Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-03-08 / 10. szám

Váci Hírlap

3

mely egyesült az érdekes, vonzó előadásban, a tárgy lelkes szeretetében. Méltó jutalma volt szorgalmáért, buzgalmáért elismeréskép az a sok taps, mely felolvasást végén felhangzott. Utána Ilarsing István tanár kedves vonását rajzolta meg a háromszáz év előtti vendéglátásnak. A sikerült felolvasás elismerésben részesül'.

— Leo-ünnepélyek. Két nagyobb ünnepséget rendeztek a nyilvánosság előtt városunkban XIII. Leo pápa pápaságának negyedszázados évfordulója alkalmából. A kát. kör a Kúriára vonult, mert csak Így volt képes befogadni nagyszámú érdeklődőket, kiknek élén ott volt megyés püspökünk is. A műsor öt számból állott, ebből három vegyes kar Ulrich Károly mesteri vezetése alatt. Szívesen hallgatta a közönség Bucsek István kanonok- plébános, a kör alelnökének felolvasását, mely nagy hatással volt a hallgatóságra. Piroska Károly szintén tetszéssel szavalt, mely után a pápai himnusz következett. Végül Motesitzky János prelátus köszönte meg a püspöknek, hogy eljött a kör ünnepélyere. — A másik ünnepélyt a gimnázium ifjúsága rendezte kedden délelőtt. A szülők nem nagy számmal jelentek meg itt. Az ifjúság énekkara három számot adott elő. melyek közé Poós Lajos Vili, Lengyel Lajos II. osztályos növendékek szavalata illeszkedett. Az ünnepi beszédet dr. Csősz Imre főgimnáziumi tanár tartotta, ki gyakori helyeslésektől félbeszakítva ismertette Leo pápa életét, működését az ifjúsággal. A gimnázium házi ünnepét, melyen a káptalan tagjai majdnem teljes számban megjelentek, szintén a pápai himnusz fejezte be.

— A város segélye. Lukács László pénzügyminiszter 15561 sz. rendeletével a város részére az 1899. VI. t.-c. 4. §-a alapján

1902. évre járó segély összegét 47117 K 13 fillérben állapította meg s egyben a városnak

1903. évre az államsegélyre való igényjogosultságát elismerte és a megállapítandó segé'y terhére 35000 korona előleget engedélyezett, melyet havi részletekben a helybeli adóhivatalnál vesznek fel.

— A dalárda közgyűlése. Dalosegyletünk tagjai múlt kedden rendkívüli közgyűlésre gyűltek össze abban a helyiségben, a hol rendes körülmények közt vig énekszó zendül fel, most azonban keserű panaszkodások történtek. A rendkívüli közgyűlés összehívására az adott okot, hogy a legutóbbi koronás estélyre a tagok oly kis számmal jöttek össze, a mire eddig példa nem volt. Biliary Károly, Andor Károly, Szommer Gyula, Ulrich Károly karnagy és Nikitits Sándor elnök több ízben történt felszólalására hoztak határozatokat arra nézve, hogy a tagok szorgalmasan látogassák a próbákat. Mi magunk részéről is sajnálatunknak kell, hogy kifejezést adjunk, midőn látjuk, hogy ifjúságunk az eszményi szépért sem lelkesül s azt a egyesületet, mely dolgozik, fárad, munkásságában nem támogatja, fennállását veszélyezteti. Szerencsére a tagok nagy száma, mely összejött a gyűlésre, mutatja, hogy az egyesület továbbra is életképes s gondolni sem akar arra, hogy fenn ne álljon. Azok a tagok, {.edig kik ok nélkül maradnak el, vonják le a konzekvenciát, lépjenek ki a dalárdából, ne álljanak útjában. Kevesebb taggal, ambícióval sokkal többet produkálhat a dalárda, melynek hogy tagjai közé számíthatja magát valaki, az érezze magát megtisztelve s szolgálja lelkesedéssel azt a célt, melyre minden kényszer nélkül vállalkozott.

