Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-07-08 / 52. szám

2 Váci Hírlap kendővel, gallérdisszel, vagy tarka sállal diva­­tosithatók. Egy kis Ízléssel és ügyességgel nem­csak praktikus, de szép utazókosztümöt is ösz­­sze lehet állitani. A kalapujdonságok között örömmel fogadják az olasz szalmafonatból készült „pásztorleány“­­kalapot, a fej körül piros bársonyszallaggal átfonott mezeivirág-füzérrel, végén csillagcso­korral s derékig aláhulló szalagvégekkel: oly divat ez, mely fiatalos alakon, fehér ruhához viselve, különösen tetszetős benyomást kelt. A páva-tollak, melyek a hölgyek tetszését nagyon hamar megnyerték, nemcsak kalapon, hanem legyezőn is látható. Fürdőhelyen a ruhának mintegy kiegészítő része a kölönféle ékszer: hosszú lánc, amulett, karkötő nyakék, stb. Ide tartozik a diszfésü is, mely kölönösen a sűrűbb hajban érvénye­sül ; a divat 'szeszélyét követve, sötét hajban világos, világos hajban sötét fésűt viselnek. Eredeti újdonság a kigyóbőrből készült cipő, természetes, vagy pirosszinű is. Nemcsak elegáns­nak, hanem nagyon célszerűnek is tartják. Ida. — A piaristák nagygyűlése. A magyar­országi kegyes-tanitórend most tartja nagy­gyűlését Budapesten gróf Majláth erdélyi püspök vezetésével. A személyi ügyeken és tanulmányi ügyeken kívül ez a nagy káptalan fogja tárgyalni a magyarországi piaristák római ügyét is, a mely a legutóbbi időben oly nagy port vert fel az országban. Ezen a nagygyű­lésen a váci rendházból — úgy tudjuk — Halmi László igazgató, dr. Szabó Ignác és Varjú János tanárok vannak jelen. A nagy káptalan körülbelül e hó 20-án végezi be üléseit, a mely bizonyára változtatást fog hozni a váci rendház tagjai között is. — Földváry főSzolgabiró beiktatása. Föld­vári] Bertalan monori főszolgabíró installációs ünnepségét szokatlan pompával tartotta a mo­nori járás közönsége június 24-én. A járás va­lamennyi községe elöljáróival, a járási megye­bizottsági tagok s számos érdeklődő jött össze, Egyik napon meglátogatá kedvese védője. Az ügyvéd idegesen feltépte a borítékot, erei rendkívül lüktettek, mialatt a sorokat átolvasta. Felugrott és elrohant. A leány remegve nézett utána, majd leült és hosszasan zokogott. Az esküdtszék megalakult. Bevezették a vád­lottat. A védő szót kért. — Tekintetes Esküdtszék ! Mielőtt megkez­denék a tárgyalást, engedjék meg, hogy felol­vassam Önöknek a meggyilkolt utolsó levelét, melyet közvetlenül a szörnyű tett megtörténte előtt irt. Közjegyzőileg Hitelesíttetett, Írásszak­értők közbenjárásával, hogy ez az ő írása. Hallják tehát: „Kedves Demeter öcsém ! Meggondoltam a dolgot, napjaim megszámlálvák . .. Neked adom a leányt. Vigyázz reá. Könnyelmű voltam, rossz útra tértem, adósságaim agyonnyomtak. Leá­nyomat gazdag, öreg hitelezőim egyikéhez akar­tam adni, de az mást is akart, hogy elkotród­­jam e helyről, hogy ne kelljen eltartania. Én kotródom is . . . de utolsó gondolatom a tié­tek, viseld árvámnak gondját,“ Halk moraj futott végig a termen. Az elnök a tanácskozás után kihirdeté, hogy Demeter szabad. Demeter nem érti — bambán néz körül. Az elnök szól: — Nem érti ! Szabad ! Elmehet! Demeter megszólal: — Hát mégis derék ember volt! Balázs Dezső. Monoron az uj, közszeretetnek örvendő, tör hetetlen hazafiasságú főszolgabíró tiszteletére s a díszes fölvonulás után a föllobogózott szolga­­biróság épületében