Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-11-01 / 44. szám

Váci Hírlap ség vágya tisztán, kiolthatatlanul, mint az oltártűz ég valamennyiünk telkében, de nem­zetünk szabadsága béna, félkezű. Mint a szalagra kötött madár, mely repül, repül, de csak addig, a meddig a szalag engedi. A nagyhatalmi állásnak vagyunk mi lelán­colt Prometheusai, melyből ennek a szegény nemzetnek semmi haszna sincs, fejlődésünket pedig bénitja, akadályozza. De sajat fiaink is bűnösek bajaink miatt. Hiszen ha a magyar nem torzsalkodott volna a magyarral, ma aligha lennénk osztrák-ma­gyarok. De sajnos még napjainkban is azt látjuk, hogy mig a nemzet elszántan küzd nyelvének jogaiért. Sisiphusként hengergeti a sziklát a hegytetőre, hogy a független, hatalmas ma­gyar államot megalkossa, addig saját fiaink között vannak brigadérosok, kik az idegen hatalomnak segédkezet nyújtanak a szikla visszaguritására. De reméljük, mert derengeni kezd. Ha fü­lünket az édes anyaföldre teszszük, annak mélyéből lassú dübörgéssel már felhangzik a jövő idők reménye. Igen, itt Rákóczi emlékünnepén Ígérjük, hogy szabadságunknak letört fél karját visszasze­rezzük, hogy azt a szallagra kötött madarat, mely amúgy is büszke bérei sas, elszabaditjuk. Hadd repüljön fel a magasba, hegyek ormára, bércek honába fürödjön a felhők között, szivja az üde, szabad levegőt, dicsérje a teremtés urát. Isten minket úgy segéljen ! Rendkívüli volt a beszéd hatása. Percekig szólt a taps, az éljenzés az itjú szónoknak s beszédének hatása alatt állott az ünneplő kö­zönség. Aliig tudott a dalárda Balog Adám hires nótájába kezdeni az őszinte, lelkes taps­tól. Most a dalárdán volt a sor, hogy azt a lelkesedést, melyet dr. Preszly Elemér beszéde keltett, növelje. El is érte s főleg Csínom Palkó c. kuruc dallal frenetikus hatást ébresztett, melyet minden áron ismételtetni akartak, de .az idő már délre járt s még két szám volt hátra. Gergely Mihály Rákóczi-ja következett most. A költő adta elő saját alkotását, magas röptű lelkének egy darabját. Annyi érzés, annyi poé- zis, annyi hangulat, annyi igazság van abban a versben, a mennyinek a fele is elég lett volna ahhoz, hogy gyújtó szikrát lopjon a i hallgatóságba. És a szép előadás még növelte a hatast. Az utolsó szám a Rákóczi induló, melyet j zenekarral adott elő a dalárda. A taps, éljen­zés, mely pillanatokig zúgott, jelentette, hogy j a lelkesedés a legmagasabb pontra hágott s az együtt maradt közönség szinte várta, hogy még újra hallhassa a legszebb indulót, a Rá­kóczit. Dél jóval elmúlt, mikor a közönség szétosz­lott. Mindannyian az ünnepély hatása alatt állottak s bármily magas kritikát is alkalmaz­tak, az eredmény egy volt, melyet mindenki meggyőződéssel mondott ki: a dalárdának fényes napja volt ez. Este Hidassy Ferenc vendéglőjében társas­vacsorára jöttek össze a dalárdisták. Igazi dalostestvéri szeretettel ünnepelték Nikit its Sándor elnöküket, Ulrich Károly karnagyot és a szereplőket. Az ünnepélyt kezdeményező ■elnököt s a karnagyot, kinek bámulatos tü­relme, lelkesedése teremtette meg tulajdonkép az egész ünnepélyt s a szereplőket számos toasztban köszöntötték fel. A vig társaság .zeneszó mellett sokáig együtt is maradt. Helyi és vidéki hírek. — A főispán a városházán. Beniczky Ferenc vármegyénk főispánja kedden jött meg­vizsgálni Vác város ügymenetét. Hétfőre ter­vezte a hivatalos vizsgálatot, de mivel hétfőn iparkamarai választások voltak, a polgármester személyesen kereste fel és kérte meg, hogy a vizsgalatot keddre halaszsza. Hétfőn tehát a főszolgabiróságnál folyt le az éves vizsgálat, melynek végén Ivánka Pál főszolgabíró ebédet adott. A városházán lefolyt hivatalos vizsgá­latnál Beniczky Lajos alispán, Bárczy László kir. tan., penzügyígazgató, dr. Kampis János anyakönyvi felügyelő, Dalmady Győző árva­széki elnök és Agorasztó Tivadar aljegyző, fő- ispáni titkár, Szenesig Aladár főszámvevő vet­tek részt. A vármegye első tisztviselői tiszte­letére a város ebédet adott a Kúrián, melyen a megyebizottsági tagok közül Kemény Gusz­táv, Balás Lajos, dr. Freysinger Lajos, dr. Mariin Zsiga, a főszolgabiróságtól Ivánka Pál főbíró, Földváry Bertalan, Melczer Gyula szolga- birak s a városháza tisztikara vett részt a vendégeken kívül. Összesen 32-en voltak az ebédnél s feljegyezzük azt a ritkaságot, hogy toaszt az egész idő alatt nem hangzott el. — A jár vány bizottság permanen­ciában. A járványbizottsag tizedik gyűlése végre meghozta a várva-várt örömhírt: a jár­vány apadásának, szünésének hivatalos megál­lapítását. Mig ugyanis az előző héten 13 meg­betegedés fordult elő 3 halálesettel, addig a járványbizottság múlt gyűlése óta, október 20-tól 27-ig csak 4 megbetegedést jelentettek be, haláleset pedig egyáltalában nem történt. A járványbizottság dr. Ilörl Péter városi fő­orvosnak e jelentését örvendetesen vette tudo­másul. Gsávolszky József elnök megállapította, hogy tnlajdonképen csak két uj megbetegedés­ről lehet szó, minthogy a másik kettő csak mint bejelentés uj, de megbetegedésnek im­már régi, minthogy az orvost ezeknél nem a vörheny-mégbetegedés alkalmával, a mi pár héttel ezelőtt történt, hanem most csak a vör­heny utóbaja gyanánt fellépett vesegyuladás- hoz hívtak és csak igy került ez utóbbi két vörheny eset ezen a héten a kimutatásba. Megállapítja továbbá, hogy az alsó- és közép­városban a vörheny egy hónap óta csak szór­ványosan lépett fel. Az örvendetes tények ha­tása alatt élénk eszmecsere után egyhangú­lag elhatározta a járványbizottság, hogy a polgári-, valamint az alsó- és középvárosi elemi iskolák megnyitására javaslatot tesz a polgármesterhez. A felsővárosi iskolákra vonat­kozólag a jövő heti jelentés meghallgatása után fognak határozni. Végül dr. Ilörl Péter városi főorvos jelentette, hogy a múlt héten a hatóság egy piros cédulás ház elé, a hol nem teljesítették a megjelölt óvóintézkedése­ket, a hatóság őrt állított, persze az illető költségére. Az őr 3 hétig fogja felügyelet alatt tartani azt a házat. Jelenti még, hogy a bi­zottság határozata értelmében a régebben fel­fűzött és kellőleg nem tisztított lakások fer­tőtlenítése megkezdődött. A járványbizottság a főorvos jelentéseit helyeslőleg vette tudo­másul. Figyelő. — Papválasztás Kosdon. Kosdon múlt hó 25-én d. e. volt az ev. ref. templom­ban a papválasztás s a nyertes kilenc szó többséggel Biczó Pál pátkai lelkész lett. Já­vorig Nándor lelkészt tavaszszal Somogyme- gyébe, Magyar-Egres népes egyházba egyhan­gúlag hívták meg, oda vonzotta őt a rokon kötelék és a megszokottság — ezért kosdi lel- készi állásról lemondott s helyét múlt va­sárnap nagy érdeklődés mellett töltötték be. Mády Lajos esperes a választás vezetésére 3 bizottsági tagokul dr. Freysinger Lajos kir. közjegyző és egyházmegyei tanácsbirót és Kontra Imre tótfalusi