Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-09-19 / 72. szám

Huszadik évfolyam. 72. szám. Vác, 1906. szeptember 19. YACI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart [6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Az adózók figyelmébe. Vác, szept. 16. A pénzügyminiszter körrendeletét bocsájtott ki, melyben megállapítja azon módokat, a me­lyek szerint az ex-lex alatt felgyülemlett adó­hátralékok méltányossági szempontból behaj­­tandók. A körrendelet kivonatban igy szó!: Az 1905. évből, valamint az 1906. év I. negyedéből szár­mazó adótartozásokat mindenki akként törleszt­­heti, hogy ennek az adótartozásánák felét 1906. október végéig, másik felét pedig 1907. végéig tetszés szerinti részletekben fizetheti be. Az 1905. évből s a folyó év I. negyedéből származó adótartozásokra nézve ezeket a be­fizetési kedvezményeket mindenki igénybe ve­heti anélkül, hogy eziránt folyamodnia kellene. Ellenben általában azok, a kik messzebbmenő halasztást kívánnak igénybe venni, valamint azok az évi 200 koronát elérő, vagy azt meg­haladó adót fizető adózók, a kik ha nem is messzebbmenő halasztást, de kamatelengedést kívánnak igénybe venni, ebben csak úgy része­sülnek, ha ezt kérelmezik. Az erre vonatkozó kérvények bélyegmente­sen nyújthatók be akár a községi (városi) elő1- járóságnál, akár pedig a pénzügyigazgatóságok­­nál, sőt szóbelileg is előadhatók, mely esetben az előadott kérelem rövid tartalma az elöljá­róság, illetőleg a pénzügyigazgatóság által fog­laltatik Írásba. A halasztási és kamatelengedési kérelmek elbírálásánál a döntő szempontot az képezi, hogy az adózó vagyoni helyzetének, jövedelmi forrásainak s általában fizetési képességének figyelembe vételével anyagi érdekeinek sérelme, vagy éppen veszélyeztetése nélkül mennyiben 0és mily idő alatt képes tartozásának lerovására. A beiratkozások. Benne vagyunk szeptember napjaiba. A város képe egészen megváltozott. A vakációban egy pár pénztelen tisztviselő lézengett itthon, most pedig derék egészséges vidéki arcok mu­tatkoznak és aprótermetű, de jó nagy buksi fejű nebulók lepik el az utcákat. A könyv­­kereskedők nyájasak, mint egy nagy hozomá­­nyú menyasszony, az igazgató pedig oly tisz­teletnek örvend, mint egy miniszter. A beiratkozás megkezdődött azzal, hogy a jámbor szülő a tanulót megnyiratja. Csattog az olló a borbélyműhelyekben és megszabadul a gyerek a nyáron át angyali türelmes gyap­jútól. Ezen fontos műtét elvégzése után a ko­moly arcú apa mellett (élénk kíváncsisággal megy be a fiú az iskolába. Beírják a nacioná­­lét, az apa lefizeti a tandijat, könyvtárdijat, értesitődijat, tornadijat, beiratási dijat, ön­képzőkör dijat és még Isten tudja miféle di­jakat. Barátságos beszélgetést kezd a direk­torral, konstatálja magában, hogy egy nagyon kedves derék ember és azután kémleli az osztályfőnököt. Annak sok a dolga — de na­gyon komor hangulatban van. A szülő mind­azonáltal bemutatkozik, bemutatja a nemzet jövendő virágát, biztosítja a tanárt, hogy nem Az utólag kivetett, vagy azután kivetendő adónak az 1905. évre s az 1906. év I. negyed­évre első részei ugyanoly elbírálás alá vonan­­dók, mit az ezen időből eredő s már korábban kivetett, akár azután kivetendő adóknak az 1906. I. negyedévét követő időre eső része a folyó adó fogalma alá esik s minden naptári negyed közepéig pontosan befizetendő, e be­fizetés elmulasztása esetében pedig kamatok számítandók. Kivétel alá csakis a folyó év II. negyedére járó adó esik, a mely junius 15-ig kamatmentesen fizethető be s be nem fizetés esetén csak julius 15 - tői van késedelmi kamat számításának helye. Ha valaki folyó adóját, illetőleg ezzel felérő összeget fizet is be, az első sorban a hátrá­­lékra könyvelendő, de a végrehajtási eljárás ellene csak akkor és annyiban foganasitható, ha és amennyiben a (olyó adó esedékesekké vált részleteivel s a korábbi tartozásoknak ese­dékesek <é vált részleteivel felérő összeget sem fizetne be. A ki oly összeget fizet, a melyek folyó adójának esedékesekké való részleteivel felérnek s a ki a folyó adóval felérő összege­ken kívül 1906. október végéig az 1905. évből és a folyó év I. negyedéről eredő tartozásainak felével felérő összeget s 1907. végéig a tarto­zásnak másik felével felérő részleteket befizet, — nemkülönben az a messzebbmenő halasz­tásban részesülő adózó, a ki a folyó adójával 1 felérő részleteken kívül a hátrálékok esedéke- i sekké való részleteit is befizeti, végrehajtást j nem szenvedhet. Kamatszámításnak csak a következő esetek­ben van helye: a) Az 1905. évet megelőző időből eredő hát rálékoktól, ezek esedékességétől számítva egész a befizetés idejéig. b) Azoknak az adózóknak 1905 évre s az 1906. év I. negyedére eső tartozásai után, a kiknek évi adója 200 koronát eléri, 1906. julius 15-től kezdve. c) Az 1906. év II. negyedére járó adó után, tekintet nélkül az összeg nagyságára, 1906. julius 15-től kezdve. Önként értetik, hogy oly esetben, midőn a folyó adó kivetve nincs, a folyó részletek fize­tése s mulasztás esetén a kamatok számítása a legutóbbi jogerős évi adókirovás szerint s az 1883. évi XLIV. t.-c. 39. és 41. §§-aiban meg­állapított módon eszközlendő. d) Az 1906. III. negyedére s az azontúl eső időre járó adók után az 1883. XLIV. t.-c. 41. §-ában a folyó adókra nézve előirt általános rendelkezéshez képest. e) Azon az 1905. évből s az 1906. év I. ne­gyedéből eredő adótartozások után, a melyek habár évi 200 koronán aluli adót fizető adó­tartozóknak tartozásai is, de 1906. október végéig s illetőleg 1907. végéig be nem fizettet­nek, valamint azon tartozások után, a melyekre nézve messzebbmenő, vagy kamatmentes ha­lasztás adatott ezen határidők lejártának s ille­tőleg a részletek esedékessé válásának idején túl, a befizetésig szintén kamat számítandó stb. Felhívja a fenti körrendelet alapján, a város adópénztári hivatala mindazokat, kik a körren­deletben yészükre biztosított fizetési halasztást, illetve részletfizetési kedvezményt igénybe venni óhajtják : a városi adóhivatalban adókönyvecs­kéikkel mihamarább jelentkezzenek, hogy ké­relmük a nyitott jegyzékbe idejekorán felve­hető legyen. sok baj lesz vele, mert zseniális, fenomenális gyerek. Egy valóságos lángész, egy hibája van: kissé félénk, ijedős, otthon úgy tudja a leckét mint a viz folyás, de ha felhívják felelni, meg ijed. zavarba jön. A tanar úr nyájasan biz­tatja. Könnyebbült szívvel és lélekkel vonul­nak a könyvkereskedésbe. A derék kalmár előhoz egy egész könyvtárt, a mi az első la­tinban szükséges. A szegény apa hamarosan számítást tesz, hány esztendő alatt olvasná végig, a mit a fiának egy év alatt megtanulni kell. A kereskedő biztosítja, oly könnyű stí­lusban van a tananyag megírva, hogy egy­szeri átolvasás után, még ha nem akarja is, kénytelen a fiú megtanulni. Különben is hozzá teszi, hogy különben Uraságodnakfián meglátszik az értelem, az okosság és a kitűnő előképzett­ség. A sok könyv, mappa, pemzli, festék, plaj­­bász, irótoll megvétele után vezet, az út, már úgy délfelé, a kosztosgazdához. A kosztosgazda többnyira ismerős, vagy jóbarát. Együtt ebé­delnek, nagyon jó fogások kerülnek az asztalra a néni tömi a kis nebulót, az apa tiltakozik j ellene. De a néni megnyugtatja, nem mindig ! lesz ám ez igy, mert a diáknál fő a szigorú étrend, a gyerek szervezete ki nem bírja a gyomor és a szellemi megterhdtetést, már pe­dig még is csak az az első, hogy szellemileg legyen elegendőképpen megterhelve. Az apa tudomására hozatik, hogy mikor kelnek a ház­nál, mi a reggeli, ebéd. vacsora. Uzsonna után játszhat a gyerek egy kicsit, mert testi moz­gás kell, azután tanul. Folyton szem előtt van, pajkosságot nem tanulhat, csavarogni nem szabad, a pajtásai válogatva lesznek, mert egy rossz gyerek tiz jót is elronthat. Az apa tel­jesen meg van nyugtatva s rögtön kifizeti az egy hónapi kosztpénzt és bár burkoltan, de jelzi, hogy hála Isten jó gyümölcstermése és méz-szüretje volt, a szőlője is szépen érik, meg bizony ő négy, öt disznót öl s csak a gyerek jó tanuljon, nem sajnál semmit, szíve­sen szolgál, meghozza áldozatot, mert tudja, hogy városban drága az élet. Ebéd után a gyerek kimegy a kapu elé aj várost bámulni; az apa és a kosztadó bácsSS- fekete kávé mellett komoly , beszélgetéshez? fognak. L. A bácsi ismeri jól a direktort is, meg a ta­nár urakat is. Melyik komoly, melyik nyájas. Az egyik megkívánja a magolást, a másik so­kat ád az írásbeli dolgozatokra, az osztályfő­nök szigorú ember nagyon, de igazságos! a harmadik meg van győződve arról, hogy az VAK (SOTTYÁN MÚZEUM

Next

/
Oldalképek
Tartalom