Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-06-13 / 45. szám

2 Váci Hírlap gyűlési termében. A meghivót mindazok meg­kapták, kik a szervező gyűlésen az iveket alá­írták. Minthogy azonban a Tulipánkert a nagy nemes céljainak végrehajtására még mindig vesz fel tagokat, ez utón is közöljük, hogy a gyűlésen mindazokat, kik a Tulipánkert tagjai óhajtanak lenni s működésükkel elősegitni kívánják annak céljait, szívesen látják s meg­jelenésüket kérik. — Br. Marschall Gyula távozása és utódja. Megírtuk, hogy br. Marschall Gyula 6-ik honvédhuszárezred parancsnoka Vácról eltá­vozik, mert dandárparancsnokká nevezik ki. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy a király br. Marschall Gyula ezredesnek a váci huszárezrednél létszám felett való vezetése mellett a 3. honvédlovasdandár parancsnokság ideiglenes vezetésével való megbízását elren­delte. Ugyancsak a hivatalos lapban olvassuk, hogy a király töbör-éthei báró Nagy Gyulát, a debreceni 2-ik honvédhuszárezrednál létszám felett vezetett ezredest, a budapesti honvéd központi lovasiskola parancsnokát a váci honvédhuszárezred parancsnokává kinevezte. Br. Marschali dandárparancsnok a jövő hét végén foglalja el állását Pécsett. Családja Vá­con fog lakni, hova hosszabb szabadságra vissza jön a dandárparancsnok, kitől a hely­beli és érsekujvári tisztikar szombaton, e hó 16-án búcsúzik el. Az uj ezredes Vácra való érkezését csak augusztusra várják. — Nagy nap a vármegyén. Pestmegye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt nagy érdeklődés mellett tartotta tisztujiló közgyűlését. A közgyűlést Gulner Gyula főispán nyitotta meg s közölte, hogy a megüresedett alispáni állásra a kijelölő választmány Fazekas Ágoston főjegyzőt jelölte, a kit egyhangúlag, nagy lelkese­déssel meg is választottak. Az uj alispánt küldöttséggel hívták meg a közgyűlésre, a mely­nek színe előtt letette az esküt, majd Gulner főispán ünnepelte lelkes beszédben, Prónag gesen foglalt helyet a kis mozaikasztalka mel­lett. Pár percnyi kínos csend után végre meg­szólalt. — Gyönyörű időnk lesz. A levegő csodála­tosan enyhe . . . Nem hiába a tavasz . . . Az asszony gúnyosan szakította félbe. — Igen a tavasz . . . Csak folytassa uram. Ez alkalmas és időszerű tárgy, a minek bőven kifejtheti a szépségeit. Vagy ez egyszer engedje át nekem a teret. Miről is van szó ? Igen, a tavaszról. Ez azon időszak, mikor a madarak csiripelnek, a fák kibontják rügyeiket és a hő­mérővel együtt az emberek érteke is alább száll. Ilyenkor a jég is elveszíti a szilárdságát, miért maradjon szilárd a férfiúi jellem, mikor az enyhe lég az Ígéretekre is feloldó íratással van . . . Bodrog csodálkozva felelt. — Nem értem, mit akar ezzel mondani . . . — Nem érti ? A zöldelő fák alatt nem jól esik azokra a fogadalmakra gondolni, a miket egy asszonynak tettünk a zümmögő szamovár kékes lángjai mellett és egy gyenge pillanatban karunkra fűzünk egy kis tavaszi virágot . . . — Még most se értem. Palotainé indulatosan pattant fel. — Csak nem tagadja, Vég Erzsivel táncolta át az egész majálist és szereti őt. — Most legkevésbbé értem. — Persze, hisz olyan kábító hatású a tavaszi levegő . . . — Ki mondta önnek mindezeket ? — Kicsoda ? Maga Erzsi mesélte . . . Bodrog nem tudta nevessen e, vagy bosszan­kodjék. Bögtört tisztába jött vele, ez a kis női szélhámos visszaélt az ő személyével és nagy kedvet érzett