Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-07-25 / 57. szám

Huszadik évfolyam. 57. szám. Vác, 1906. julius 25. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Ne adjuk el a búzát! Vác, július 23. Itt-ott kisebb zavarokkal, de egészben ren­desen foly már az aratás áldásthozó munkája a magyar föld aranykalászos hullámzó gabona­tengerében. A mig azonban az aratásnak eredménye elé megnyugvással tekinthetünk, addig az ered­mény biztosításának főeszköze: az értékesítés igen nagy gondot okoz mindenkinek, a ki csak egy kicsit nyitott szemmel tekinti a budapesti börzén mostanában végbemenő eseményeket. Nem hallunk egyebet, mint kínálatot és kíná­latot, az árak pedig morzsolódnak lassankint lefelé, mintha Magyarországnak magának leg­alább is akkora termése volna, melylyel egész Európa szükségletét fedezni képes volna, holott a börzei hírek szerint az egész világnak ismét a legjobb termése van, a fölöslegek exportja mindenütt gondot okoz és a mi rendes vevő­ink más államok fölöslegéből sokkal könnyeb­ben és sokkal olcsóbban elégíthetik ki szük­ségletüket. Magyar gazda tehát tégy számítást, mibe kerül neked egy métermázsa búza elő­állítása s ha csak valamit nyerni tudsz, siess azonnal az eladással, nehogy később még ala­csonyabb kényszerárakon tudj csak búzádon túladni! A magyar búza és egyébb gabonatermény értékesítésére a /. évi március hó 1-én élet­­belépett uj vámtarifa hatása alatt jelentékeny mértékben megjavult. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének és az OMGE-nek eré­lyes sürgetésére ugyanis sikerült kivinni, hogy az uj vámtarifában a szerződéses vámtételek búzára 6'30 K., rozsra 5 80 K., zabra 4'80 K., tengerire 2 80 korona. Ennek folytán kétség­telen, hogy a külföldi államok csak abban az esetben képesek a közös vámterületre gabonát exportálni, ha a szállítási költségeken felül a búzát 6 00, a rozsot 5'80, a zabot 4'80 és a tengerit 2'80 koronává'- olcsóbban tudják adni, mint a mekkora árat odahaza, vagy más im­portra szoruló államokban elérhetnek. Az a kérdés tehát, vájjon a nemzetközi piaci árak hogyan állanak ma és hogyan fognak állani a jövőben ? A búza jun. 3 » tói jul. 4 ig terjedő időben októberi határidővel jegyeztetett.: Budapesten 15'98 kor. Berlinben 20 8í „ Párisban 2196 „ New-York 15'62 „ Liverpool 17 49 „ Azt látjuk tehát, hogy a nemzetközi piaco­kon — New-York kivételével — mindenütt magasabb a búza ára, mint Budapesten. Mi ennek az oka ? Talán az, hogy a földmivelésügyi m. kir. minisztérium becslése szerint az idén 3 millió q.-val nagyobb lehet a búzatermésünk, mint volt az elmúlt évben? Talán túltermeléssel állunk szemközt? Szó sincs róla. Az egész nem egyébb, mint árak mesterséges lenyomása, a mit kedves szövetséges, azaz immár szerző­déses társunknak, az osztrákoknak köszönhe­tünk. Ugyanis Ausztria eddig búzaszükségleté­nek tekintélyes részét Oroszországból, a Bal­kánállamokból és Amerikából fedezte. Az idén azonban, mivel március hó 1-én az uj autonom vámtarifa életbelépett és a búzára szerződéses megegyezés szerint 6 kor. 30. fill, vám esik, azt többé nem teheti, mert ez a vámtétel oly mayas, hogy az idegen búza behozatalát szinte lehetetlenné teszi. Ennek folytán az osztrákok látva azt, hogy reánk vannak utalva, minden erejükkel oda törekednek, hogy leg­alább a lehető legolcsóbban kapják azt, a mit kedvük ellenére tőlünk kénytelenek vásárolni. Ezért — Bécshen nem lévén határidős tőzsde — a budapesti piacra halomszámra dobják a papirosbuzát s azzal mesterségesen iparkodnak a búza természetes árkialakulását leszorítani mindaddig, mig szükségletüknek legnagyobb részét fedezték. Biztosra veszik, hogy a magyar gazdák a búzának tekintélyes részét ilyen ala­csony áron is el fogják adni. A magyar gazdáknak a maguk érdekében minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Ausztriának ez a reménye teljesedjék és azon lenni, hogy a budapesti börzén az osztrákok érdekében működő árlemorzsoló szövetkezet felsüljön. A gazdák ne törődjenek a budapesti börze hivatalos árjegyzésével, hanem a búza árát maguk szabják meg a világ piaci árainak alapján. Ne feledjék el első sorban a magyar gazdák azt, hogy minden a közös vámterületre behozott búza métermázsája után 6 korona 30 fillér vám fizetendő. A mi azt jelenti, hogy mire pl. a newyorki búza, a mai árjegyzések szerint hozzánk ér. annak q.