Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-09-26 / 74. szám
Huszadik évfolyam. 74. szám. Vác, 1906. szeptember 26. VÁCLHIRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart [6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Le a húsuzsorával! (A polgárság ggíílése a városházán./ Vác, szept. 24. A polgárság megmozdult. A városháza nagy tanácskozó terme már régen nem volt úgy zsúfolva, mint múlt vasárnapon, midőn az általános drágaság, főleg pedig a húsárak mértéktelen emelése ellen tiltakozó gyűlésre jöttek össze a város polgárai. Régen érzik, régen tudják az abnormis állapotokat, de nem volt ki hangot adjon tiltakozásuknak. Az a nagy közönség, mely összegyűlt a teremben, mutatja, hogy a legégetőbb, a legfontosabb kérdések egyikére, a hűsdrágaságra terelődött a figyelem, a melyet rendezni, megoldani kell a fogyasztók kívánsága szerint. Széleskörű agitáció indult meg, mely nem fog nyugodni addig, mig a megoldást meg nem találta akár a helybeli mészárosokkal, akár nélkülük. Mindenesetre jobb lenne, ha velük méltányos megegyezésre juthatna a gyűlés által megválasztott bizottság, mely nem tör a megélhetésükre. Egy hang nem emelkedett védelmükre ezen a gyűlésen, ha pedig valakinek igaza van, ennyi ember közül akadt volna, ki védelmébe veszi őket. A gyífiés ésjiatározatai ma gondolkozásra hivjaiel a mészárosokat és nagyon is a saját érdekeik parancsolják, hogy a méltányos álláspontra helyezkedve megértsék a város fogyasztó közönségének kívánságait. A gyűlést Walla László nyitotta meg röviden ismeretve a célt, melyért falragaszok utján gyűlésre hívták egybe a polgárságot, ajánlotta Álom és jövendő. Irta: HARTHA GYÖRGY. De egyáltalában mi az alapja annak, hogy az emberiségnek legnagyobb része a világ kezdetétől fogva a való élet tényeire akarja magyarázni az álomélet káprázatos tüneményeit ? Magyarázatát részben az előbb mondottakban találjuk, midőn ugyanis az emlékezetben felig elmosódott, félig újabb részletekkel kiegészített álomképeinket valóban bekövetkezni látjuk a mindennapi életben, részben pedig a szellemekben való hitben. Álmainkban ugyapis nemcsak élő emberekkel és létező dolgokkal találkozunk, hanem szellemekkel, halottaink leikéivel é s képzelt dolgokkal is, a melyek a természeti emberben megerősítették azt a hitet, hogy az álom a való életnél sokkal magasabb jelenség, a melyben az Isten az ő küldöttei által kijelentéseket tesz az embereknek a jövendőre nézve. S mikor aztán néha-néha egyes álmok a maguk módja szerint be is teljesedtek, akkor rögtön készen volt a babonás hiedelem: hogy az álmok megjósolják a jövendőt. A mióta a világ áll, minden nép hitt az álmok jósló hatalmában és most már az emberiség leikéből kiirtani alig lehet. Hasonlóképen mindig akadtak olyan bölcs emberek is, a kik az álmokat magyarázták. Az istenek ugyanis — tartották az ókorban — küldenek jósló álmot az ember lelkére, de nem mindig elég világosak és áttekinthetők azok. elnöknek Baráth Jánost, jegyzőkönyvvezetőnek pedig Dercséngi Dezsőt. Baráth János elfoglalva az elnöki széket első sorban a mindinkább fellepő drágaság kérdésével foglalkozott s főleg a mészárszékek drágulásáról szólt. A hatóság immár próbavágatást rendelt el, a, mi némileg megnyugtató, mert azt mutatja, hogy a polgárság anyagi érdekeivel is kezdenek törődni, de azért a polgárságnak résen kell lennie s akár kedvező, akár kedvezőtlen lesz a próbavágatás eredménye, nem szabad meghátrálni. Résen kell lennünk úgymond — mert számtalan visszaélést tapasztaltunk már az utolso napokban is. így legutóbb négy bivalyt vágtak a vágóhídon, annak húsát rendes árban bocsátották fogyasztás alá, beteg állatok is kerültek levágásra stb. Indítványozza, hogy egy bizottságot válaszszanak, a mely a húsmozgalomban teljes felhatalmazással tegye meg a polgárság nevében a lépéseket. Végül felolvasta és elfogadásra ajánlotta a következő határozati javaslatot. 1. Vác város polgáraiból álló gyűlés kimondja, hogy a hatóság legközelebb megvalósítandó szándékát, hogy a húsár szabályozásra vonatkozó ^óba.vágalá.5! V/endez helyesli, a hatóság eme tényét örömmel fogadja, mint egyik bizonyítékát annak, hogy Vác város lakosságának érdekeit szivén viseli. 