— Épülő vasút. A drégelypalánki vasút építése, úgy látszik, nem szünetel. Most Nóg- rád vidékén dolgoznak földmunkákkal. A héten is jártak városunkban és a vonalmentén a porosz konzorcium megbízottai, a kik az építést ellenőrizték. A vác—verőcei vonalrészre még semmi utasítást nem adott az államva- sut a helybeli osztalymérnökségnek, mely annak építését fenntartotta magának. Úgy halljuk, hogy a vasút vezetősége szeretné a nyílt pályán való beágazást, a mivel a harmadik, vicinális vágány épitését kerülnék el s ezzel mintegy 500 ezer koronát takarítanának meg.

— Két iparosgyülés. Múlt vasárnap két iparos egyesületünk évi közgyűlést tartott. Mindkettő a tagoknak érdekes volt, de főleg az ipartestülété, mely a fizetésrendezés idején tisztviselői fizetésének leszállítását határozta el takarékossági szempontból.

A két iparosgyülésről a következőkben számolunk be:

Az ipartársulat. Március elsején tartotta a váci I. ált. ipartársulat szokásos évi rendes közgyűlését, a melyen Haffner Ferenc elnökölt. Jelentésének főbb pontjai közé tartozik az elaggottak közt kiosztott 115 K; továbbá a leltári kimutatás, mely szerint jelenleg a társulat ingó s ingatlan értéke 28719 K; az uj dalárda alakulása, mely rövid idő alatt már szépen virágzik. A társulat a böjtben több felolvasással, énekkel és szavalattal egybekötött estélyt fog rendezni. Felemlíti gróf Csáky Károly megyés püspök 60 K ajándékát, továbbá Cserny József 20 K ajándékát az elaggottak részére. A pénztárosok leszámolása után a költségvetési előirányzatot tárgyalták. Továbbá a március 15-iki nemzeti ünnepélyhez való csatlakozást határozták el. E nagy napon este a társulat helyiségében ünnepélyt rendeznek, utána szintén a helyiségben társas vacsora lesz A választmány nemes indítványt terjesztett a közgyűlés elé t. i. az elhalt tagok özvegyei eddig úgy temettettek el, hogy arról a társulat tagjai mitsem tudtak; ezentúl az ily özvegyek temetésére ép úgy kivonulnak a tagok, mint a rendes tagokéra, megadva az özvegynek is az őt megillető végtisztességet. Miután a közgyűlés ezen indítványt elfogadta, a választmány közül négy tagot sorsoltak ki, kiket azonban újra megválasztottak. Végezetül az elnök megköszönte a közgyűlés bizalmát.

Az ipartestület. Az ipartestület tagjai közül ötvenen gyűltek össze múlt vasárnap délelőtt a Kúrián s igy megtarthattak első összehívásra a közgyűlést, melyen Iiacsek János elnökölt és jelen volt Bárdos Ernő iparhatósági biztos is. Bevezetésül felolvasták a testület múlt évi működését, mely nyomtatásban is megjelent s az ipartestületi és temetkezési zárszámadásokat. A közgyűlés mindezeket tudomásul vette és a jövő évi mérleget jóváhagyta. Nagy érdeklődést keltett a számvevők javaslata, mely minden téren takarékodást ajánl. A takarékoskodást a tisztviselőkön kezdik: A pénztárnok fizetése az eddigi 1000 K. helyett legyen 600, a jegyzőé 1200 K. helyett 800 s a hivatalos órák csupán délután két órától hatig, vasárnap délelőtt nyolctól tizenegyig legyenek. A A szolga fizetését is szállítsák le 720 koronáról 600-ra, végre a betegsegélyző-pénztárnál az egyik orvosi állást szüntessék meg, mert az orvosi teendők ellátására elegendőnek vélnek egy orvost is. Többen szólaltak fel az indítvány mellett és ellene s végül mikor szavazásra került a sor, azt a többség el is fogadta azzal a kivétellel, hogy a szolga fizetését nem szállítják le. Fajtsik Mihály és Kiss Sándor felebbezést jelentettek be az ellen, hogy a hivatalos órák május első napjától csak délután legyenek, mert ez az intézkedés a tagok érdekeit sérti. Végül Rada Eleket, Schmidt Ferencet, ifj. Zsidek Ignácot, Fajtsik Mihályt,

Korpás Jánost, Vörösmarty Lajost, Prohászka Ágostont, Csermák Ferencet előljárósági rendes, Zsigmond Lajost, és Bunyata Vincét póttagokul választotta meg. A számvevők Komáromi János, Neisz Janos és Quell Ferenc lettek.

