Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-12-19 / 98. szám

2 .Váci d i k la r Hire k. A Forgó—Preszly választás a vármegyén. A november 12-én lefolyt megyebizottsági választást a kisebbségben maradt Forgó-párt rnegfelebbezte és azt megsemmisíteni kérte. A vármegye igazoló választmánya Rákóczi Pál és társai kérvényét gr. Keglevich Gábor el­nöklete alatt csütörtökön tárgyalta és azt el­utasította, dr. Preszly Elemér megválasztatását igazolta. Az igazoló választmány véghatározata igy szól: A váci Választó kerületben az 1906. évi no­vember hó 12-én megtartott választás ered­ményét a mely szerint törvényhatósági bizott­sági taggá az 1902/7. évi időtartamra dr. Preszly Elemér váci lakos választatott meg, Rákóczi Pál és társai váci lakosok felebbezésének el­utasításával megerősítjük, illetve dr. Preszly Elemér megbízatását igazoljuk. Indokolás : Rákóczi Pál és társai a választás megsemmi­sítését a következő okokból kérik, ü. m : 1. A választás napja legalább három nappal meg­előzőleg közhírré téve nem lett. 2. a választás az 1886. XXI. t. c. 29. §-a értelmében három kerület, három szavazó helyiség és urna, de legalább két választó kerület alakításával lett volna megtartandó. 3 A választási elnök oly egyéneket tűrt meg a szavazó helyiségben, a kiknek a jelenlétét a törvény tiltja és ezek a felebbezők jelöltjére szóló szavazó lapokat egyes választóktól elvették és a saját jelöltjükre szóló szavazó lapok átvételére kényszeritették, azonfelül a megválasztott dr. Preszly Elemér a szavazó helyiségben pártirodát állított fel. 4. A választási elnök több izberi tett kijelen­téseket az iránt, hogy dr. Preszly Elemér mennyivel vezet. 5. Bárdos Ernő városi fogai mazó és Borbély István állami aúyakönyvve­­zető-helyettes korteskedtek dr. Preszly Elemér érdekében. 6. Dr. Franyó István városi taná­csos hivatalos szobája a választást megelőzően kétségbeesve panaszolta el, hogy miféle csapá­sok szakadtak rájuk ama másfél év óta, hogy nem találkoztak. Az ura hosszú ideig tartott betegsége folytán elvesztette állását és csak most uj évtől foglalhatja azt a meglehetős jó­nak ígérkező hivatalt, a melyet végre sikerült elnyernie. De az még több, mint két hét. Egy fillér sincs a háznál. A gyerekek majd, hogy éhen nem vesznek, mert már sehol sem akar­nak hitelezni. A beteg szakadozott hangon tördelte az ő kétségbeesett panaszait. Abban a szempárban, a melyben eddig a boldogság és öröm ragyogott, két könnycsepp jelent meg; ezt a könyben úszó két szemét rávetette az urára. Valamit kérdezett tőle, Lő­rinc János megértette és egy pillantással felelt a feleségének. — Nézd csak édes, fordult Erzsi az ő nagy beteg barátnőjéhez; nekünk most van fölösle­ges 40 koronánk, ha ezzel tán könnyithetnék zavarotokon. Hát azt nem lehet leírni, hogyan fogadta ez a sir szélén álló beteg ezt az életmentő aján­latot. Mintha minden szenvedésétől megváltot­ták volna. Sirt, hálálkodott és végre ujjongott a koplaló, didergő magzatjai nevében. — Köszönöm; rebegte Erzsiké, mikor végre újra az utcán volt az urával. — Én is neked ezt a nagylelkű önmegtaga­dást. Mert most már nem vehetünk neked téli kabátot. — Baj is az! Hordom a régit és ennyi az egész. És hordta büszkén, boldogan azt az ócska léli kabátot. Kövér Ilma. pártiroda és a választáskor kortestanya volt. 7. Bárdos és Borbély főkortesek a városi szolga­személyzet igénybevételével korteskedtek. 