Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-02-22 / 8. szám
3 Váci Hírlap hány Dankó-nóta szívhez szóló, gyönyörű szép előadásával hálált meg. A hangverseny után kellemes meglepetéssel kedveskedett a bál rendezősége: az „Éjféli Tárogató“ t, egy alkalmi lapot, jó szóval, kevés pénzért kinálgatták. A programm utolsó száma volt a leghosz- szcbb, mert a „kis Lajos“-szám egészen reggelik tartotta virágos jókedvben a társaságot. A nagyterem szinte kicsinynek akart bizonyulni a megszámlálhatatlan táncosoknak. A „Bob herceg“ ismert zenéje pedig a késő reggeli órákban is hangzott, fényes bizonyságául a sikerült estének. A jó hangulatról és a sok táncosról sem szabad megfeledkeznünk. És hogyha még hoz- záteszszük, hogy a négyest két kolonban 80 pár táncolta: akkor eléggé jellemeztük, hogy milyen volt az izr. leanyegylet mulatsága. A jalenvoltak névsora a következő : Asszonyok : Aszódy Sándorné, Beck Ignácné, Braun Ignácné, özv. Gseley Jánosáé, özv. Ehren féld Miksáné, Farkas Józsefné, Freund Mayerné, Goldmann Izidorné. Grosz Miksáné, Grünhut Józsefné, Haidenfeld Árminné, Hai- denfeld Ignácné (Budapest), Heksch Árminné, Heksch Zsigmondné, Hoffmann Arnoldné, Kellner Ignácné, Kemény Samuné (Budapest), Kohn Ignácné, Kohn Béláné, Kohlmann Mórné, Kruttschnitt Pálné, Lengyel Sománé, Lengyel Zsigmondné, Leopold Sándorné, Lobi Árminné, Löwinger Frigyesné, Löwinger Hen- rikné, Markstein Manóné, Miskolczi Ferencné, Nagy Zsigmondné, Nicki Ödönné, Perlusz Mártonná, Pollák Hermanné, Práger Hermáimé, Reiser Antalné, Rosenberg Sománé, R.osenfeld Lajosné, Pmsenfeld Mihályné, Rosen- feld Vilmosné, Sámuel Arthurné (Diósjenő), Sik Lipótné, Schmiedl Adolfné, ifj. Schmiedl Adolfné, Schneller Albertné, Schneller Miksáné, Schönberger Samuné, Schönfeld Dezső, Schlesinger Mórné, Sternfeld Jakabné, dr. Tragor Ignácné, Török Samuné, Vécsey Józsefné, (Budapest), dr. Vadas Józsefné, Weiner Ignácné, Weinberger Józsefné, Wiesenberg Vilmosné, Weisz Mórné, Weisz Lipótné, Wiener Gerzsonné (Budapest), Weisz Vilmosné, Weisz Jakabné, Zilzer Adolfné, Zilzer Sándorné. Leányok: Balogh Berta (Pilis-Vörösvár), Beck Nina és Fánny, Behrnfeld Lujza (Budapest), Braun Flóri, Elfer Zsófi (K.-Szt.- Miklós), Freund Gizi, Grosz Katin, Hajós Berta, Haidenfeld Irén (Budapest), Hoffmann Katinka, Kohlmann Olga és Etelka, Krausz Mariska, Lengyel Margitka, Malatinszky Amália, Natonek Irma és Berta, Práger Jolán és Margit, Rosenfeld Jenny, Juliska és Fanny, Rosenberg Katinka és Karolin, Rosenberg Lina és Ilka, Reiszmann Blanka és Matild, Sik Lujza, Spitzer Giziké (Mária-Nosztra), Schuller Irma (Budapest), Schmiedl Irén, Schneller Margit és Irén, Sternfeld Ilona, Schönberger R.ÓZSÍ, Strausz Teréz, Vécsey Böske (Budapest), Weisz Tini, Weinberger Jolán, Weisz Rózsi és Jozefin, Weisz Etel. Helyi és vidéki hirek. Farsangi naptár. Február 22-én Legényegylet mulatsága. „ 24 én VII. (utolsó) Kaszino-estély. Az időjárásról. (Intervju.) Lapunk egy munkatársát kiküldöttük az elmúlt héten, kérdezné ki a minden időjósok elsejét: Medve urat, mit tart az időjárásról és az időjósokról. Medve úr gyertyaszéntelőkor igen szívélyesen fogadta tudósítónkat, a ki küldetéséről alábbiakban számol be. Nem minden lámpaláz nélkül léptem be a földalatti helyiségbe, a Naszálon levő nászasz- szony barlangjába, a hol Medve úr a téli szezont tölti, és csakhamar bevezettek a napyur hálószobájába, a mely aránylag igen kis terjedelmű és butoro/.ita igen egyszerű. — Aliul vélekedik uraságod — kérdém — a manapság annyira elszaporodott időjósokról? Meteor, Falb, stb. mind megannyi kontár, a kik nem látnak semmivel sem tovább az orruknál. Nemde? Mintha helyeslő mormogást hafottam volna, a mire egy más kérdést voltam bátor feltenni. — Hogy és mint ütött ki a szokott gyertyaszentelői séta? Lesz-e mégtél, korcsolyázhatnak-e még menyecskéink? Hehe! . . . ugy-e bár nem igen . . . Nem való asszonyoknak a jégre menni ! . . . — Bizony nem, de különben is Marosi Dénes elhordatta a Derecske jégét. És ön még sem hordja el magát ? — Nemde, márciusban esik még hó a leányoknak? — szóltam, mintha az előbbi célzást észre sem vettem volna — és már hóvirágot is fogunk találni március végén ? ibolyát satöbbit . . . ugy-e, már közéig a várva- i várt idő, mikor elővehetjük egyetlen felöltőnket is a nyugalomból, a zálogházból, nemde? Türelmetlen mozdulatot tett Medve ur, a mit éles eszemmel rögtön a fogadtatás végének gondoltam. Gyorsan ajánlottam magamat, megköszönve a Váci Hírlap iránt való jóindulatát. Az ajtóból még egyszer visszafordultam: — De más lap tudósítóját ne méltóztassék fogadni! mondtam és azzal megkönnyebbülve távoztam, mint a ki nagy és nehéz munkát végzett. A szegedi Meteor jelenti e hét időjárásáról: Az általam negyedik télnek nevezett hideg időjárás a keddi csomópont hatása alatt beállott. A 10-iki csomópont hatása alatt a hideg idő beállását a múlt havival hasonló jelenség akadályozta meg, t. i. két napfoltnak megjelenése a napon. A változásokat a foltok állásaiból tudhatjuk meg, azoknak folytonos megfigyelése által; ugyanis, ha a foltok összébb húzódnak, hideg, ha széjjelterjednek, vagy szóródnak, meleg időt kapunk. Ha e húzódás vagy széjjelszóródás gyorsan történik, úgy időnk szeles lesz és pedig a gyorsasággal arányos erősségű, tehát vihart, vagy orkánt is jelezhetnek e foltoknak a mozgásai. A foltok 13 napig maradnak a napnak felénk néző tányérján, a mikor ugyanis átfordulnak azzal a túlsó oldalra, igy 22 — 23-ra. A két folt elég nagy és 120 — 130 ezer kilométer távolságban követik körülbelül egymást. így a még hátralevő 21-iki csomópont fog számunkra erősebb időváltozást hozni. Ez is megtépett, megrövidített állapotban következhetik csak be, de még elég erősen, hogy a gazdaközönségnél és a közlekedésben zavarokat s kellemetlen meglepetéseket is okozzon. A hátralevő csomópontok 20, 25, 28-ra esnek. — A pápa jubileuma. Negyedszázadja, hogy XIII. Leo pápa elfoglalta szent Péter örökét s ezt a napot katolikus egyház kivétel nélkül az egész világon megünnepelte. Pénteken feldíszítették a papi házakat, templomokon zászló lengett, a székesegyházban gróf püspökünk mondott fényes segédlettel hálaadó misét, melyen a v-áros és sok állam hivatal képviselői voltak jelen, valamint az ájtatos közönségen kívül a tanulóifjúság tanárai, tanítói vezetése alatt. Az egyházmegyei növendékpapság pénteken nyilvános ünnepet rendezett a pápa jubileuma alkalmából a következő programmal : 1. Riadó. Boieldieu-től, alkalmi szöveggel; előadta a növendékpapság ének- és zenekara. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta Borsos János, IV. é. h. h., elnök. 3. Tu es Petrus. Weirieh A.-túl. Előadta a növendékpapság énekkara. 4. Római emlék. Dialog. Fridrich Sandoitól. Előadta Koncz József, IV. é. h. h. és ifj. Kovács József, III. é. h. h. 5. Tarantella. „Gasparone“-ból. Millöcker-től. Hegedűn játszotta Szabados Gyula. III. é. h. h. ; zongorán kisérte Fitz István, I. é. h. h. 6. A XIX. század társadalma és XIII. Leó. Pályanyertes értekezés, irta Wertz József, III. é. h. h. ; felolvasta Gulyás Ferenc, IV. é. h. h., titkár. 7. Himnusz XIII. Leó huszonötéves pápai jubileumára. Bogisich-től. Előadta a növendékpapság énekkara. 8. A pápa imája, Költemény. Irta Koncz József, IV. é. h. h. ; szavalta Mikla József, I. é. h. h. 9. Áhitat. Raimann-tól, Előadta a növendékpapság zenekara. 10. Zárszó. Tartotta Fridrich Sándor, egyleti igazgató. 11. Isten dicsősége. Beetho- ven-től. Előadta a növendékpapság énekkara Végül a pápai himnuszt énekelték. — Elismerés járásbiránknak. A királyi tábla elnöke nem rég megvizsgálta a helybeli járásbíróságot s most leiratban adott kifejezést tapasztalatainak. A leirat legszebb elismerés Hete Ferenc kir. járásbirónak, kinek munkásságáról igy szól: „Az 1902 évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatást átvizsgáltam, a kir. járásbiróság ügymenete és ügykezelése, jóehet, hogy azt külömböző körülmények (üresedés, betegségek) zavarták, teljesen rendbe hozatott s ezt a bíróság vezetőjének tulajdonítom, a ki vezetéssel járó nehéz teendői mellett elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki, midőn 25 sommás végítéletet, 185 büntető, 168 átadó és 5881 telekkönyvi ügyet intézett el. Ez a tevékenység teljes megelégedésemmel találkozik.“ — Az evangélikus batyubál. Kedves, családias estélyük volt a helybeli evangélikusoknak vasárnap este a dunaparti iskola helyiségében. Esti nyolc órakor kezdődött a kis mulatság, melynek tiszta jövedelmét, 120 koronát a rendezőség az evangélikus templomban fölállítandó két kályha költségeinek fedezésére juttatta. A táncot az alábbi igen ügyesen összeállított és a szereplők által kifogástalan precizitással előadott műsor előzte meg: 1. Zengjen a dal . . . előadta az evang. énekkar. 2. Három ima, irta Lenkei H. szavalta Nyikos Ilonka. 3. Hogyan lett író L. hires emberré irta Scholtz Lajos felolvasta Bárdos Ernő. 4. Édes anyám izenje meg, népdal, előadta Varga József, hegedűn kisérte Vörös Ferenc. 5. Bakfis álmok Heltai Jenőtől előadta Matkovich Jolánka. 6. Vándorélet, irta Petőfi Sándor, előadta Németh Imre. 7. Népdalok, előadta az evang énekkar. A műsor után kedélyes tánc következett, mely világos reggelig tartott s a mit csak az éjféli vacsora szakított meg, mikor is megnyíltak az összehordott batyuk, előkerülvén belőlük a jó gazdasszonyok ízletes eledelei. — Egy uj szakiskola, a melyből nem kapunk. Mint értesülünk, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az ország 10 vidéki városában m. kir. utmesteri szakiskola felállítását vette tervbe, melynek célja az állami és törvényhatósági, valamint a községi, közlekedési (vicinális) és községi közdűlő utak építése, fenntartása és közvetlen felügyeletére alkalmas műszaki segédszemélyzetet nevelni. E végből a tanulókat elméleti és gyakorlati oktatás által annyira kívánja kiképezni, hogy azok kisebb építési munkákat önállóan tervezni, költségeim, tervszerűle«g végrehajtani, az építés és útfentartás körében szakmájukba