fényes ünnepségek köze­pette iktatták be. — Sorozás. Már szinte elszokott az ember attól, hogy kora reggel hol bús, hol vig katona nóták éneklése mellett keljen föl. Bizony már el is felejtettük, hogy mi az a sorozás, olyan régen volt nálunk ilyen. Az elmúlt két hét alatt azonban ismét hangos volt a város. Ko­csikon hozták be falukról a fölpántlikázott hadköteleseket a Kúria vendéglőbe, a hol már 14 napja működött a sorozó bizottság. A Vác városi illetőségűeket most hétfőn és kedden sorozták nálunk. Egészen szokatlanul a régi­­•hez képest egy föltűzött szuronyú vadász ka­tona sétált a Kúria kapuja alatt, jelezve, hogy odafönt a nagyteremben fontos dolgok tör­ténnek. Siránkozó asszonyok, könnyes szemű leányok áldogáltak egész délelőtt odalent. Olykor-olykor megjelent egy-egy virzsinia szi­­varos besorozott újonc s nem volt vége a nótázásának. Rendőreink alig bírták leesende­­siteni a rakoncátlan regrutákat, a kik borba fojtották örömüket, bánatukat. Odafönt ez alatt soroztak kérlelh tétlenül. Kérném] Guszti bácsi mint polgári elnök dr. Zádor polgármesterrel és Krakker Kálmánnal mint bizalmi férfiakkal, Korpás Márton és dr.' Franyó István sze­mélyazonossági tanúkkal, dr. Hörl városi fő­orvossal és dr. Göndör főjegyzővel mint ka­tonaügyi előadóval mindkét napon délig mű­ködött a bizottságnak ugyanazon katonai tag­jaival, a kik a járási sorozásnál voltak. Álta­lában véve a sorozás nem volt erős, különösen az I. és II. korosztályon, a hol igen megválo­gatta az orvos a legényeket s talán a III. korosztályból jobban szedték a fegyver alá valókat. A két napi sorozás eredménye a kö­vetkező volt: Az I. korosztályra megjelent 115 állitáskö­­teles, a kik közül besoroztak 41-et, 25-öt há­rom évre, 9-et két évre. 5-öt póttartalékosnak két hónapra, 3 at egy éves önkéntesnek. Be­­soroztattak s behivójegyüket meg is kapták már 1906. augusztus elsejére a cs. és kir. 32. gyalogezredhez 3 évre: Kovácsik Béla, Pápa János, Meszes Tóth Pál, Váradi János Sándor, Valter Antal, Molnár Aladár, Kovács László, Lakatos József, Wallach Jenő, Szalai András, Hecht Markus, Zsigmond István Alajos, Alexi Janos, Rajcsányi János, Hiebsch Ferenc, Csizek Ferenc, Korpás Gyula József, Fliegl Dezső, Jeszenszky Ferenc és Dudás Sándor; a cs. és kir. 13. számú huszárezredhez : Mohaupt Ká­roly Ferenc, Ottó Endre, Brunner Kálmán, Müller Domonkos és Csáky József. A m. kir. budapesti 1. honvéd-gyalogezredhez két évre: Lix Lajos János, Horváth Aladár, Ludányi János, Zsubriczky József, Fodor Ferenc, Egri József, Meinhardt Kálmán. Horváth Lajos és Raitzer István. Póttartalékba jutottak : Prihoda Ferenc, Pápa István, Ludányi György, Tóján János és Wiltsch Ferenc. Egy éves önkéntesek lettek: Rappensberger Imre, Boros (Beck) Fe­renc és Kovács Géza. A II. korosztályra megjelent 74 állitásköte­­les, a kik közül besoroztak 8-at és pedig már mindannyit a póttartalékba. Ezek a követke­zők : Való Károly, Bucsek István, Reichenberg Mózes, Siliga András, Fürst Vilmos, Schön­berger Manó, Csepregi Lajos és Csuka Sándor. A III. korosztályra megjelent 61 állitásköte­­les, a kik közül besoroztak 17-et szintén a póttartalék javára. Ezek a következők : Szánéi Lajos, Tolerián József, Szijjártó János, Pataki János, Batta Géza, Éberl Kálmán, Oroszki Károly, Csömör Ödön, Millmann Árpád, Hut­terer Móric, Trenka József, Horváth Károly, Heller