8. A megválasztott dr. Preszly Elemér atyja, Preszly Gyula dunagőzhojózási váci főnök a választás előtt heteken át bejárta az egész várost fia érdekében szállítási előnyök és adó­kivel ésnél nyújtandó előnyök igérésével. Az 1886. XXL t. c. 34. § a szerint a választás napja a kellő időben közhírré teendő. A tör­vényhatóságnak 1906. évi október hó 8-án 30603/1206. sz. a. hozott határozata a mely­­lyel a választás napja 1906. évi november hó 12 éré tűzetett ki, a Vármegye hivatalos lap­jának 1906. évi október hó 18-iki számában megjelent. De különben is, azt, hogy választás napja köztudomású volt, bizonyítja az a kö­rülmény, hogy ez alkalommal 1312 választó közül 727, tehát a választók 5ő°;0-a leszava­zott. Világos tehát, hogy a felebbezők első panasz-pontja semmi alappal nem bir. De nem bir alappal a második pont sem, a mely a választó kerületek beosztását a választásúd! követendő eljárással összezavarja. Azt a pa­­naszpontöt pedig, hogy a szavazó helyiségben öl/anok is jelen voltak, a kiknek jelenlétét törvény tiltja és hogy ezek a szavazásra je­lentkezett választókat a saját jelöltjükre szóló szavazó lapok átvételére kényszeritették, vizs­gálat tárgyává tenni felesleges, mert az 1886. XXI, t. cikknek egyetlenegy szakasza sem tar­talmaz oly rendelkezést, hogy a választási el nőkön, jegyzőn, bizalmi férfiakon és hatósági közegeken kívül a szavazó helyiségben más egyén jelen ne lehessen, sőt a 37. §. ama rendelkezéséből, hogy a szavazók neve nyil­vánosan jegyzendő fel, az következik, hogy a szavazó helyiségben bárki jelen lehet és ez csak annyiban eshet korlátozás alá, a meny­nyiben a hely szűk volta, vagy a választás zavartalan menetének biztosítása meg nem-e«-' gedi. A mi pedig a szavazó lapok állítólagos kicserélését illeti, a vizsgálatot azért nem ren­deltük el, mert konkrét esetek fel nem sorol­tattak és a bizalmi férfiak e címen kifogást nem emeltek A negyedik panaszpont valósá­gának vizsgálat útján való megállapítását szin­tén feleslegesnek tartottuk, mert ha a válasz­tási elnök tett is volna oly kijelentéseket, hogy dr. Preszly Elemér mennyivel vezet, ez a sza­vazó lapok beadása mellett történő választás eredményére befolyással nem lehetett. Az 5 -7. pont alatt a városi alkalmazottak korteskedései ellen emelt panaszok ugyancsak nem tehetők vizsgálat tárgyává, mert az 1886. XXI. t. c. egy­általán nem tartalmaz olv rendelkezést, a mely szerint a tisztviselők a választási küzdelemben való részvételtől eltiltatnának. De különben is az 1886. XXI. t. c. 42. §-a szerint csak maga a választási eljárás panaszolható, illetőleg a megválasztott választhatási képessége ellen le­het felszólalással élni. A tisztviselők korteske­dése pedig a választási eljárással összefüggés­ben nincsen. A mennyiben azonban a feleb­­bezők azt tartják, hogy az illető tisztviselők fegyelmi, avagy büntető jogi vétséget követtek el, módjukban áll a megtorlást az illetékes hatóságtól kérelmezni. Végül a most felhozott indokokból annak a panasz pontnak a meg­­j vizsgálása is felesleges, hogy a megválasztott atyja a fia érdekében korteskedett. Mindezeknél fogva a választást a felebbezés elutasításával megerősítenünk és dr., Preszly Elemér megbízatását igazolnunk kellett. A vég­határozat ellen 15 ngp alatt lehet az állandó bíráló választmányhoz felebbezéssel élni. Lapunk legközelebbi száma tekintettel a karácsonyi ünnepekre nem vasárnap, hanem hétfőn, e hó 24-én fog megjelenni. — Gossmann Ferenc székesegyházi ka­nonok. Szombaton délután a grófpüspök egy távirata jelezte Budapestről, hogy dr. Czettler Antal halálával megüresedett kanonoki stallum be van töltve, a király Gossmann Ferenc püspökirodai igazgatót székesegyházi kano­nokká nevezte ki. A hir nem okozott megle­petést, régen tudják a városban, hogy Goss­­mannból előbb, utóbb kanonok lesz, de örömet keltett, mert egy tökéletes lelkipásztorra esett a püspök választása s utána a királyi kitünte­tés. A székeskáptalan legfiatalabb kanonokja 1870. január 1-én született Soroksáron. 