2, Kimondja a gyűlés, hogy bevárja a próbavágás eredményét s azután megválasztott bizottsága által tárgyalást indít a helybeli nté szárosokkal a hús áranak leszállilására. A bi-Olyan emberekre volt tehát szüks g. a kik az isteneknek különös kegyeiben állván, ez álmoknak igaz értelmét tudták megmagyarázni. Ilyenek minden népnél és minden időben akadtak. Ezek jobban ertettek a mesterséghez, mint a többi nők és férfiak, bár, mint az északi népek mondái tanúsítják, az álomfejtésben mindenki gyakorolta magát. Hogy pedig az egyéni tehetségnek és szellemes körültekintésnek ilyen nagy tere nyílt az érvényesüléshez, az onnan van, hogy az álomfejtés nem meghatározott szabályok szerint történt. A régi izlandi mondákban akárhányszor találkozik a kutató olyan adatokkal, melyek előbbi állításunkat igazolják. Az álmodó határozottan kijelenti az álomfejtőnek, hogy épenséggel nincs megelégedve álmának olyatén magyarázatával s egy másik álnmfejtő talán jobban es kedvezőbben tudta volna megmagyarázni. A történelemben leginkább elhiresültek a chald álomfejtők. Hiszen a babiloniak legnagyobb hőskölteményében a Nimródéposzban nemcsak álmok játszák a főszerepet, hanem a fő hős s ennek barátja álmaikban minden nevezetesebb eseményt előre sejtenek és egymásnak meg is magyaráznak. A zsidók babiloni tartózkodásuk ideje alatt .fejlesztették ki még jobban az álomfejtésben való jártasságukat. Dániel próféta, József az idegen udvarban azért lesznek nagy emberek, hatalmas urak, mert megtudták fejteni a császárnák az álmait. zottság teljes felhatalmazással kezdheti s folytathatja a tárgyalásokat. 3. Kimondja a gyűlés, hogy ha a tárgyalások eredményre nem vezetnének, a bizottság gondoskodjék arról, hogy esetleg idegenből hozott mészáros által a hús árát reális mederbe terelje. 4. A közegészség szempontjából kimondja a gyűlés, hogy a város tanácsát felkéri, hogy a húsvágatás rendjét szabályrendeleti utón rendezze, azt mielőbb életbe léptesse és a vágóhíd kérdését mielőbb vigye megoldásra. Donovitz Vilmos elfogadja az elnök határozati javaslatát, de kijelenti, hogy az még nem elég. Sajnálja, hogy a hatóság részéről nincs senki sem jelen, különben hozzá intézné szavait. Legsürgősebb teendőnek véli, hogy kerestessék meg a város tanácsa, tegye lehetővé a levágott marha húsának behozatalát Kösd, Tólfalu és más községekből, hol tudvalevőleg igen olcsó a hús.-Akkor a mészárosok is majd más hangon kezdenek beszélni. Zsidek Ignác felszólalása u'án Fehér Sándor helyeslés közt arról szól, hogy ha a húsárak leszorítására idegenből hozunk mészárost, ne pártoljanak el tőle, ha a mészárosok olcsóbbra js, adjak a húst, hogy azt az idegent, ki nekünk segítőnk lesz, megtörjék. Váró Károly teljesen elfogadja a határozati javaslatot, de felhívja a választandó bizottság figyelmét az általános drágaságra s főleg a kofákra, a piaci üzérkedésre, mely már a polgárság nagy sérelme nélkül tovább nem tűrhető. A görögöknél, rómaiaknál egész mesterségszerűleg űzték az álomfejtést, pedig hogy a műveltebb rómaiak mennyire hittek benne, azt elképzelhetjük Ciceró ismeretes nyilatkozatából. Az északi népeknél, az izlandiaknál szintén dívott az alomfejtés, mint az majdnem minden mondájukból kitetszik. Vad és művelt népeknél egyaránt divatban volt tehát az álomfejtés, sőt egész terjedelmében megtaláljuk még a Kr. u. második században is. Ebből a korból maradt fenn ugyanis egy hires könyv, a melyben egy tekintélyes s a maga korában tudományosnak ismert szakember, Artemidorosz, az álmokról értekezik s azok megfejtéséhez ad érdekes utasításokat. Határozottan kijelenti, hogy egyes álmokból s azok teljesedéséből még nem lehet következtetni az álomképek jelentőségére. Magyarázatai a miket az egyes álomképek megfejtéséhez fűz, elég észszerűek, de mindig önkényesek s néha-néha rendkívül érdekesek. „Ha az iparos álmodja pl. hogy sok keze van, ez reá nézve jót jelent ... a gazemberekre ellenben ugyanaz az álom fogságot jelent, mert azt mondja, hogy sok kéznek lesz dolga az álmodéval.“ Még érdekesebbek azok az álomfejtései, melyekben Pythia módjára burkoltan, vagy egész kétértelműen magyaráz úgy, hogy ha az ellenkezője történt volna meg magyarázatának. akkor is beteljesültnek vehette volna az illető. Pl. „Valaki Olimpiába vitte fiát birkózónak és álmodta, hogy a fiát megölték és a versenypályán eltemették. A fiú természete-