hozzá, hogy leleplezze. De aztán Dezső báró pedig a vármegye közönsége nevé­ben üdvözölte. A vármegye főjegyzőjévé egy­hangúlag dr. Agoraszló Tivadart választották meg. Az aljegyzőket szintén egyhangúlag válasz tották meg. Első aljegyző Kemény Kálmán, második aljegyző Marschalkó Béla, harmadik aljegyző Szabó Géza, negyedik aljegyző Erdélyi Lóránt dr., ötödik aljegyző Morlin Adorján dr., hatodik aljegyző ifj. Madarász Elemér, hetedik aljegyző pedig dr. Krakker Kálmán lett. Főügyészszé a közgyűlés többsége Szé­kely György dr. alügyészt választotta. Az alügyészi állás öt jelölt közül Kétly István dr.-t választották meg.Főszolgabirák: Madarász Adorján (Abony), Martinovics László (Kun- Szent-Miklós), Földuáry Bertalan (Monor), Almásy Sándor (Pomáz) és Melczer Gyula (Kiskőrös). Elsőosztályu szolgabiró lett: üécsg József, Tóth Kálmán, Halász Móric dr., Ro­­meiser Vilmos és Katona Lajos dr. Másod­osztályú szolgabiró lett: Szuper Géza, Förster Lajos, Radó Dezső, Holló Béla dr. és Asztalos István. Az uj tisztikar tisztikar tiszteletére nagy bankett volt a Hungáriában. Földvárig Bertalan monori, Melczer Gyula kiskőrösi fő­­szolgabiráknak felmentése a váci főszolgabiró­­ságnál még e hét folyamán megtörténik s uj állásaikat a jövő héten foglalják el. Mint érte­sülünk, Ivánka Pál szolgabirái Szuper Géza és Fó'r.s/e/'Lajos lesznek, kiknek Vácra való beosztását a főispán már elrendelte. — A váci fegyintézet uj igazgatója. Gedeon Emil soproni fegyintézeti igazgatót az igazságügyminiszter a váci fegyintézet élére állította. Gedeon igazgató múlt hét elején fog­lalta el Vácon állását s a tisztikarral a meg­tartott házi tanácsban ismerkedett meg. — Bentze Margit tulipán-csárdása. Ha nem műkedvelő zeneszerző készítette volna, ha nem jótékony célra menne jövedelme, akkor is a legerősebb kritikát kiállaná Bentze Margit tu­lipán-csárdása, mely Ízléses kiállításban most felülkerekedett benne a lovagiasság. Nyugodtan felállt és határozott hangon szólt. — Az a kis lány mondta ? Ha ő mondta, úgy valószínűleg igaznak kell lennie . . . Elgondolkozva lépett az utcára és mohón szívta a vadgesztenyefák enyhe illatát. Az egyik utcasarkon fehér szék fűt vásárolt és a kabát­jába fűzte, mikor egy kéz nehezedett a vállára. Sárosi volt, a legjobb barátja. A szekfűre te­kintve jelentősen mosolygott. — Minő változás! Te, a kinek a legpirosabb szekfűid voltak, újra visszatértél a fehér virá­gokhoz ... És az életben is felcserélted az asszonyi szeszélyt az ártatlanság bűvös körével. Ez az úgynevezett megtérés, ami előbb-utóbb minden istentagadónál bekövetkezik. Te vagy az elveszettnek hitt beteg, a kiről minden or­vos lemondott s a ki mégis felgyógyul egy vá­ratlan körülmény hatása alatt . . . — Nagyon leköteleznél, ha felvilágosítanál, kinek szólnak hasonlataid. Ugyan, ne színlelj, kérlek. Bodrog kezdte magát különösen érezni. A merre ment, mindenütt sokatmondó és elnéző mosolyok fogadták. Már nem úgy tekintettek rá, mint azelőtt. Egy ismeretlen kis kéz széjjel­rombolta a választófalat, mely őt a többiektől megkülönböztette és tudtán és akaratán kívül besorozták a szerelmes fiatalemberek szürke táborába. Alig várta az alkalmat, hogy Erzsivel össze­jöjjön és megtudja tőle, miért terjesztett róla valótlan híreket. Eddig csak felületesen ismerte, most akarata ellenére foglalkoztatta az elméjét. Eleintén puszta kíváncsiságból, mely később