1894 ben szentelték pappá és Ceglédbe!celre került káplánnak, de már a következő esztendőben a püspöki aulába hívták be püspöki szertartó­nak. 1896-ban jegyző, 1897-ben tiszteletbeli szentszéki ülnök, 1899 ben szentszéki jegyző, 1904-ben pápai kamarás lett s múlt évben Balás Lajos helyét foglalta el mint a püspök­iroda igazgatója. Az uj kanonokot mindenki mindig úgy ismerte, mint rendkívül mély val­lásosságé papot, kinek a lelkipásztorkodás az öröme. Ezenfelül jószivűnek, jóindulatúnak, mit mindenki tapasztalhatott valahányszor vele érintkezett. A grófpüspöknek is egyik legked­veltebb papja, ki iránt szeretetét ismételten kimutatta, midőn az alig 37 éves irodaigazga­tóját kanonoki kinevezésre a királyhoz felter­jesztette. Az uj kanonok kinevezése úgy a vá­rosban, mint az egyházmegye papságában örö­met keltett s vasárnap óta a gratulálok serege járja az aulát, hogy Gossmann Ferenc kano­nok előtt jó kívánságoknak kifejezést adjon. — A váci nőegylet gyermekfelruházási ün­nepe f. hó 20-án, csütörtökön d. e. 11 órak' lesz az egyleti óvodában, a midőn is le gény iskolás gyermeket lát el az egy1 téli ruházattal. Ugyanakkor leszn szegényei között a váci szövő gátóságától ajándékozott ruházat,, osztva. Az ünnepre a tagokat és érdé., ez úton hívja meg az egylet elnöksége. — Halálozások. Droppa Mihály nógrád­­verőcei nyugalmazott körjegyző, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, december 15-én ötven éves korában Szilasbalháson elhunyt.— Özvegy Kulnncsics Gyuláné, született Haader Cecilia úrnő/Budapesten az elmúlt héten meg­halt. Az agg úrnő hosszabb ideig lakott Vá­con s itt az úri körökben mindenki ismerte a jó öreg Cili nénit. Az elhunytban özv. Szilassg Ernőné édes anyját siratja. — Egy köztiszte­letben álló polgártársunk, Hegedűs Sándor hűséges élete párját szakította el a kérlelhe­tetlen halál férje oldaláról. Neje, szül. Bacher Borbála élete 72-ik, boldog házassága 38-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Teme­tése az ev. egyház gyászszertartása szerint nagy részvét mellett tegnap délután ment végbe. Az elhunytban Lampert Soma édes anyját gyá­szolja. — Ny. b! — Olcsóbb villanyt kérünk! Múlt szerdai számunk vezércikkében kifejtettük, hogy 1907. január elsejétől a fogyasztó közönségnek joga van hét fillér ár helyett hat filléres egység árat kívánni a villamos világításért, mert a várossal kötött szerződés szerint ha az évi fogyasztás 200,000 kilowattot meghaladja, a következő évben már hat fillérért kapjuk a villamos áramot. E cikkünkre vonatkazólag Ripka Ferenc úr, a Ganz-gyár főtitkára a kö­vetkezőket Írja nekünk : Kedves Szerkesztő Úr ! B. lapjának f. hó 12-iki számában „Olcsóbb villanyt kérünk“ című cikkben néhány téves adat foglaltatik és arra kérem, kegyeskedjék azt megfelelő módon és megfelelő alkalommal helyreigazítani. A cikk ugyanis azt mondja, hogy: „Az ország legtöbb városában, hol vil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom