Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-02-15 / 7. szám

5

Váci Hírlap

jövedelmező üzlet, a jóslásért egy-két korona még is csak csöppent. A rendőrség figyelmét felhívták az ál 1 itólagos doktornőre, a kit többször figyelmeztetett, hogy a miniszteri rendelet által tiltott jóslással ne foglalkozzék. Az intés nem használt s ezért a rendőrkapitány tárgyalást tartott vele. Ezen a tárgyaláson kiderült a doktornő élete. Harminckettedik évét járja és Erdélybe való. Itt ment férjhez egy küküllőmegyei orvoshoz, kivel a búr háború kiütése idején lement Transvaalba s férje a Krüger-légió második századában szolgált. A férjét Windstam melletti ütközetben az angolok elfogták, néhány nnp múlva az angolok haditörvényszéke halálra is Ítélte. Agyon is lőtték, feleségét lord Roberts pedig a sebesült katonák ápolására alkalmazta és a háború végén visszatért Magyarországra. Hogy mindez igy volt, tüzbe nem mehetünk érte, mert Angyal Jolán vallomása szerint bár vannak mindezekről angol szövegű okmányai, azok nincsenek nála, mert igazoláskép elküldte Transvaalba, hova vissza akar térni. A rendőr- kapitány 48 órai határidőt adott neki, hogy rendezze ügyeit és mert kitiltotta Vác város területéről. Angyal Jánosné, született Böldi Jolán a kapitány intézkedésében megnyugodott.

— A dalárda bálja látogatóinak figyelmébe. Már egyszer említést tettünk róla, hogy dalegyesületünk a farsangban még egy mulatságot rendez. Minthogy ezen mulatságra az egyesület nem bocsátott ki meghívókat, ez utón hozzuk tudomására mindazoknak, kik a Váci Dalegyesület báljaira meghívókat szoktak kapni, hogy a dalestély most szombaton, vagyis 21-én lesz a Kúria vendéglőben. Az estély megtartása a közönség óíiaja s mint az előkészületekből következtetjük a családias jellegű mulatság, melyet a belépti díjról koronás estély-nek neveztek el, az idei farsangi bálok egyik legkedvesebb társas összejövetele lesz.

— Egy év a kereskedö-ifjak körében. Március elsején délután három órakor tartja évi közgyűlését Jellinek Ágoston elnöklete alatt a kereskedőifjak egyesülete. A közgyűlés tárgysorozat a következő: l.A választmány jelentése 1902.-ről. 2. A számvizsgáló-bizottság által már előzetesen megvizsgált számadások előterjesztése. 3. A közgyűlés megállapítja a költségvetést 1903.-ra. 4. A közgyűlés határoz a fizetendő tagsági dijak felett. 5. Indítványok. 6. A tisztviselők és 16 választmányi tag és 3 számvizsgáló-bizottsági tag megválasztása. — A közgyűlés után a tagok társasvacsorára gyűlnek össze.

— A váci tud. és szépirodalmi Líceum hatodik felolvasó estélye nem, mint eddig jelezve volt, keddi napon, hanem egy nappal elöli február 16-án, hétfői napon, lesz megtartva a Kúria szálló nagytermében a szokott óraban J/26 órakor kezdődőleg. Ezen estét különösen érdekessé teszi az a körülmény, hogy a líceumi bizottság egyetlen hölgy tagja, a bájos Zalánffy Giziké k. a. fog felolvasni nőnevelésről, mint társadalmi kérdésről. A kisasszony közkedveltségű egyénisége és kiváló szellemessége a kezesség az iránt, hogy az okulni vágyó hallgatók igénye is ki lesz elégítve. A nőnevelés nagy kérdéseihez döntőleg szólani első sorban a szellemes nők vannak hivatva. Ezért is üdvözöljük őt oly szívesen a felolvasó asztalnál, mert ő benne hivatásánál fogva megvannak mindazok a jó tulajdonságok, melyek képessé teszik őt arra, hogy a nőnevelés nagy kérdésében másoknak is okulására lehessen. Az első felolvasó Kummergru- ler Emil főgimn. tanár lesz, a ki az időjelzés

külömlözö módjait fogja művelődéstörténeti alapon ismertetni. Az előjegyzések után ítélve a hölgyközönségnek ugyancsak igyekeznie kell, ha e felolvasás idejére alkalmas helyekhez óhajt hozzájutni.

