újság 1891., 38. szá­mában 9 drb. váci kép. 889—920. Vác ismertető kalauzában 32 drb. váci kép. 92i—930. Smith, The City of the Magyars New-Yorkban megjelent könyvében 9 váci kép. —975. A Magyar Géniusz IX: évf. 33. számában 45 drb. váci kép. 976—992. Magyarország és a külföld V. évf. 6. számában 17 drb. váci kép. 993—998. A kegyesrendi főgimn. 1896. évi Értesítőjében 6 drb. váci kép. 999—1004. A váci horganyhengermű em­lékirata a budapesti 1896. évi kiállítás alkal­mából, 6 kép. 1005—1U48. Váci album (Erdősi Rezső fényképész fölvétele a váci 1891. évi kiállítás alkalmából, 43 kép.) (Folytatása szerdai számunkban.) :: MINDENSZENTEKRE :: ízléses és igen jutányos élövirág-ko- szorúkat készít a FLÓRA élövirág- kereskedés Vácon, Szentháromság-tér 4. szám. Előjegyzéseket már most kér és köszönettel fogad el nevezett cég. lap alsó szélén az arcképen ábrázolt egyén által névaláírásával ellátandó. Az igazolványok kiáldására egyedül a magyar kir államva­sutak igazgatósága illetékes, miért is a ke­zelési illeték fejében igazolványonkint fize­tendő egy korona postautalvánnyal a ma­gyar királyi államvasutak főpénztára címére küldendő. A postautalvány szelvén vén az ' összeg pontosan megip'öle»' 3" VicHi — Kitüntetés a pécsi Kiaiiuáson. zárult pécsi országos kiállításnak két vádi r résztvevője volt: a váci szövő és kötőgyár és Schwartz Mór szabómester. A szövőgyárat a zsűri aranyéremmel akarta kitüntetni, de mert Lobi Annin igazgató a zsűri vezetője voll, lemondott a kitüntetésről, Schwartz Mór azonban bronzérmet kapott az Ízléses, kézzel varrott frakk-öltönyért, mit kiállított. — Leégett gépgyár. Temesvárról kaptuk a lmd, hogy a Fridrich testvérek, Fridrich Alajos magánzó, váci lakos fiai, Fridrich Dezső és Aladár gépgyára csütörtökön éjjel a lángok martaléka lelt. A gyári épület, a műhelyek és raktárak teljesen elpusztultak. Oberding József önkéntes tűzoltó leesett a létráról s súlyosan megsérült. A kár 300000 korona, a mely azonban megtérül, miután a gyár 350000 koronára biztosítva volt. a tűz valószínűleg rövidzárlat következtében kelet­kezett. A vizsgálatot megindították. — Kivándorlás japánba Vác közeiéről. Szügy és Szécsénkovácsi községek egyes lakói egy kósza híren kapva, tömegesen akarnak Japánba, a sárga faj közé kivándo­rolni. A hir szerint 3000 koronát fognak évenként kapni édes semmittevésért, dolgoz- niok nem kell; sőt egy jóképű szügyi atyafi előadása szerint — kinek saját bemondása szerint egy vasa sincs, még hajójegyre sem — földeket fog ott vásárolni s a föld mi ve­lőst illetőleg egész Japánban ő fogja behozni az Európában divó földmivelési rendszert. Azt a képtelenséget is hirdetik, hogy Ja­pánban férfiakra van szükség és sok ehhez hasonló butasággal bolonditják el az emnere- ket. Mint értesülünk, a lelketlen lélekkufárok az egész Nógrád vármegyét bejárták és kü­lönösen Nőtincs és Diósjenő vidékéről so­kakat felültettek. Szerencse, hogy a nógrádi alispáni hivatalban hamar észrevették ez újabb népbolonditást és ellensúlyozására sür­gős körrendeletét adtak ki, sőt már eddig is egy egész sereg embernek tagadták meg az útlevél kiadását. — Október elseje — tizenhatodikán. Ez évben a kaszárnyák kalendáriumában október elsejét tizenhatodikéval diktálják. A meny­nyiben ezen a napon volt a nagy bevonu­lás, a maga ezer véres, nótás, zajos, könnyes idilljével. Szerdán volt a napja a bordanyi- togatásnak és a koponyalékeléseknek. Benne van ez a természet már a magyarban. Mikor sírni akar, keservében iszik és ha kell — öl. Csupa virtusból s a legkisebb harag nélkül Bár minden évben eldaloljuk ezekről a le­gényekről ezt a nótát, mégis oly nagy a szimpátiánk irántuk. Három esztendeig gép­nek lenni — még rettenetesebb. De hiába. Még nem döntötték fölöttünk a nagyok Hágában. S bizony addig minden évben meg kell énekelni október elsejét, ha mindjárt tizenhatodikán is. — Tűz a határban. E hó 18-án, pénte­ken tűz volt közel a városhoz. A somosi dűlőben egy és két óra közt délután Szobola Jánosné tulajdonát képező 27Ü kéve gyuladt meg s természetesen, mind el is pusztult. Valter János volt akkor künn a földön, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom