Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-05-27 / 41. szám

2 állapíttatott meg, hogy az elemi iskolásoké június 6-án veszi kezdetét és 23-án, a polgári iskolák fogják befejeznj. — Zászlót a fögimnáziumi ifjúságnak. Az elmúlt héten a főgimnáziumi ifjúság zászlójára adakoztak : Brenner Márton és dr. Freysinger Lajos kir. tan. 10-10 K; Fajcsik J. Egyed (Eger), Borbély István ésVöröss Károly (Bu­dapest) 2 -2 K; Natonek István 50 f. Itt em­lítjük meg, hogy a zászlószentelés pünkösdi ünnepélyén délután a Pokol mellett levő foot­­báll pályán a váci Sport Egyesület football csapata a Műegyetemi Atlétikai és Football Club első csapatával fog mérkőzni. — Kovách Ernő képe a múzeumban. Ko­­vách Ernő nyug. fegyintézeti igazgató köztu­domás szerint lerajzolta önmagát aradi fogsá­gában. Az annak idején tükörből készített rajz után az elnök kérelmére most vizfestékkel szí­nezett képet csinált és díszes keretbe foglalva a városi múzeumnak ajándékozta. A honvéd­­őrnagyi ruhában ábrázolt mellképen felismerni azokat a jóságos arcvonásokat, a melyek élő tulajdonosát annyira sajátosan jellemzik. A nagyértékű emléktárgyat a napokban küldötte meg a múzeumnak, a melynek elnöksége ez úton is hálás köszönetét fejezi ki. — Váciak a főváros főpolgármestere előtt. Fiilepp Kálmán Budapest új főpolgármestere és az evezősök országos szövetségének elnöke előtt csütörtökön az összes budapesti evezős egyesületek felvonulást rendeztek a Dunán. A ritka látványosságon tenger sok érdeklődő je­lent meg a Margitszigeten. Váctól a Sportegy­let két uj párevezős hajója — a Csongor és a Tünde — ment le, hogy a szövetség elnö­két köszöntse. Az egyikben Hufnagel Sándor és Nikilits István eveztek, a kormányos dr. Dobó László volt, a másikban Eder Gyula és Csányi László eveztek, kormányosa,dr. Gön­dör Sándor volt. Egy és háromnegyed óra alatt értek le Budapestre, a hol az egybegyült nagy egyesületek élénk ovációkkal fogadták a váciakat, kik útközben szépen fel virágozták csó­nakjaikat. Dacára annak, hogy az egyesületek csónakjai (körülbelül száz mintegy * háromszáz A csókról. A régi Athénben az a férfi, a ki elég vak­merő volt tiszteséges nőtől csókot rabolni, ha­lállal bűnhődött, valamint a régi Rómában a házasságtörést is bármely fél követte is el, halállal büntették. A köztársaság hanyatlásával azonban a szi­gorú erkölcsök is aláhanyatlottak Rómában és a császárság idejében a római férfi már attól sem tartózkodott, hogy nyilvánosan csókolód­­zék — a más feleségével, mig a saját feleségét csak akkor csókolta meg, a midőn arról akart meggyőződni, hogy vájjon az asszony nem öntött-e túl sokat a konty alá valamely drága borból. A 16. és 17. századot méltán tekinthetjük a csók fénykorának, mert soha nem csókolództak annyit, mint ebben a két században. Európá­ban az volt a szokásos köszönési forma fér­fiak és nők között, mely szokás alól sem rang, sem kor nem képezett kivételt. A csókolódzás tehát nem tartozott mindig az irigylésre méltó foglalkozások közé. Anglia cári királynőjéről, a törhetetlen erélyű Erzsébetről feljegyezte a krónika, hogy a leg­fényesebb ünnepélyek és legfontosabb állami aktusok közepette sem vonta meg magától azt a gyönyörűséget, hogy kegyencét, a szép Reices­­ter herceget — kit később lefejeztetett — több Ízben meg ne csókolja. Fejedelmi kortársai és kortársnői sem voltak sokkal tartózkodóbbak kegyeikkel. Váci Hírlap evezőssel) abc szerint állottak fel, a váciakat az a kitüntetés érte, hogy a látványos menet élére állították. Az első üdvözletét ők adták a part mellett álló ünnepeltnek s ők is kapták onnan az elsőt. Az elvonulás után Sportegy­letünk tagjai az éjszakát a Pannónia evezős klub házában töltötték és másnap hazaeveztek Vacra. — Halálozás. Somogyi József máv. hiva­talnokot súlyos csapás érte. Neje, szül. Siráky Gizella élete 27 évében egy hónapi szenvedés után elhunyt. A mélyen sújtott férjen kívül négy apró fiúcska gyászolja az édes anyát, kit m t délután temetnek el a Géza-királytéri ha­lottas házból. Ny. b! — Békéssy újabb sikere. Békéssy Béla huszárfőhadnagy Magyarország vivő bajnoka most Triesztben tartott vivóversenyben első dijat nyert. A versenyekben rész vett dr. Ré­vész Jenő ügyvéd is. , — Tizenhárom éves testvérgyilkos. Bor­zalmas szenzációja volt pénteken reggel a városnak. Egy 13 éves fiú tizenegy éves test­vérét egyetlen' késszúrással megölte s azután elszökött hazulról. A végtelenül szomorú eset­ről szól a következő tudósításunk: Bicskey János, Ivánka Pál huszárja a papnövelde-utcai Franyó-féle házban lakik több tagú családjával. A napokban hazajött Újpestről János nevű 13 éves fia, ki ott asztalosinas. A fiú titokban jött, mert szökött, most ép harmadszor hagyta el a gazdáját. Pénteken reggel hét óra tájon, mikor Bicskey már a postára ment, az asszony pedig napszámba állott, velőt rázó sikoltás hallatszott ki a Bicskeyék lakásából. Dr. Fra­­nyó István sietett oda megtudni a sikoltás okát s a szobában egy vérben fetrengő gyer­meket talált: a tizenegy éves Bicskey Józsefet, a sarokban pedig némán húzódott meg Bicskey János. Hamar orvosért futottak s mig dr. Hörl megjött, már az utcán összecsoportosult négtömeg megtudta, hogy mi történt. Bicskey János hátulról egy nagy késsel leszúrta öcs­­csét, kinek a kés átjárta tüdejét. Mikor az orvosi segítség megérkezett, még élt a fiú, de életereje mindinkább elhagyta. Tizenkét perc Az ízlés (és talán az erkölcs) javultával azonban a csókolódzás mániája mindinkább aláhagyott. A férfiak belátták, hogy még sem kellemes tudat imádottjuk emez intim kegyében sokakkal osztozkodni. A hölgyek is érezték e szokás lealázó voltát s .igy a csókolódzást mindinkább szűkebb korlátok közé szorították. Egyes országokban a csókolódzás tekinteté­ben még ma is nagyon különböző szokások uralkodnak. Sajátságos, hogy a hidegvérű, hig­gadt északi népek többet csókolódznak, mint a forró vérű, szenvedélyes déli népek. Sehol sem csókolnak pedig annyit, mint Oroszországban, hol még az istentiszteletben is szerepel .a csók. Megcsókolják a keresztet, az imádságos könyvet, a pap kezét, sőt egyes ünnepeken a szertartás egyenesen előírja, hogy a hívek egymást megcsókolják a templomi is­tentisztelet alatt. És e tekintetben nem ment fel sem rang, sem nemi különbség. De nemcsak az egyházi szertartás körül, ha­nem a társadalmi életben is nagy szerepe van a csóknak a cári birodalomban, hol lakoma, ünnepély és szerencsekivánat nem is történ­hetik meg csókolódzás nélkül. Egyes esetekben a háziasszonynak egyenesen kötelessége ven­dégeit sorba csókolni. Ha már e szokás egész­ségügyi tekintetben is komolyan kifogásolható, meg inkább kárkoztatandó azon orosz szokás, hogy a halottaktól csókkal búcsúznak el, mivel számtalan betegség és járvány csiráját vetik múlva kilehelte lelkét. A gyilkos testvért vet­ték most elő, hogy kivallassák, miért és hogyan követte el borzalmas tettét. A fiúnak arcán nem látszottak a megbánás nyomai, mintha tudomása sem lett volna arról, hogy ő gyilkos lett. Még durcásan mondotta: — A Józsi tegnap is megcsípett a karomon, ma ismét, pedig mondtam neki, hogy ne tegye . . . Tehát az elvetemedett fiú azért szúrta le az öcscsét, mert megcsípte a karját! Ezalatt az utcán megakadt a forgalom, annyian álltak ott künn és tárgyalták a szenzációs, szomorú ese­tet. A gyilkos fiú felhasználta a nagy csopor­tosulást és nyomtalanul eltűnt. Állítólag úgy nyilatkozott volna, hogy Budapest felé veszi az útját. Mindezideig azonban sem a rendőrségtől, sem a csendőrségtől nem kaptak értesítést, hogy sikerült-e elfogni a gyilkos fiút. A mélyen sújtott szülők gyorsan értesítést kaptak a bor­zalmas esetről s csakhamar hazaérkeztek. A kis Józsi gyereket azonban már nem találták életb?n, szivtépő zokogással borultak a kis hideg holttest fölé. A meggyilkolt fiú holttes­tének felboncolását a hatóság elrendelte s az még pénteken délután ment végbe. A boncolás megállapította, hogy a halált a szúrás követ­keztében előállott belső elvérzés okozta. A kis áldozatot tegnap temették a szülői háztól. — Kláraháza ünnepe. Vác és Duka között, kies völgyben fekszik Kláraháza, azelőtt Peskó Medárd birtoka, jelenleg Babies József, gróf Csekonics bánáti nagybirtokos uradalmi jog­tanácsosának sajátja. Tetszetős föld, áldott talaj mintaszerű gazdasági fölszereléssel, Kar­dos Antal intéző gondos és avatott kezelése alatt. A főnkéit gondolkozású s alkalmazott­jainak lelki épülését szivén viselő tulajdonos legközelebb egy csinos kis stáció-kápolnát építtetett birtokán szt. Klára remek fekvésű történelmi képével, melynek ünnepélyes fel­szentelése múlt vasárnap ment végbe a tulaj­donosnak, a telep összes népének, valamint Duka és Rád községek híveinek jelenlétében. Az egybegyűltek zászlós körmenetben s szent ének zengésével kisérték le Bitesek István ká­éi. A történelem fölemlíti, hogy a meggyilkolt III. Péter cár halála után mindazok súlyos betegségbe estek, a kik a cár holttestét meg­csókolták. Franciaországban, Olaszországban és Spa­nyolországban korántsem olyan olcsó a csók, mint Oroszországban. Különösen Franciaor­szágban az etikett-szabályok nagyon korlátoz­zák e kedves passziót, ugyannyira, hogy há­zasfelek sem csókolódznak harmadik személy jelenlétében. A finom szokások mintaországá­ban a család tagjai, sőt férfi és felesége csók nélkül szeretik egymást, a vőlegény pedig leg­feljebb azt a szabadságot engedi meg magának, hogy menyasszonyát homlokon csókolja. A hidegvérű angolok már kevésbbé szigorúak. Angliában jegyváltás ép oly könnyen megy, mint annak fölbontása és az angol társada­lomban senki sem ütközik meg, ha parti visszamegy. Az eljegyzés tartama alatt pedig a jegyes­párok vígan csókolódznak anélkül, hogy e fö­lött valaki megütköznék. Annál szigorúbban veszik azonban az angolok a házaséletet, mely­ben még a szelíd flirtelés és kacérkodás sincs megengedve. A mi hazánkat illeti, úgy tetszik, mintha nálunk újabb időben csókolódzás tekintetében nagy visszaesés állott volna be. És ez onnan van, hogy a mai generáció korántsem oly mér­tékletes és önzetlen, mint a régi egyszerű, de épszivű és lelkű emberek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom