Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-06-26 / 51. szám
VÁCI HÍRLAP — A muzeum támogató]/. Katzburg Dávid nyomdatulajdonos a szerkesztésében megjelenő »Tel lalpios« és »Nitj Bachurim« című héber lap 1906. évi számait bekötve mint évek óta, úgy az idén is a múzeumnak ajándékozta, ezenkívül az összes nyomtatványaiból, mint a sajtótörvény szerinti köteles példányokat, egy-egy darabot a muzeum részére is juttat. Ezúton is kö.Gonetét fejezi ki neki az egyesület elnökségi. — A nógrádmeg^eiek és a drégely- palánki vasát. A ' dunaipolyvölgyi vasút közigazgatási bejárását most tartották meg Diósjenőn és Drégeíypalánkon. A kereskedelmi minisztériumát Lázár Lajos műszaki tanácsos, Nógrádvármegyét Rákóczi] István főszolgabíró képviselte. Drégely palánknál nagy vita volt a bizotl ságban. ügy tervezik ugyanis, hogy a vasút Ipolyságról induljon ki s jöjjön Vácig, a mi ellen Nógrádvár- megye nevében Rákóczy főszolgabíró tiltakozott. Ebből az alkalomból minket, váciakat is érdekel, bogy Nógrádvármegye c. laptársunk a következőket Írja : Nógrádvármegye már 1862. évtől kezdve törekszik, hogy Váctól, vagy Nógrádverőcétőt Balassagyarmaton át Losonccal összeköttessék és bár ezen törekvése a budapest— losonci, a csata—balassagyarmati, a losonc— balassagyarmati—aszódi vasútnál hajótörést szenvedett, végül a duna—ipolyvölgyi vasútnak Nógrádverőcétől Dej tárig építésétől eltérve, csakis azért ment bele abba. hogy Drégely palánkig építtessék, hogy ezen vasút mégis egy drégelypalánk—balassagyarmati (peage) forgalommal a nógrádi járást a vármegye székhelyével, Balassagyarmattal közelebbi összeköttetésbe hozza. Belement különösen azért, hogy a vármegye székhelyéről Budapestet közelebb érje és akkor, a midőn 1901. évben 806. sz. határozatával a vármegye 280,000 koronát szavazott meg ezen vasút létesítésére, ezt csakis egy Vác— Drégelypalánk—Balassagyarmat transverzális vasútra adta, azért, hogy ezzel a vármegye egy jó részét annak székhelyéhez nemcsak közigazgatási szempontból, de közgazdasági tekintetekből is szorosabbra hozza, de semmiesetre sem gondolt arra, hogy egy járás forgalma egyrészt Vác, másrészt Ipolyság felé eltereltessék, a mi meg fog történni, ha a drégelygalánki vasútállomásba ezen -helyiérdekű vasút Ipolyság felé fog beágazni és a vonatok Ipolyságra, mint végállomásra futnak be. Ezen okoknál fogva ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a beágazás Balassagyarmat felé maradjon, hogy Drégelypalánk- tól Balassagyarmatig a tervezett peage forgalom meglegyen. A vármegye nevében, de a járás érdekeltsége nevében is beszélünk, mert az érdekeltek, a községek csakis azon biztatásra ajánlottak meg tetemes 320.000 korona hozzájárulást, hogy nemcsak a főváros, de a vármegye székhelye felé is közelebbi összeköttetést nyernek és Drégely- palánktól Balassagyarmatig peage forgalom lesz beállítva. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a közönség ily megtévesztésbe essék, mert a kivitelnél nem Balassagyarmat felé, hanem Ipolyság felé lenne peage forgalom, nem Balassagyarmat, de Ipolyság lenne a végállomás. Ha azonban a közönség ezen évtizedes törekvése semmiképen sem volna elérhető, ha már bevégzett tények előtt kellene állanunk, ragaszkodunk ahhoz, hogy azon tetemes 620.000 koronás hozzájárulásért a járás közönségeinek Balassagyarmatra és megfordítva lehetővé tétessék a rövid közlekedés, hogy a vonatok ne Ipolyságon, de mindig Drégeíypalánkon találkozzanak, hogy ezen a duna-ipolyvölgyi vasúton úgy Balassagyarmat felé, mint onnan jövet minden várakozás nélkül tovább lehessen utazni. — Névmagyarosítás. Prevlatits István, a siketnémák váci intézetének VIII. osztályú növendéke, illetőleg annak édes atyja és a többi gyermekének veztéknevét belügyminiszteri engedélylyel Budai-ra változtatta. — Találtak egy fekete-fehér csikós rövid trikó inget, egy többféle színű kötött rövid zeke inget, egy pár férfi harisnyát, egy fehér kötényt L. I. monogrammal és egy fehér vászon lábravalót L. I. piros varott betűvel. A papírba göngyölt csomag e hó 20-án délelőtt találtatott a Szarvasközben. Tulajdonosa a rendőrségen átveheti. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 100 kgrmkéní: Buzaörlemény:Asztali dara AB szám 31 Ív 40 fill. — Asztali dara C szám 30 K 40 fill. — Királyliszt 0 sz. 31 K 10 fill. — Lángliszt 1 sz. 30 K 00 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz 28 K 80 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 27 K 80 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 26 K 80. fill. — Közép- kenyérliszt 5. sz. 25 K 80. fill. — Kenyérliszt 6. sz. 24 K 80. fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 23 K 00 fill. 7V2. sz. 21 K 00 fill. — 73/4. sz. 19 K 40 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 14 K 80 fill. — Korpa finom F sz. 11 K 50 fill. — Korpa goromba G sz. 11 K 50 fill. — Ocsú 11 K — fill. Konkoly 11 K. 0 fill. — Bükköny 14 K — fill. Pelyva zsákja 1 K. — Rozsörlemény: 0. sz. 27 K 00 fill. — II. sz, 24 K 00 fül. — Frl. 24 K 20 fill.-------1. sz. 22 K 60 fill. — II. B sz. — K — fill. III. sz. 19 K 00 fül. — Fkl. — K — fül. — R. korpa 13 K 40 fül. A Yác—rétsági postarablók nyomozása. Irta: Kálló Antal rendőrkapitány. 4. Boné Ferencre, a rablógyilkosság egyik tettesére igy akadtam rá. Múlt évben 1004-től kezdve Vác határában, magában Vác városában, a szomszédos és távolabb fekvő községekben számos betörést és lopást követtek éjszakáról, éjszakára. A mi határunkban főleg a szőlős gunyhók feltörésében voltak, művészek az ismeretlen tettesek, kik néhol alig egy-két üres üveget vittek el, de más helyen meg fegyverrel kezükben voltak védték magukat s törtek emberélet ellen. Se szeri, se száma nem volt a sok betörésnek, a mely, mintha elvágták volna, egyszerre megszűnt Boné és Simkó letartóztatása után. Vácon két betöréses lopásról tettek jelentést nekem s rövid vizsgálat után meggyőződve arról, hogy azokat Boné Ferenc követte el, őt letartóztattam. Splényi-utcai lakásán megtaláltuk többek közt földbeásva azt a fejszét, melyet az egyik betöréskor vittek el. De nem ez a fontos. Megállapítottam, hogy Boné Budapestről költözött Vácra és élénk összeköttetést tartott fenn Oláh-Simkó István kosdi emberrel, kit hírhedt »tyúkász«-nak ismertek. Még a soproni fegyházban ismerkedtek össze s ott tervezgettek, sőt Budapesten egyenesen meg is állapodtak egyes bűnös cselekményeik végrehajtására nézve. Boné mindent tagadott. Soha se látta Simkót, soha sem volt Kos- don, azt sem tudja, mikor jött Vácra lakni. Én pedig megállapítottam, hogy Simkót jól ismeri, hozzá járt Kosdra, Vácra Szegedről jött 1904. májusában, sőt Szegedről 1904. január 2-án Vácra utazott s akkor olyan prémes kabátott és ernyős sapkát viselt, mint a minőt a postarabló-gyilkosság alkalmával az országúton Rétság felé menő két ismeretlen egyén egyikén láttak a tanuk ... 