Áron, Szalai István, Csámpai Dezső, Tábori Mátyás és Meister Jónás. Idegen állitásköteles soroztatott- Vácon az I. korosztályból 32, a 11-ból 19, a III-ból i3. Összesen besoroztatott a három korosztályból 15 állitásköteles. — Dr. Magas Árpád a váci irgalmasrend uj főorvosa immár városunkba költözött s e hó elsejével működését is megkezdette. Az uj főorvos, a kinek a fővárosi kórházakból nagy tapasztalatai vannak, a Kossuth-utcza 2. szám alatt váltott lakást. — Uj ügyvéd. Dr .Rappensberger János Vác város szülötte, a ki nem régiben nyerte el az ügyvédi diplomát, a napokban nyit ügyvédi irodát Kisknndorozsniún, Mielőtt azonban klientúráját megkezdené, családi nevét Har­­mos-ra magyarosítja. — A siketnéma intézeti tanitók kong­resszusa. A múlt. hét első napjain tartották a magyarországi siketnéma intézeti tanitók ez évi kongresszusokat Fiúméban. A kongresszuson az iskolai-, személyi- és egyéb folyó ügyeken kiviil Gácsér József volt váci tanító s jelenleg debreceni siketnémaintézeti igazgató tartott hosszas és szakszerű fölolvasást, illetve érte­kezést. A kongresszuson jelen volt gróf Nákó fiumei kormányzó is. — K. Csereklye István temetése. Szerdán délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra a váci református egyház nagy halottját K. Csereklye Istvánt. A temetés a nagyszámú rokonságnak, a kisváci polgárságnak, a város vezetőségének óriási részvéte mellett ment végbe. A holttest fölött Fábián János lelkész a háznál imát mondott, mely után a presbi­terek vállon vitték a koporsót a templom pit­varába. A gyászoló közönséggel megtelt temp­lomban ismét Fábián lelkész állt a szószékre, a honnan könnyekig megható magas szárnya­lást gyászbeszédet mondott az elhunyt fölött. Hosszan tartott, a mig a megboldogultnak az egyház-, az iskola és a közügyek terén kifej­tett áldásos és tevékeny működését méltatta, majd megindító hangon búcsúztatta el özve­gyétől, rokonságától, nevelt leányától, Vác város vezetőségétől s a ref. egyháztól. A ha­lotti beszéd után K. Csereklye István hült tetemeit a sirkertbe vitték, a hol a hívők ének­lése között elföldelték. Ny. b.! — Nyugalomban. A nyugdíjasok száma Vác városában, ebben a kis Grácban ismét egygyel szaporodott július elsejével. Az olasz származású, de jó magyar állampolgár Baros Antal 45 évi becsületes és szorgalmas mun­kálkodás után otthagyta báró Piret Béla nagybirtokos szolgálatát, kinek ő tótum-faktuma volt ifjú korától fogva s most tisztességes nyug­­dijjalVácra jött vissza családjához. — Első mise. Sebes Ferenc kegyesrendi tanár, Streiter József helybeli iparos polgár­társunk fia ma reggel fél kilenc órakor tartja első szent miséjét a piaristák váci templomá­ban. Sebest a többi kegyesrendiekkel együtt az idén már nem a váci egyházmegyében szen­telték fel, mint az eddig szokásban volt, ha­nem Budapesten dr. Kohl Medárd püspök adta reájuk az egyházi rend szentségét. A A váci múzeumegyesületnek Szeleczky Gáspár rendőrbiztos egy díszes veretű kuruc­­korbeli. kovás pisztolyt ajándékozott. Az egye­sület vezetősége az ismételten megnyilvánuló támogatásért hálás köszönetét mond. — Regatta-verseny nálunk. Az Evezősök Országos Magyar Szövetsége elhatározta, hogy a szövetségbe tartozó vidéki városok amatőr regattistái évenkint versenyeket rendezzenek egymás között. Ezeknek a versenyeknek elseje

Next

/
Oldalképek
Tartalom