lelkészt küldte ki, kik­nek tapintatos vezetése mellett teljes rend­ben, minden incidens nélkül folyt le a válasz­tás. A kosdi lelkészi állásra hatan pályáztak, kik közül a gyülekezet Biczó Pál pátkai lel­kész egyháztörténetiró és jeles szónok és Ká­dár Lajos budapesti hitoktató, fiatal vallás­tanár és segédlelkész mellett foglalt állást, még pedig a szegényebb osztálya a gyülekezet­nek az élte delén álló Biczó, a jobb módúak a fiatalabb Kádár mellé tömörültek. Leszavazott 143 választó, ebből Biczó 76, Kádár 67 sza­vazatot kapott. Úgy hallatszik, hogy a meg­történt választásba a jobb módnak sehogy sem tudnak belenyugodni, összerakva hát koro­náikat a választást megtámadni készülnek, noha erre biztos alapjok — mint a múltban lehetett volna a 400 kor. kúriai bankett miatt — most nincs s nem számolva a következ­ményekkel, igv csak a gyülekezet békéjét ve­szélyeztetik és dúljak fel, mert bármelyik párt győzött volna is az eredmény megtámadá­sára egyik fél részéről sem lehetett volna ok, de még a gyanúsítására sem. — Deák Ferenc ünnepély Duna­keszin. Dunakeszi község lakossága hazafias lelkesedéssel ünnepelte Deák Ferenc születésé­nek 100-ik és egyben Rákóczi Ferenc dicső korszakának 200-ik évfordulóját. Az ünnepély reggel a róm. kath. templomban Deák és Rá­kóczi emlékezetére tartott ünnepi istentiszte­lettel kezdődött. Innen a közönség tanítók vezetése alatt az iskolás gyermekek a közseg- tanácstermébe vonultak, hol Révész István papai kamarás, plébános Deák és Rákócziról tartott lendületes beszéddel az ünnepélyt meg­nyitotta, melynek elhangzása után Bazsanth Vince- főtanitóotartalmas szép beszédben mél­tatta a haza bölcsének érdemeit. Majd Regiusz Margit tanítónő szavalta el nagy hatással a „Deák Ferenc“ című költeményt. Ezután Koch János tanító Rákócziról tartott nagyhatású beszédben intette az ifjúságot hazafias kötele­zettségeire. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után iskolás gyermekek szavalata következett s a szép ünnep a Himnusz és kuruc nóták eléneklésével veget ért. — Letartóztatott kereskedő. Velzer Kálmán es fia telefonon egy vaggon lisztet rendelt a budapesti hengermalomban, nagy meglepetésére arról értesítették, hogy a lisztet mar egy órával előbb a Velzer nevével aláirt megrendelő levél alapján tarszekéren vasútra is szállították. A cég kijelentette, hogy nem bízott meg senki mast a nevében való meg­rendeléssel s az a megrendelő-levél, a melyre a hengermalom a lisztet kiadta, hamisitott. A malom igazgatósága nyomban följelentést tett a do ogról a főkapitanysagon, a honnan több detektív a lisztes szekér fölkutatására indult. Utói is érték a szekeret a Karoly-körúton s nyomon követték, mígnem a szekér egy do­hány-utcai kereskedés előtt megállott és két napszámos hozza akart fogni a lerakodáshoz. A detektívek bementek az üzletbe, a hol meg­tudták, hogy a bolt tulajdonosának semmi köze sincs a csaláshoz, hanem Abeles Kálmán érsekujvári bukott kereskedő, a ki hónapok óta Budapesten tartózkodik, követte el a szé­delgést. Ö csalta ki a hamisitott megrendelő­levéllel a vaggon lisztet, a melyet vállalkozása reményében már egy nappal előbb eladott a dohány-utcai kereskedőnek. A rendőrség Abe- lest letartóztatta. — Ez is jogász nyelv. Beállít, egy felső­szátok i paraszt ember városunk egyik ügyvédi irodájába s hosszú köszönés és jókívánságok közt előadja :

Next

/
Oldalképek
Tartalom