-ja 15'92q-6'30 = 21'22 K. ára. Azaz valóban még több, mert hiszen ehhez még a szállítási költségek is járul- 1 nak. Ezek pedig elég tekintélyesek. így pl. 1896-ban: | New-l7orkból Rotterdamba 1 tonna 12 54 K., egy q. szállítása tehát P25 K.-ba kerül. La Platából Hamburgba 1 tonna 17 50 K., egy q. szállítása tehát P73 K.-ba kerül. Ghikagóból New-York - Hamburgba 1 tonna 22'21 K., egy q. szállítása 2'22 K.-ba kerül. Tegyük föl, hogy ezek a díjtételek az óriási konkurrencia következtében 1896 óta még 50°/0-kal olcsóbbak lettek, még akkor is elég tekintélyesek. Hozzájuk számítandó még a vas­úti költség. Erre vonatkozólag szolgáljon tá­jékoztatásul, hogy a MÁV. nak önköltsége tonnakilométerenkint 0 9 fillér. Tehát a MÁV.­­nak, ha 1000 kg. tömegárut 1 kilométernyire szállít, 0-9 fillér a költsége. Ezeket tudva, búzánkat semmi szin alatt ne adjuk olcsón, hanem nézzük azt, hogy miként jegyeztetnek a New-York, Chikagó és liverpooli búzák és ezen árjegyzéshez 5 — 6 koronát hozzáadva, állapítsuk meg búzánk árát. Jelenleg ez legalább 20 kor. Ennél olcsóbban senki se adja a búzáját, mert ezen ár mellett az amerikai behozataltól nem kell tartanunk, de még attól sem kell félnünk, hogy a Balkán-államok, |vagy Orosz­ország búzája fog hozzánk beözönleni, mert hiszen akkor ezen országokban a búza árá­nak legfeljebb 14 koronának kellene lennie, hogy az importőr a 6 korona 30 filléres vá­mot megfizethesse és a mi búzánkkal verse­nyezhessen. Ne feledjük, hogy Ausztria ránk van utatva és hogy búzából minimális az, a mit a vámkülföldre vittünk eddig is, a jövő­ben pedig, ha a vám következtében még töb­bet küldhetünk Ausztriába, az még’kevesebb lesz. Igaz, hogy sok gazdának nehezére fog esni az, hogy a búza egy részét, úgy a mint a cséplőgépből lefolyik, azonnal el ne adja, de utóvégre is igénybe veheti a közraktárakat, előleget vehet fel és nyugodtan megvárhatja, mig az árak elérték természetes magasságukat. De sikeres lesz a munkánk, ha visszatart­juk a búzát és ha a kisgazdákat is arra buzdítjuk, hogy ne adják el a búzát, mig 19—20 kor. árt nem kapnak. Az idei aratás eredménye attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek szervezkedni és magunkat visszatartani attól, hogy gabonán­kat. azonnal kényszeráron el ne adjuk. Gon­doljuk meg azt, hogv az ország egész gabo­natermését 140 millió q.-ra vesszük föl s át­lagban csak 2 koronával tudjuk jobban érté­kesíteni, ez évi 280 millió K. több bevételnek felel meg. Olyan bevétel, melyet a vámvéde­lemnek köszönhetünk s a melyért cserébe vé­delmezzük és vesszük az., osztrák ipari cikkeket. Sz. Z. Helyi és vidéki hirek. — Prónay Dezső báró arcképe. Pestmegye törvényhatósági bizottsága még annak idején elhatározta, hogy a nemzeti ellenállás vezéré­nek, Prónay Dezső bárónak, a jóléti bizottság elnökének arcképét megfesteti a megye dísz­terme számára. Vastagh GycTrgy festőművész most fejezte be az életnagyságu képet, melyet ez év őszén ünnepiesen fognak leleplezni. — Az új ezredparancsnok itthon. Báró Marschall Gyula dandárparancsnok elfoglalta állását Pécsett, utódja báró Nagy Gyula hon­­védhuszárezredes most vette át hivatalosan a hatodik honvédhuszárezred parancsnokságát. — Áthelyezések a siketnémáknál. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nécsey János gyógypedagógiai tanárt a siketnémák körmöc­­bányai intézetétől a siketnémák kaposvári inté­zetéhez, Láng István gyógypedagógiai tanítót a siketnémák kaposvári intézetétől, ugyanezen minőségben, a siketnéinák szegedi intézetéhez, Váradi Zsigmond gyógypedagógiai tanítót a gyengeelméjűek budapesti intézetétől ideiglenes vezető-tanitói minőségben a siketnémák körmöc­­bányai intézetéhez, Bihary Károly gyógy­pedagógiai tanítót a siketnémák váci orsz. intézetétől ideiglenes vezető-tanitói minőségben a siketnémák pozsonyi intézetéhez, Iván József gyógypedagógiai tanítót a gyengeelméjűek budapesti orsz. intézetétől jelenlegi minőségé­ben a siketnémák váci orsz. intézetéhez, Mül­ler Lajos gyógypedagógiai tanítót a siketné­mák jolsvai intézetétől jelenlegi minőségében a siketnémák aradi intézetéhez, végül Schreiner Ferenc gyógypedagógiai tanítót a siketnémák soproni intézetétől és Zemkó Péter áll. tanítót a siketnémák szegedi intézetétől, mindkettőt jelenlegi minőségben a siketnémák budapesti intézetéhez, mint a tanítóképző gyakorlati isko­lájához, a szolgálat érdekében áthelyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom