Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-09-27 / 39. szám

Igen szép 'a vallásosság, üdvös is, szent Vincének, a gyermekek patronusának csodatévő erejét is ismerjük, de az ilyen válságos időben, midőn mindent el kell követnünk, nehogy a ragály mindig szélesebb körben terjedjen, mondjanak le a szülők a sz. Vincentius áldásáról, mert éppen ez fogja okozni azt, hogy a templomban levő többi szülők is hazahordják a ragályt otthon levő kis gyermekeikre.

Ajánljuk még egyszer a jarványbizottság figyelmébe a megtörtént esetet.

— Kovács István halála. A Gasinóra kitűzött gyászlobogó már szerdán délután hirdette, hogy városunknak egy derék polgára jobblétre szenderüit. Kovács István a helybeli kir. járásbíróság szorgalmas és hű régi irodatisztje volt. xMindenki szerette az előzékeny hivatalnokot, ami onnan is kitűnik, mert mindenki csak „Pista bácsi“-nak ismerte. Temetése pénteken délután 4 órakor ment végbe általános részvét mellett. Hozzátartozói az alábbi gyászjelentést adták ki róla:

Alulírottak a maguk és a számos rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik Kovács István kir. járásbirósági irodatisztnek 1903. évi szeptember hó 23-ik napján d. u. 1 órakor életének 62-ik, legboldogabb házasságának 25-ik évében, keresztényi türelemmel viselt súlyos és hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt elhalálozását. A felejthetetlen halott földi maradványa f. é. szeptember hó 25-ik napján d. u. 4 órakor fog a gyászházból (Attila-u. 20.) az. alsóvárosi római kath. temetőben örök nyugalomra helyéztetetni. Az engesztelő szt. miseáldozat az elhunyt léikéért folyó hó 26-án reggel 8 órakor fog a Feroncz rendiek templomában a Mindenhatónak beinutattatni. Vác, 1903. szeptember hó 23. Az örök világosság fényeskedjék néki! Özv. Kovács Istvánná szül. Hosszú Mária mint neje. Kovács Károly mint testvér, neje „és gyermekei. Özv. Regius Ká- rolyné és gyermekei: Margit és Klára mint rokonok.Ifj. Korpás Páiné mint unokahuga és férje : ifj. Korpás Pál. Hosszú István mint nevelt fia, neje és gyermekei.

— A Kosdi út-átjáró. Általános panasz tárgyát képezte az a körülmény, hogy a kosdi utón járók sokszor igen nagy időveszteséggel tudtak a vasútnál átjutni, mert a gyakori vonat közlekedés miatt a sorompók hosz- szú ideig leeresztve voltak. Ezen segítendő a városi hatóság ez út-átjárónál vasúti alul- vagy felüljáró építése iránt tett lépéseket. — Pénteken e hó 25-én volt ebben az ügyben a köz- igazgatási bejárás és bizottsági értekezlet, melynek eredményét a következőkben adjuk.

A bizottság aluljáró létesítésében állapodott meg; az aluljáró részben a máv., részben a város s részben dr. Huber József tulajdonát képező területeken fog létesülni. E célra a máv. és a város területeiket ingyen bocsájtják rendelkezésre, míg dr. Hubertól a máv. tartozik a szükséges területet kisajátítani. — Az aluljáró nem a jelenlegi átjáró helyén lesz megépítve, hanem erről mintegy ötven méterrel feljebb. — A város felé eső s a műtárgyhoz vezető bejáró út a jelenlegi vámháznál kezdődik s görbe vonalban fut az aluljáróba 140 méter hosszban. — A kosdi ut felé eső bejáró a dr. Huber féle pajta felső sarkánál szintén görbe vonalban közeledik a jelenlegi kosdi úthoz és 180 méter távolságban torkollik abba bele. — A bejáró utak esése 5°/0. Maga a műtárgy 7 m. széles 4 m. magas s 14 m. hosszú lesz.

A vasúton túl vezető párhuzamos (bácskai, törökhegyi) utak az útbejáró nyílásáig meg- hosszabbittatnak. A vámház és a vámsorompó a túloldali útbejáró .nyílásához helyeztetik át,

mely célra a máv. mint egy 840 m? területet ingyen átenged a városnak és a költségekhez 600 K-val hozzájárul.

Az aluljárót, valamint az útlejárókat a máv. 15 cm. zúzott kő alapon félkockakővel burkolatja. A párhuzamos bácskai, törökhegyi útak meghosszábbitásait, valamint a raktárak- I hoz vezető uj hozzájáró utat a máv. makadam burkolattal megépítteti; de azoknak fentartá- sáról a város tartozik gondoskodni, a máv. csupán az aluljáró karban tarjását és világítását vállalja magára.

A raktárakhoz vezető uj út a jelenlegi vámház megett az útlejáró fölött és azzal párhuzamosan fog kiépülni.

Minthogy a máv. csupán a kövezett útlejá- rókban és az aluljáróban összegyűlendő viz elvezetéséről tartozik gondoskodni, ezt úgy akarta eszközölni, hogy az aluljáró fenekén kezdődő s a Honvéd sor mentén s a Damjanich téren keresztül vezetve a Damjanich sor előtt levő nyitott árokba torkolló 75/50 cm. szelvénynyel biró mintegy 600 méter hosszú földalatti csatomat épit. A polgármester előterjesztésére ez a terv módosult. A polgár- mester ugyanis a kosdi út vizének elvezetését ezzel kapcsolatosan óhajtván megoldani indítványára a bizottság a vizek elvezetéséről úgy kivan gondoskodni, hogy a kosdi útnak a Bauer telep felé eső árkából a vizet egy földalatti beton csatornát a másik oldalon levő árokba vezeti, mely árok a kosdi út egész vizét a vasút test alatt vezető két nyakú átereszen a megépítendő vizbukkanóba hozza. A bukkanótói 150/120 szelvényű fedett beton csatorna fog kezdődni s a laktanya előtt a már fentebb leirt útvonalon haladva a Damjanich sori nyílt árokban végződni. Ezt a nagyobb mérvű csatornát a város fogja megépíttetni, a máv. pedig 11,800 koronával — mint a mennyibe az általa tervezett csatorna létesítése kerülne — hozzájárul. Ezenfelül még egy 130 méter hosszú csatornát építtet, mely az aluljáróból a vizet e nagy csatornába irányítja. A csatornák fentartása és gondozása a város terhét képezi.

Ahhoz, hogy az aluljáró közóhajra most már a fentiek alapján létesüljön, úgy a máv. mint a város részéről felsőbb jóváhagyás szükséges.

A fentieket megállapító bizottság tagjai voltak ; Jenik Béla vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelő, elnök a vármegyei közig, bizottság és a vármegye részéről Kemény Gusztáv megyebiz. tag, dr. Mészöly László megyei jegyző és Cseresnyés István m. kir. államépitészeti mérnök. A m. kir. államvasutak részéről: Decker Aladár főfelügyelő, Lichter Béla főmérnök az építési osztály vezetője, Schwann- felder József főmérnök és ErdÖsi Lipót mérnök. Vác város részéről dr. Zádor János polgármester.

— Nem jönnek színészek. Monori színigazgató már régebben befolyamodott városunk rendőrkapitányságához, hogy adjon neki engedélyt szinielőadások tartására. A rendőrkapitány az engedélyt megtagadta tekintettel a városban erősen fellépett vörheny járványra. Most újabban november 16-tól december 19-ig kér Monori engedélyt, amit azonban ismételten megtagadott a rendőrkapitány, mert a járvány még mindig tart. Bajosan fogunk hát a télen a Curia vendéglő újonnan kifestett nagytermében színházat látogatni.

— Rossz útra tévedt ifjú. Jólismerték Vácon Koncz Istvánt. Ez a fiatal ember jó modorával kedvelt egyén volt társaságában, sokat látott, tapasztalt s ezt ügyesen tudta felhasználni. Szép jövője is lehetett volna, ha könnyelmű életre nem adja magát. A lóverseny

tette tönkre karriérjét s ma az ügyészségnél ül már. A fővárosi lapok ezt Írják a megtévedt kereskedőről: A rendőrség letartóztatta Koncz István 26 éves füszerkereskedősegédet, aki Horváth Nándor fűszeres Vámház körút 4. sz- alatti üzletében mint pénzbeszedő volt alkalmazva. A fiatal ember 1400 koronát beszedett a kereskedő adósaitól, a pénzt azonban nem adta át a gazdájának, hanem kimen«; vele a lóversenyre, ahol az utolsó fillérig elveszítette. Bűnét azután ő maga vallotta be,

— Dr. Hörl Péter városi főorvos jelentése a vörhenyről. A lefolyt héten f. hó 20 — 26 ig- bezárólag 255 — 269 számig összesen 15 vörheny eset fordult elő. Ebből meghalt két beteg s van kezelés alatt 35' beteg. Járványkórházban volt nyolc beteg, egy meghalt, három gyógyult, négy van.

— A lővészegyesület közgyűlése. Régi szokáshoz híven az idén is Mária névnapkor, a város búcsúja napján tartotta városunk legrégibb egyesülete, a 110 éves lövészegyesület rendes közgyűlését. Az érdeklődés a közgyűlés iránt szokatlanul nagy volt,, úgy hogy a lőház nagyterme egészen megtelt a tagokkal. A tárgysorozat első pontja szerint dr. Freysinger Lajos kir. tanácsos, közjegyző, mint egyesületi főlövész tartotta meg terjedelmes jelentését az előző év működéséről, melyből kiemeljük azt a kedvező körülményt, hogy az anyagilag fényes körülmények között van. Társadalmi céljainak megvalósítását nem tudta ugyan megoldani, de a jövő erre nézve kecsegtető reményt nyújt. Csillon Izidor egyesületi jegyzőt parentálta el végül a főlövész és helyébe a közgyűlés Bauer Mihályt választja meg. Majd a tavalyi év számadásai terjesztetvén elő, a pénztárnoknak elismerő köszönettel adták meg a felmentvényt. Fontos határozata közgyűlésnek, hogy a lövészetet újból megújítja. Az indítványok során dr. Tragor Ignác allövész méltatva dr. Freysinger Lajos főlövész negyedszázados érdemeit, arra hívja föl a közgyűlést, hogy ennek elismeréséül az alapszabályszerű szavazás megejtésének mellőzésével közakarattal kiáltsák ki dr. Freysinger Lajost ujabbi 3 évre főlövésznek. A közgyűlés az indítványt magáévá téve 4 allövészt, 6 választmányi tagot és 3 számvizsgálót választott. Krezsák József tisztéről lemondott allövész helyébe Velzer Alajost választottak meg, egyebekben pedig a régiek maradtak mind. Az egyesület tisztikara névszerint igy alakult meg: Allövészek: 1. dr. Tragor Ignác, 2. Tragor János, 3. Millmann Géza, 4. Velzer Alajos. Választmányi tagok: 1. Gajáry Géza, 2. Intzédy Soma, 3. Velzer Lajos, 4. dr. Franyó István, 5. Kemény Gusztáv, 6. Ursziny Arnold. Számvizsgálók: 1. Meiszner Rudolf, 2. Fóthi Gyula, 3. Trümmer Sándor.

— Banda Marciról. Habár hűtlen is lett szülő városához Banda Marci, mégis jól esik minden váci embernek olvasni az ő dicsőségéről. A népszínházban most folyik a cigányzenekarok versenye s ebben Banda Marci az ő zenekarával is részt vett. Az összes fővárosi lapok dicsőítik őt, az igazi magyar cigányt. Itt közlünk róla két lapvéleményt:

A Budapesti Hirlap igy ir: Ezután következett a Banda Marci bandájának a játéka. El lehet mondani, hogy az eddigiek közt a legigazibb, legőszintébb siker az övé. Szivhez- szólóan, mély bensőséggel játszotta el a szomorú nótákat. A mikor elnémult a hegedűje, akkor mint az orkán zúgott föl a taps, újra meg újra akartak hallani. Banda Marcinak négyszer kellett megismételni a nótákat s még azután is alig győzte megköszönni a nagy ovációt. S mindezt megérdemelte a muzsikájával, a mely mintája lehet a közvetetten,.

i