— Andor K. Fájdalom tőit el, igaz haza- fiúi fájdalom, mert csekély tehetségem nem tudja zengzetes magyar nyelven fennszárnyaló költői kifejezésekkel hirdetni a szegény magyar haza tapasztalatokban megvénült őrzőangyalát. Minek itt életrajz ? Andor K. — ez minden törvény, jog, igazság. Kevés arra az emberi tudomány, hogy kellőleg tudja megbírálni eme „hagymakoszorus“ (Idézve a „V. K.“-ből) államférfin hősies viselkedéseit. És ha a tétlenségben elgyengült magyar vér újra erőt nyerve fölébred százados mélaságából és honfitársait megvetve kitör a belvillongás és ha a harci zaj közt egy név fog hallatszani, mely a gyávába erőt, a félénkbe bátorságot önt, akkor ne csodálkozzatok, ha körülállva véres kardos vitézektől, fenn a magasban megpillantjátok a „hagymakoszoruzott“ helyettes tanarat. Dicső álmok, de sokáig késtek ! . . . A fékezhetetlen feltűnési viszketettséggel párosult áltudórság mily rémszülöttet hoztak napvilágra. Szegény magyar haza és még szá- nalomraméltóbb kormány, óh miért nem veszitek észre ezt a XX. század csodáját és miért nem ruházzátok fel teljhatalommal, hogy ukázaival boldoggá tegye a hazát ! És ti költők, kik megénekeltek szerelmet, miért nem énekelitek meg ezt az igazi honszerelmet! „0“ tanítja az emberiséget, „0“ kinek még szintén tanulnia kellene és a helyett, hogy a szülők által felekezet nélkül rábízott csemetéket vallás- és hazaszeretetben nevelné, val- lásgyülöletre ösztökél, mert olvasva szennyiratát csak vallásharc lehet a következménye. De hiszen mik az eddig hozott törvények, az „0“ (nagyobb „0“ hiányában) legmagasabb felfogásával szemben. Az 1895. XLII. bizonyára nem lesz jogérvényes, mert Andor K. ellenjegyzése nélkül jelent meg az „Országos Törvénytárában. De ki tudhatta már akkor, hogy mily tehetség bujkál az iskolák padjaiban. Ő fensége legmagasabb kitüntetései, melyeket zsidók bizonyára nem azért kaptak, mert „ föllenditették a honi ipart és különösen a kereskedelmet, hogy szinte nyög bele,“ sem pedig azért mert zsidók, hanem azért, hogy Andor K. ő semmisége tündököltesse fényes irói tehetségét. (Szegény vakok, ti ezt nem lathatjátok, de úgy kell, látjátok Andor K. büntetését. „Vakulj magyar, ha látni, tenni nem akarsz.“) Az 1884. XVII. ez semmi, ez alól a zsidók ki vannak véve. (Lásd a még sajt alatt levő: Andor K. „Közjogát“), mert a zsidó „az iparban is csak utazik.“ Higgadt gondolkozásu ember lehetségésnek tartja-e hogy ez a „második haza bölcse“ önzetlenül és tárgyilagosan tudja betölteni hivatását? Rálehet-e bízni ilyen emberre, ki a valiásbéke megbontását az eszményképének tartja, gyermekek nevelését. Csodálatos, hogy akad a tiszteletre méltó papi öltönybe bújt férfi, ki krisztusi tanokról megfeledkezve, a gyűlöletet hinti szét, egy tanár, kinek kezeire nemcsak katolikus növendékek nevelése van bízva, merészeljen más felekezetiek ellen izgatni. Nem vagyunk informálva mindenki által tisztelt igazgatója véleményéről, de bárminő is legyen a vezető tanférfiú gondolkozása, kell, hogy felsőbb helyen tudjanak az ifjú tanárka ragaszkodásáról. Hogy a Váczi Közlöny hasábjai büszkék voltak a cikkre, ezt az egyet elhiszem. Első okvetetlenkedését, melyet a líceumi felolvasásra tapasztaltunk, Gsávolszky püspök jóakaró szavai némileg elsimította, a

két hét előtti okvetetlenkedéseit, melyet „ő“ (kisebb „ő“ nincs !) vezércikknek csúfol, agyonhallgattuk, most azonban ha a tanár ur tovább is zsidóskodik, tudatnunk kell, hogy tanuk mellett meghagymakoszoruzzák. Addig is magánolvasmányul ajánlhatjuk a Btk. 171, es 172. §§-ait. (r.)