meleg érdeklődésnek adott helyet. Egy vasárnap délelőtt megpillantotta végre, | került ki a hangjegynyomtátó intézetből. Ivánka Istvánnak lapunkban is közölt lelkes költemé­nyét zenésitette meg Bentze Margit, kitől már nem egy szép zeneszerzeményt hallott közön­ségünk. Ez a csárdása is dallamos, magyaros, melyet bizonyára nemcsak zongorán fogunk megélvezni, de a cigány hegedűjébe is elván­dorol. A tiszta jövedelmet a váci Tulipánkert fogja kapni. Ajánljuk megvételre az olcsó, ked­ves zeneművet minden zenekedvelőnek. — A főgimnázium helyi tornaversenye. Főgimnáziumunk ifjúságának helyi tornaver­senye nagy érdeklődés mellett folyt le a főgim­názium udvarán. A Himnuszt és Szózatot éne­kelték el ifjaink, ezután a Gyakorló Iskola pá­lyatételeinek eredményeiről számolt be az is­kola vezetősége. Bizony dij nem valami sok volt. Dr. Preszly Elemér, dr. Lencsó Ferenc s Aszódi Sándor urakon kívül nem igen muta­tott senki sem adakozó kedvet ifjúságunk mun­kakedvének növelésére. A nemes lelkű adako­zóknak ez úton is hálás köszönetét mond az iskola vezetősége. A helyi tornaverseny igen szépen sikerült. Szinte túlmerész mutatványok szemlélői voltak a jelenlevők, kik tetszésüknek s csodálatuknak több alkalommal adták tanú­jelét. Sportegyesületünk is sietett több dij re­ményével növelni a versenyzők lelkesedését. Másnap megérkezett Spittkó Lajos kir. főigaz­gató, kinek elnöklete alatt hétfőn megkezdték az érettségi vizsgálatokat. Szóbelire huszon­­ketten mentek, ide számítva a két ismétlőt is. Az írásbeli dolgozat alapján senkit sem vetet­tek vissza. — A kereskedőifjak tulipánestélye. Va­sárnap este folyt le a kereskedőifjak mulatsága a lövőházban. A termet különös gonddal dí­szítették fel, mindenütt nemzeti szin volt lát­ható, tulipán formájú lampionok világítottak. A falakon a m.ag/ar ipar pártolására díszes felhívásokat szögeztek ki, a mulatság tulipán­jegyében folyt le. A Jelinek Ágoston buzgó a mint Palotainéval kifelé jött a templomból. Verőfényes nap volt, az oszlopos előcsarnok­ban hullámzó tömegben verődtek össze az ün­nepi ruhába öltözőit emberek. A tavaszi szél szétvitte a harangok búgó kongását, mely hal­kan visszaverődött a házak magas falai között. Bodrog udvariasan megemelte a kalapját és hozzájuk csatlakozott, mire Erzsiké zavarba jött, elpirult és ijedten búcsúra nyújtotta a kezét De Bodrog utána ment. — Hová siet Erzsiké! Csak nem előlem szö­kik ? Hiszen mi nagyon jó barátok vagyunk, tudja, azon nevezetes majális óta . . . Erzsi most már visszanyerte az önuralmát és a világ legtermészete.-ebb hangján válaszolta. — Bodrog, maga fantáziái . . . — Nem Erzsiké, ez egyedül a maga kivált­sága ... De feleljen őszintén most már, ezt az álhirt miért terjesztette rólam ? Erzsi félreforditotta a fejét és úgy tett, mintha nem hallotta volna a föltett kérdést. Hirtelen másra terelte a beszédet és fürkésző­­leg nézett Bodrogra. — Ez a Palotainé önhitt asszony . . . — Miért? Én nem vettem és^re. Erzsi ingerülten válaszolt. — Persze, hisz maga semmit se vesz észre. Ser kit és semmit. Engem se vett észre, csak azóta, a mióta gondoskodtam róla, hogy észre­­vegyen . .. Néhány nap múlva karöltve jelentek meg a társaságban s mialatt kiváncsian körülfogták Erzsikét, Palotainé félrevonta Bodrogot. — Mondja meg őszintén, mi láncolta magát Erzsihez ? — A fantáziája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom