Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-07-15 / 54. szám
Váci Hírlap 2 képest, valamint a közvetlen szerzett tapasztalatok nyomán vitessék keresztül, nehogy úgy járjunk vele, mint a közigazgatás egyszerűsitésével. vagy a vármegyei pénztárak államositásával. a melyeket a tapasztalás szerint bizony jó lenne visszacsinálni. A városok pedig már előre is kisérjék figyelemmel a szándékolt reformintézkedéseket, mert a bekövetkező reformok által mindent nyerhetnek s mindent veszíthetnek. B s. Helyi és vidéki hírek. Hogyan támogatják a tűzoltóinkat ? (Néhaiul szó a mulatságukról.] Tűzoltónak lenni szép, önkéntes tűzoltónak lenni nemes hivatás. A tűzoltóban becsüljük a munkás kart, bátor szivet és önfeláldozó hősiességet, a midőn ember létére harcba meri vinni az éltető elemet a másik két romboló elem ellen s vállalkozását siker koronázza. Az igaz, hogy dolgoznia kell. Izmot, ideget, szivet és lelket ölő, testi épséget rontó, életet kioltó munkát kell végeznie, hogy agyőzeimet kicsikarja. És a tűzoltó működésében az a szép, az a lelkesítő vonás, hogy ezt a fáradságos munkát tényleg végzi is becsületesen, kitartóan. Ez azonban csak a hivatásos tűzoltóra vonatkozik. Más az önkéntes tűzoltó. Mert a hivatásos tűzoltót a fent vázolt munkára készteti a kenyér, az önkéntes tűzoltót pedig lelkesíti hivatásának szeretető. Kongatnak. A harang résztjósló hangja bele nyilallik a szivekbe. Az emberek ide s tova futnak. Általános zavar, ijedelem, sirás. Az emberek nagyobb része füt a vész színhelyére —- gyönyörködni a fenséges látványban, mikor a lángnyelvek az eget nyaldossák; a másik rész sajnálkozik s csak a harmadik, a legkisebb rész, a közvetlenül érdekelt dolgozik. Ekkor megjelenik a tűzoltó. Máskor semmibe sem vették sőt ki is nevették, most azonban a figyelem központja, tőle várnak mindent; robotba fogja a kárvallott, a szomszéd; szegény a vackának, gazdag a pénze értékeinek lásra. Ezer alkatom csábítja őket a mulatságra. A könyelmű feledésre és ezer ajak súgja fülébe: „Te férfi vagy, neked minden szabad!“ Kárpótold magadat! — És ő kárpótolja magát az otthoni boldogság hiányáért s a világ zajos mulatsága és küzdelmes fáradozása el is feledteti szórakozó leikével azt, hogy ő nem egészen boldog. De a szegény asszony nem szórakozhatik, nem ölheti boldogtalanságát a zajos mámorba. Még ha megtehetné, se sikerülne neki. Mert nála az egyedüli életcél, egyedüli hivatás van tönkretéve: hogy boldog legyen és boldogítson. Ő nem léphet ki a nyilvános életbe, hogy egy nagy eszméért lelkesítsen, egy nagy célért küzdjön, hogy szivének fájdalmas űrét kitöltse valamely komoly törekvéssel: az ő világa a családi élet négy kis fala között van s ha itt nem leli fel a keresett boldogságot, akkor sehol többé. Ha férje durva, kíméletlen, önző, — neki tűrni kell némán és szenvedni hallgatag vértanusággal. Ha kicsapongó és könnyelmű, nem vethet gátat szilaj szenvedélyeinek s könyes szemmel engednie kell az áradatnak, úszni a kárhozat felé ; ha pazarló, ő hiába takarékoskodik és nélkülöz, hiába von meg magától mindent önfeláldozó szerelemmel, ők tönkre fognak menni és eldobolják a házat fejük felett. A férfi a tett embere, az ő sorsának intézője, az ő „ura“, ki teljhatalmú lag