— A kicsinosított utca. A Horváth- Mihály-utca, mióta onnan Goldberger-féle fatelep elköltözött, siralmas állapotban volt. Az elhagyatott utca eleje szakadozott, az úttest a legrosszabb karban volt, úgy, hogy az utca lakossága a polgármesterhez fordult s annak kijavítását kérte. Minthogy a köztnunkaprog- ramtnba ez nem volt felvéve, a polgármester oly gyorsan, mint a lakosok óhajtották volna, nem teljesíthette kérelmüket. Balkay István, a fegyintézet igazgatója tudomást szerzett a Horváth-Mihály-utca lakosainak kérelméről és a saját iniciativájából a közvetítő intézet fegyelmeit odaállította, kik több napi munka után teljesen jo karba hozták az utcát, mely egészen rendben lesz, ha a tavasz elején még fakkal beültetik. A fegyházigazgató szivessé- gst köszönettel fogadta a város s ennek kifejezést is adott hozzá intézett átiratában.

— Beszámoló az ipartársulat mulatságáról . A váci I. ált. ipái társulat febr. 7-én tartott bálján felülfizettek: Vogl Ferenc 10 K, Reitter Ödön 6 K, N. N., Plist 1 Antal, Horváth György 5—5 K. Pertzián Gusztáv, Tenczlinger Mihály, Mayer Károly, Hornung Albert, Jäger Gyula, Varázséji Gyula, Perlfein József, 4—4 K, mélt. dr. Virter Lajos 3 K, Maurer András, Szabó József, N. N., Cserny József, Mischler Kornél, Helmich Ferenc 2—2 K, Tóth Márton 1 K 60 fill., Depoy Lajos, Szíjgyártó Ferencné, Va'ó Ignácné, Hatala István, Ambrus Józsefné, Schvarcz Pál, Tischler András 1 K 40 fill., Scheffer András, Stark György, Kuharik Ferencné 1 K 20 fitl. Schvarzenberg József, Simák József, Evinger Mihály, Csernák Béla, Nemeth Kálmán, Lechnitzky N., Zapletál András, Radulovszky Nándor, Malicsek Jánosné, Wirtz Géza, Korpás János, Havas Istvánná 1 — 1 K, Szakszik Mihály 80 fill., Csernák Lajos 70 fill., Tabacska Mihály, Soós János, Quell Rezső, Parti János, Bercsényi Bertalan 40 fill., Obermayer Lörinczné 20 fill. Fogadják az ipartársulat hálás köszönetét. — A következő sorok közlésére is felkérték lapunkat: A váci I. alt. ipartársulat hálás köszönetét nyilvánítja Scheffer Andrásné úrnőnek, ki a rendezői jelvényeket díjtalanul volt szives elkészíteni Köszönetét mond továbbá a rendezőségnek is a bál rendezése körül kifejtett buzgalmáért.

— A betegsegélyzőegylet közgyűlése. A váci betegsegélyző-egylet DeuischMór elnöklete alatt ma délelőtt tartja harmincadik évi közgyűlését. A közgyűlésre egyidejűleg kiadták a jótékony egylet működését nyomtatásban ; álljanak ebből itt a következő számadatok : Az egylet vagyona 3420 K. 77 fillér, melyből 1271 K. 10 fillért gyümölcsözőleg kezelnek az ipar és kereskedelmi bankban. Gyógyszerekre közel 300 koronát adott ki az egyesület. A működését elősegítették a jótékony adakozások, melyek a múlt évben 167 korona 56 fillért tettek ki.

— A munkaszüneti törvény revíziója. Pozsony vármegye törvényhatósági bizottsága felírt a képviselőházhoz, melyben a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény revízióját kéri, egyben pedig megkereste az összes megyéket, törvényhatóságokat, hogy hasonszellemben Írjanak fel. A felirat a törvényt a többek között aképen kéri módosítani, hogy a munkaszünet a kereszténység