Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-04-10 / 29. szám
Huszonegyedik évfolyam. 29. szám. Vác, 1907. április 10. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Mit kívánnak a váci földmunkások? Vác, ápr. 9. Megkezdődött a tavaszi munka egész vonalon. És csodálatoskép nem a munkakedv, a jövőbe vetett hit, hogy ez az istenáldotta magyar föld újra megsegíti a gazdáját, üt ismét tanyát, hanem az egyik oldalon a sötét kétség, a másikon az elégületlenség. A gazda fél a munkaárak növekedésétől, hogy igy nem találja meg számítását, a munkás pedig hivatkozik minden téren történt áremelésekre és magasabb napszámot követel. És tényleg alig, hogy eltakarodott a hó, a föld kérge felmelegedett, Vácon és környékén soha nem volt árak mellett kezdték meg szőlőkben a munkát. A váci földmivelő munkások tizenegy társukat bízták meg, hogy állapítsák meg a munkaárakat, a tizenegyes bizottság tagjai ezek voltak Közmű Lajos elnök, Furulyás Ferenc, Gönczöl Vince Fekete István, Medve István, Török János, Beky János, id. Furulyás Ferenc, I áli Pál, Csányi Mihály és id. Básti János, kik a következő munkaárszabást állították össze: A szölömunkánál nyitás, kapálás, kötés szüretelés óránkint 20 fillér. Bujtásolás, karózás, metszés, földezés, födés, trágyázás óránkint 24 fillér, dzénkénegezés, permetezés óránkint 30 fillér. Szőllőoltásért óránkint 60 fillér. Ezenkívül minden kapával végzett munkáért 20 fillér óránkint. Kaszásmunkánál : Bükköny, lóhere, fű kaszálásáért óránkint 40 fillér. Aratásért (ha része nincs) óránkint 40 fillér. Marokverőnek 30 fillér, gyűjtésért, hordásért 24 fillér óránkint. Cséplés kézi erővel 40 fillér, cséplés gőzgéppel az etetőn és zsákolón kívül 28 fillér, az etetőnek, zsákolónak egy órára 34 fillér. Iparimunkánál: az ács, kőműves, betonozó, útépítő mellett dolgozó segédmunkásnak óránkint 30 fillér, kutalapozásért, csatornázásért három méter mélyen egy órára 30 fillér, azonfelül külön alku tárgyát képezi. A munkaidő május 15-ikétől július 20-ikáig reggel 1/26 órától esti 727 óráig tart. Félóra reggeli, egy óra ebéd és fél óra uzsonnaidő. Minden megdolgozott fél óra dijaztatik. Ez a váci földműves munkások munka- díjszabálya s tényleg a tavaszi munka e szerint a szabályzat szerint kezdődött, mert ma 80—90 krajcár a napszám. A földmunkások hivatkoznak arra, hogy a folyton növekvő drágaság leginkább őket sújtja. A hosszú, kemény tél alatt úgyszólván semmi keresetük nem volt, ezért indíttatva érzik magukat, hogy feltárják a váci szőlősgazdák és földbirtokosok előtt tarthatatlan helyzetüket, kérve őket, méltányolják, hogy az eddigi árak mellett lehetetlen létfentartá- sukról gondoskodni. — Nem akarunk sztrájkot — mondották tudósítónknak — csak a nyomor és nélkülözés szélén álló földművelő munkások százainak megmentését. Hiszszük, hogy kölcsönös jóakarattal, egymást megértve a legbékésebb ütőn el is érjük azt. A váci gazdáknak még nincs oly szervezetük, a hol a munkaadó és munkás megvitathassák együtt ügyeiket, bajaikat. Pedig közös lévén az érdekeik, a kölcsönös felvilágosítás a békét és a munkát szolgálná. Éppen ezért a Váci Hírlap felhívja a váci szőlősgazdákat és földbirtokosokat, szóljanak hozzá a reájuk nézve nagyfontosságú munkabérszabályzathoz s vitassák meg a nyilvánosság előtt ezt a kérdést. Lapunk készségesen ad teret a közérdekű, fontos gazdasági kérdésben mindenki felszólalásának. H i r e k. A tavasz divatja. Semmiféle újdonságot nem várnak olyan égő kívánsággal, mint a legújabb divattudó- sitásokat. A divathölgyeknek és szabónőknek a legszebb dolgokat tárja szemük elé és ezerféle apró semmiséget tesz nélkülözhetetlen toalett-cikké. A gondos háziasszony és a lányos mamák az ő útmutatásától várják, hogy szükségleteiket lehetőleg olcsón állíthassák elő. Ezúttal mindenkit ki fog elégíteni, mert nagy a választék ; a legegyszerűbb utcai és délelőtti ruhától a legelegánsabb délutáni és látogató ruháig a lehető legszebb dolgokat hozta magával a tavaszi divat. Tulajdonképen többesszámban divatokról kellene beszélni, mert — és ezt örömmel Írjuk — minden sablonszerűt kizárva, az egyéni ízlésnek a legnagyobb szabadságot adja. A délelőtti angol ruhákról megjegyezzük, Mi az élet? Mi az élet 7 Erre egy hírneves humorista azt mondá: »Az élet« bohózat számtalan felvonásban, telve homályos jelenetekkel. Személyek: A férfi — csodálatos állat. Az élet — kedvese. A nő — kígyója, A sors — udvarmestere. A remény — dajkája. A szerencse — hamis, kétszínű barát. A szaglás, hallás, látás, Ízlés és tapintás, — szolgaszemélyzcte. Gyengeség, szenvedély, hiba, tévedés stb. — kellékek, maszk (magyarán: emberi dolgok.) A nézőtér: a föld, a cselekvény addig játszik, mig engedélyezve van. Helyárak : Első hely : gyakran becsület és észszel lesz fizetve. Az állóhelyen levő közönség rendesen adós marad. Az élet éltető kedve a szerelem, legnagyobb kincse a megelégedés, legbiztosabb jószága az egészség, legjobb vigasza az alvás, leg- luíbb orvosa: egy igazi barát. Csak az a kár, hogy az emberi élet oly rövid! Mit alkothattunk, ha csak p. o. 70 évig élünk V Mathuzalem ... ez volna a mai korba való, ez volna az ember! 0 999 évig élt! Hagyjuk el az utóbbi kilencest, vájjon melyikünk él addig V Nem csoda, mert minden ember 40 éves korában lesz csak okos, azaz akkor tér észre, azután, ha még él 30 évet, oly dühös bolond lesz, csakis azért, hogy miért nem lett előbb okosabb. Pedig örülnie kellene, hogy 40 éves korában nőtt be a feje lágya, mert ha 20 éves korában jön meg az esze, akkor 50 évet se éri meg: meghal. Lehetetlen, hogy ép eszű ember 30 évet józanul töltsön a világon De tudják-e kedves olvasóim, miért lett Mathuzalem 999 évesV Én tudom s önöknek, ha követik tanácsomat, elmondom. Mathuzalem azért lett oly öreg, mert csak 185 éves korában nősült meg. Tessék megpróbálni és biztosíthatok bárkit, hogy e magas kort eléri. Vannak, kik az életet a vasúthoz hasonlítják. Az ember egész élete olyan, mint a vaspálya. A bölcső a pályaudvar, a sir az utolsó stáció. Az ember léte vas erőszakkal van szűk korlátok közé szorítva. Azt hiszik olvasóim, hogy mi embernek örömest születünk 2 Ne higyjék. De születnünk kell!! A mint az ember a világra jön kiabál, ordít, az égalj egészen idegen előtte. Azelőtt azt mondták : »Megpillantotta a napvilágot.« Most ezt mondhatjuk: »Megpillantotta a világ sötétségét s e tudat sokáig némává teszi. S hogy miért él némely ember csak 50—60, vagy 70 évig, holott 100 éves lehetne, azt a modern orvostudománynak köszönhetjük. Minél zajosabb az élet, annál gyorsabb az utazás a végcél felé s miként a vasút a föld a magaslatait megfutja, úgy futjuk meg a nehézség utait. Az emberi életben sok magas hegy van, melyet átlépni bajos, sőt lehetetlen, sok sötét alagúttal találkozunk, melyen kérészül törnünk kell, sokat kell a vágányon mennünk, hogy előre haladhassunk! Az élet vasutján az igazgató: a sors, a mérnök: a szerencse, a véletlen : kalauz, az öt érzék : a mozdonyvezető, a szenvedélyek: a fűtő, az ész és szellem : a pályaőr, mindezek mellett szerencsétlenség és kár nincsenek kizárva s mégis az élet vaggonjában kell maradnunk, még ha a szerencsétlenség elkövetkezett is. S a ki előbb ugrik ki a kocsiból, mielőtt az utolsó stációnál nem mondják: »Most szállj ki!« annak teste és szelleme örökké meg van semmisítve ! Végül megénekelem az ember életét hasonlatokkal — de prózában : A koldus élete — hosszú böjti prédikáció. A polgár élete — hírlap A lump élete dithyramb (bordal.) A szolga élete — levél, melynek végén ez áll: »alázatos szolgája«. A kacér nő élete —- rövid időre kiállított váltó, mely ellen folyvást óvatol, ha lejárt. A vén leány élete — almanach, melybe különféle irók szerelmi történetekek és verseket írtak. A modern költő élete — a valóság satirája. Az élvhajhász élete — kéj utazás, mely azonban csak egy pillanatra szól. Az orvos élete — a betegnek szóló nekrológ.