3 Még az is különösnek tűnt fel előttem, hogy Boné 1904. januárjában, tehát a postarabló- gyilkosságot követő napokban ment Szegedre lakni Budapestről, mikor már jónak látta, hogy mentői kevesebbet érintkezzék Oláh- 'Simkóval. Es Boné ezt is letagadta. Letartóztattam és a budapesti ügyészségre kisértettem Bonét, kinek kihirdettem, hogy a váci két rendbeli betöréséi t küldöm az ügyészségre. De hogy tudta még akkor, hogy ám benne sejtem a vác-rétsági rablógyilkosság egyik bűnösét! Boné lenn ült a törvényszéken, az ő apró betöréseit el is felejtettük, engem csak az izgatott, hogy biztos adatokat szerezzek az ő bűnösségére. Azt hiszem jelentősen fontos adatok egyike az volt, hogy Boné lakásán egy 12 milltméteres forgópisztolyra akadtunk, melyben volt töltények száma ugyanaz volt, mint azokén, melyeket a katalinai völgyben a rablógyilkosság színhelyén találtunk s a mely töltényekből kilőtt golyókkal ölték meg a szegény Czilliket és társát — — — — — Mindezt tudattam a pestvidéki ügyészséggel s kértem Boné letartóztatását, de legnagyobb meglepetésemre egy szép napon Boné Ferenc hazajött Vácra. A vádtanács szabadon eresztette. A jó madár, ki ellen már egy csomó adat állott rendelkezésemre, beállított hozzám s bizony bántott, hogy azokat a fontos adatokat oly felületes vizsgálat alá vették ott benn Budapesten, a minek következménye lett az ő szabadonbocsátása. Nem nyugodtam. Szegeden, Budapesten, Kosdon nyomoztattam Boné múltja után s később őt is, feleségét is örökre kitiltottam Vácról és határából, a mibe mindketten belenyugodtak. (Folytatása vasárnapi számunkban.) Anyakönyvi kivonat. 19U7. junius lá-től június 18-ig. Születtek: Martinkovics István cipész mester fia, László rk. —, Reiszman Frigyes, Sándor állatorvos leánya, Mária izr. —, Králik János földmives fia, Ferenc rk. —, Sárai Ferenc máv. pályamunkás leánya, Mária rk, —, Gám Bálint harisnyakötő fia, Károly rk. —, Szabados Ferenc földmives fia, Lajos rk. —, Varecza Ferenc ács fia, János rk. —, Kiss Dávid ács fia, Sándor ev. ref. Meghaltak: Mischler Mária hat éves, rk. (agvhártya- lob) —, Weinberger Miksa 17 éves, izr. fő- gimn tanuló (tüdőgümőkór) —, Nagy Béla egy hónapos, rk. (görcsök) —, Torday Mihály 22 éves, lakatos, ev. ref. (tüdőgümőkór) —, özv. Grósz Izraelné, Groszmann Franciska izr. 66 éves (érelmeszesedés) —, Kiss Károly 30 éves, szabó, fegyenc, ev. ref, (tüdővész) —, Gajdár János 22 éves, bányamunkás, fegyenc, rk. (gümős béllob) —, Jancsó János 26 éves, borbélymester, rk, (tüdővész) —, Homolya Ilona két éves, rk. (hörggyuladás) —, Molnár Anna egy hónapos, rk. (bélhurut). Házasságot kötöttek: Valach Jenő, István szalmahüvely gyári géplakatos rk. és Kisparti Anna rk. —, Névtelen Mihály m. kir. honvédőrmester rk, és Bódi Mária rk. —, B. Kurdi Lajos kisbirtokos ev. ref. és Fehérvári Matild, Szidónia ev. ref.