— Az angol kert. Megírtuk már, hogy egy nagyobb belga konzorcium egy kertgazdaságot akar létesíteni Magyarországon, közel a Dunához és közel a fővároshoz. A társaság, mely hatalmas, üvegházakban fogja a korai gyümölcsöt s a házi konyha termékeit termelni, két helyet nézett már eddig meg: Győrt és Vácot. Múlt szerdán voltak nálunk. Saxleliner belga konzult és a társaság vezetőjét Gajáry Géza és Krakker Kálmán kalauzolták s a Lővőház hátamögött a vasutig terjedő területet, mely nagyobb részben a város tulajdona, tekintették meg. Egyelőre busz holdon kezdik meg a gazdaságot, melyet ingyen kívánnak. A polgármester kijelentette, hogy a pénzügyi bizottság és a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében a húsz holdból tizet ingyen, a tizet pedig 10000 koronáért ajánlja fel, ezenkívül pedig tiz éven belül a terület mellett hasonlóan ezer koronáért tiz hold megszerzésére opciója van a társaságnak. Eleinte a lágyast szerették volna megszerezni, de ez lehetetlen. Saxlehner konzul kijelentette, hogy Győr város előnyösebb ajánlatot tett, mert mind a húsz holdat ingyen ajánlotta fel, bár Vác alkalmasabb lenne a társaság céljainak. Azzal távoztak el, hogy még más városokat is meglátogatnak s ha a váci ajánlatot fogadják el, azt jövő héten már tudatni fogják. Ha a kertgazdaság nálunk létesül, a váci gazdák- dáknak is nagy haszna lesz belőle. Mert mig egy részt számos munkáskezet fog foglalkoztatni a társaság, másrészt a művelési ágak közé bevonja a csemeteszőlőt is és szállítani fogja külföldre. Minthogy pedig ekszportra a sajat termése nem lesz elég, a váci szőlősgazdáktól fog vásárolni s igy a váci szőlőnek piacot teremt a külföld nagy városaiban.

— Házasság. Steiner Jenő e hó 15-ikén féltizenkét órakor vezeti oltárhoz a dohányutcai zsidó templomban Garai Jolanka kisasz- szonyt, dr. Garai Antal fővárosi orvos leányát.

— A református kántus. A régi jó időket elevenítették fel Szeles József ref. lelkész és Körtvélyessy László kántortanitó, midőn az eddigi két dalárda mellé a harmadikat is megcsinálták. A református fiatalság ugyanis szorgalmasan tanul s első fellépte március 15-én lesz az ünnepi istentiszteleten. Az uj dalárda főleg a templomban fog szerepelni, de hazafias ünnepeken s mulatságokon a nyilvánosság elé is lép.

— Pénzintézeti közgyűlés. A váci ipar és kereskedelmi hitelintézet évi közgyűlését március 22-én, vasárnap délelőtt tartja meg.

— A turista siketnéma. Györgyeid*z Tódor filippopoli siketnéma érdekes módját eszelte ki az ingyen utazásnak. Egy halló bolgár ifjú társaságában arra vállalkozott, hogy gyalog utaznak Fi 1 ippopoltól Párisig ; útközben pedig árusítják azon képes levelező-lapokat, melyek a bátor Gyorgyevits képét ábrázoljak, a mint ez a kezében levő lapokat megvételre kínálja. Kellő bizonyítványokkal ellátva a múlt hónap végén a váci intézetben is jelentkeztek s ellátogattak több üzletbe is és legtöbb helyen vettek is tőle anziktokat.

— A negyvennyolcas kadnagy kérelme. Ünnepélyeken, március tizenötödikén sokszor láthatunk egy kopott kis alakot negyvennyolcas honvédsapkában és modern huszárkabátban. Ez a kis töpörödött alak Teknős Márton negyvennyolcas hadnagy, a ki most nagyon bús és szomorú, a minek nem