rendelkezik a vagyon és családi boldogságuk felett. megmentését, szomszéd a háza épségét rajta követeli. És a tűzoltó fut. rohan, fárad, dolgozik, szenved; nem kérdi ki van veszélyben, szegény-e, gazdag-e, árva-e, özvegy-e, hanem küzd fáradhatatlanul, mig küzdelmét siker nem koszorúzza. És a mikor elmúlt a vész, akkor szomorú szívvel hallgatja a kárvallott panaszait, fáj neki. hogy a szegénynek télire elrakott élelmét, a gazdagnak értékeit megmenteni nem sikerült, vagy örül, ha sikerült. Mások kárát fájlalja, javán örül, de az sohasem jut eszébe, hogy munkájáért dijat, elismerést várjon. Nem jut eszébe, hogy mig mások vagyonát menti, otthon munkáját mulasztja, nem keres kenyeret az éhező gyerekeknek. Nem jut eszébe semmi más, mint jelszava : „Betöltéd tisztedet.“ Ez neki minden jutalma bármennyit fárad, dolgozik, küzd. Ha munkája közben baj, szenvedés éri, ha munkája folytán betegség gyötri, ez a gyógyír; ha munkája közben baleset éri — és hány veszély kerülgeti! — ha munkaképtelen lesz, ha meghal, ez az ő és árvái nyugdija. És miért ez a nagy önzetlenség! Mert erre akkor, mikor önkéntes tűzoltó lett, fogadalmat tett s mert csak igy szép, igy nemes a hivatása. De, ha a tűzoltó hivatásának buzgó, lelkiismeretes, önfeláldozó teljesítéséért nem vár és nem kér sem dijat, sem elismerést azért szabad, sőt kötelessége a társadalomnak, melynek javára dolgozik, megbecsülni és ezzel elismerést nyújtani a tűzoltóságnak. Városunk társadalma vagy nem tudja, vagy nem akarja méltányolni tűzoltóink működését s minthogy nem méltányolja, meg sem becsüli. Legalább erre vall az a nyomasztó hangulat, a mely tűzoltóink keblét uralta a múlt va árnap rendezett nyári mulatságukon. Tűzoltóink várták az elismerés megnyilatkozását, várták reménykedve, de szomorúan tapasztalták, hogy hiába várták. Ha a lövőháznak közgyűlése nem, esett volna össze a mulatsággal, talán a tűzoltókon kívül senki más nem lett volna ott. A milyen jelleme van, olyan családi életet teremt; tud b< Idoggá és boldogtalanná tenni, irigyeltté és részvétre méltóvá, szegénynyé és elhagyottá. Királynőt csinál belőled vagy koldusasszonyt, mert: nő sorsa a férfi! Együtt sírunk azzal a kétségbeesett szegény teremtéssel, ki haját tépi névtelen fájdalmában, vagy fehér kezeit tördeli s együtt mosolygunk azzal a boldoggal, kinek az élet beváltotta a csillogó álmokat komoly valósággá, ki édes, zavartalan boldogságot talál kis fészkében, kit ölelő karok melegen védnek az élet esélyei, támadásai ellen és a ki azzal kimonhatatlanul édes megnyugvással teljesítheti kötelességeit, veheti vállára az élet apró gondjait és terheit, hogy jó férje van, a kiért boldogság szenvedni is. Mert vannak jó férjek is, kik gyöngéd szerető lélekkel egyengetik az utat a kis lábnyomok előtt,, kik magasztosan használják fel hatalmukat és jogukat, hogy védjenek, vigasztaljanak, szeressenek és boldogítsanak. És ezek boldog jövőt teremtenek az aszszonynak, mert: „nő sorsa a férfi!“ Becsüljék meg hölgyeim ezeket a ritka példányokat, mert: „Egy jó férj oly drága kincs, Mely eléggé megbecsülve soha sincs !“ Síkor Margit. Nem a tűzoltóknak irtani e sorokat. A tűzoltók csak teljesítsék kötelességüket! Legyenek nyugodtak, ha tűz lesz: mindenki rájuk fog gondolni ismét. A váci önkéntes tűzoltótestület vasárnapi nyári mulatságán felülfize! lek: Bunyata Vince, Sujanszky Dezső, Täuber Ferenc 5 5 K, Jäger Gyula, Polacsek Istvánná, dr. Tragor Ignác Tragor János 3-3 K.. Bódav Aurél, Borbély István, Heinisch Richard. Hochmajer Antal, Korpás Lajos, Kovács József, Mischler Kornél, Peidlpe.1 József, Pollák Henrik, Jelinek Ágoston, Simon Ferenc. Szakszik Mihály, Sztanya János, Tabacska Mihály, Velzer Alajos, Velzer Kálmán, dr. Virter Lajos, dr. Zádor János 2 — 2 K„ Eng'majer Ferenc, Horváth Sándor, Ivanovits János. Jeremiás Pál, Krommer Józs fné, Medve József, Meiszner Rudolf, Miokovich Antal, Neisz János. N. N., N. N., N. N. özv. Niki Ödönné, legifj. Pácolt Ferenc, Sarlay József, Schwarzenberg József, Simon Mihály, Solymosi László, Smirk Antal, Szeidl József. Varga István 1-1 K., Hatala István N. N, 60 -60 f. A képeslevelezőlap elárusitási versenyen dijakat nyertek : Mohaupt Mariska, Mohaupt Ilonka, Müller Mariska, Polacsek Mariska, kik a levelezőlapok eredményes elárusitásáért, a váci egyetemi ifjak köre pedig a terem feldíszítéséért. fogadják a parancsnokság hálás köszönetét. A vác/i csata évfordulójának napjához értünk. Kedden, e hó 17-én kegyeletes lelkek vonulnak le a hétkápolnához, a hol reggel hét órakor mise lesz az elesettek lelki üdvéért. Utána a honvédszobornál Bárdos Ernő városi fogalmazó tart emlékbeszédet s az ipartársulat dalárdája több hazafias dalt fog énekelni. — A kegyestanitórend nagy káptalanja. Régen ült össze fontosabb kérdések tárgyalására a kegyestanitórend nngykáptalanja, mint az idén. Nyolc napon át tárgyalták Maqgar Gábor rendfőnök elnöklete alatt a rend ügyeit és a római szentszék által tervetett reformokat. A tárgyalásokon — 1853. óta először—gr. Majláüli Gusztáv erdélyi püspök, mint a szentszék képviselője is részt vett. A határozatokat ti tokban tartják, csak annvi szivárgott ki, hogy a Rómában tartandó generális-gyűlésre, melyre a világ összes tartományaiból össz< gyűlnek a piaristák képviselői, Magyar Gábor rendfőnök vezetése alatt két képviselőt küldenek. A káptalani gyűlés utolsó napján a rendházak házfőnökeit választották meg. A váci házban három évre ismét Halmi László igazgató lett a házfőnök, sátoraljaújhelyi házban pedig Zsigmoud János veszprémi tanár, ki nehány év előtt Vácon tanított. Dr. Hénap Tamás rendfőnöki titkárt kormánytanácsossá választották meg. ■ — Az aratás idején. Mezőgazdasági állapotunk julius 15-én a következő volt a váci határban: Búza: Javában aratják s nagy átlagban a remélt 6'50 mm-át holdankint biztosit. Rozs. Szalmára a múlt évinél kevesebb, szemben azonban azt meghaladja, — egyes helyeken gépelik. Árpa. Szemre igen szép, kár hogy az utolsó eső legtöbb helyen megsárgította, a 650 mm. hozamot megadja. Zab. Teljes rendben érik s itt is a 6'50 mm átlagos hozam biztos. Repcze. Három mm. hozam mellett gépelik. Tengeri: egy két eső még s kitűnő termésünk lesz belőle. Burgonya. Ennek egy jó átható eső elegendő, hogy jó termésünk legyen. Kerti vetemények általában jók. Bab most virágzik s jó termést igér, úgy a többi hüvelyes is. Káposzta közül a nyári már szép fejes, az őszi most borul össze. Köles kifogás-I tálán, úgy a kender és a lenn is. Dohány Julius 17.
