Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-09-27 / 39. szám
Tizenhetedik évfolyam. 39. szám. Vác, 1903. szeptember 27. Előfizetési árak : Egész evre ....................12 korona, j Negyedévre ................... 3 korona. * Egyes szám ára .... 24 fillér. Megyeien minden vasarnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Papnövelde-utca 6. szám alatt. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Xyilt-tér sora 60 fillér. Nemzeti lobogó. Eszményiség kacagást fakaszt ma is az emberekben, babonának tartják azt, ki eszményi után vágy; realizmus, számiló öntudat, el nem térő, fel nem csapongó rideg önzőség, »én«-ünk bálványozása, kenyér utáni irtózatos és sokszor csalárd hajsza és ettől elütő, más számítás alá eső bűnös kincsszomj tartja megszállva a telkünket ; port taposunk és sárral, mocsokkal dolgozunk, hogy bársonyban cifráikodhassunk, hogy élvezhessük az élet élveit, gyönyöreit. Csak a nyereségvágy, a gyors meggazdagodás, a pénz utáni sóvárgás gyötör bennünket, sőt üldözi és kergeti sokszor a legtunyábbat is a legfárasztóbb munkába ; és mindennek dacára nincs ambíció bennünk, gunykacaj. lenézés, szánalom, kicsinyítés, megvetés és nem egyszer eltipratás sorsa éri azt, kinek lelke olyan bátor és az egek felé tör. Igen, ma már nincsenek és ne legyenek nemes ambíciók, csak léha vágyak, biztos révpartra akar jutni minden gyáva ember és nincsenek bátrak, kik szállani akarnak Emlékeid. Eszembe jutnak múltúnk álmai És fájni kezd e hőn érző kebel A boldogság merész ábrándjai Rideg valóra hull le a lepel. Eszembe jut a rég múlt szép idő És Isten tudja mi lesz én velem Szemembe forró édes könnycsepp jő — Hiába ! elmúlt mindez én nekem. Estembe jutsz te csalfa szép leány, Susognak ismét rózsás ajkid, Látom szemednek bűvös sugarán Szerelmünk régen eltűnt napjait, Eszembe jut a rég múlt szép idő És tudja Isten mi lesz én velem, Szemembe forró édes könnycsepp jő — Hiába! Elmúlt mindez én nekem. ifj. Nemesszeghy László. Néhány szó a vörheny- járványról. Irta: Dr. STRÖSZNER ÖDÖN -székesfővárosi bakteriológiai intézet orvosa. (Folytatás és vége.) Nem akarom az olvasó türelmet most már továbbra is igénybe venni, csak néhány szót szeretnék a „Váci Hirlap“-ban olvasott azon tervbe vett intézkedésekhez fűzni, hogy „megkérik a várost, hogy ha szüksége rtmtatkoza magasba, hogy ott feltűnjenek ; nincs lelki nagyság, csak egyéni önzés ; ez a mi modern magyar társadalmunk. És csoda-e, ha ily felfogás hódítva tért, az emberi önzés távol tartja lelkűnktől mindazt, ami szép, jó és nemes. Nem hevülünk eszmékért, veszendőbe megy a honszeretet, resignálódunk mindenben, nem törődünk a közjóval, nincs bennünk az a régi jellemzetes felbuzdulás, mi olyan csodákat tudott művelni az — utolsó percben is. Talán már a nemzeti lobogót sem tartjuk szemünk fényének? Hisz a nemzetiségek közül már azt is hányszor gyalázták meg büntetlenül! De mégis. Ebben a reális, kapzsi életben — is hevít még bennünket a nemzeti öntudat némi ereje, ha halvány vonásokban is, még ott kisért, mint az árnyék, bennünket s még feldobban szívünk, ha látjuk lobogni a zászlót, melynek piros színe hirdeti, hogy tudtunk áldozni vért, fehér közepe jelenti, hogy a magyar szerette a békét, melyből oly kevés jutott s zöld mesgyéje képviseli a nék, a fertőtlenités végzésére napidijjal ideiglenes egy orvosnövendéket kérjen az egyetemtől !K Bocsánatot kérek, de az egyetem nem nevel fertőtlenítőket. Az orvosnövendék ismeri a fertőtlenítést elméletileg, tudja, mikor és hol kell azt keresztül vinni, de gyakorlatilag azzal nem foglalkozik, de nem is foglalkozhatni, mert egyetemünkön napszámosmunkát nem tanítanak. Igenis, több intelligens munkást gyakorlati kiképzésre — mely pár napig tart — küldjön a város a székesfővárosi fertőtlenítő intézetbe s ezeket használja majd a fertőtlenítés végzésére s a felett való felügyelet — t. i. hogy munkájukat helyesen, jól végzik-e, az adott utasításokat betartják-e, bízza orvosnövendékre, vagy szigorló orvosra, vagy a mi még helyesebb, orvosra, kinek a járvány ideje alatt semmi egyéb teendője nem volna. Mert a járvány leküzdésénél a legfontosabb szerepet a fertőtlenítés játsza; oly fontos és oly mélyreható következményei vannak, hogy az intézmény élére felelőssége teljes tudatában élő szakembert kell állítani; ha nem igy cselekszenek, célja nincs, sőt ellenkezőleg csak rosszat várhatunk tőle. A fertőtlenítés megteremtője kezdettől fogva arra törekedett, hogy fertőtlenítőket képezzen. Az ő kezdeményezésére Berlin városa kiképzett ilyen fertőtlenítőket s szükség esetén abreményt, mely lelkűnkbe a jövő iránt lappang. És, hogy mi a nagy számító reálizmus közepette az eszményi jelvényről, a nemzeti lobogóról beszélünk, annak oka az a helyzet, melyben most mint Mohamed koporsója, ég és föld között lebegünk. Becsüljük meg zászlónkat és színeinket ! Ez a cél vezeti a hazafias ellenzéket is, mely e színeket a hadsereg részére követeli. Igazuk is van, becsüljük meg és legyen szent előttünk. Ez a jelvény, melyben győztünk s azért lett a mi szentségünk. A templomból nem hiányoz- hátik az oltári szentség, nem szabad e szentségnek sem hiányozni egy magyar kunyhóról sem. Hát még a haza védelmére hivatott seregekből. Ha ünnepünk jön, ha jobb napok jönnek, vagy amikor nem dolgozik a magyar, hanem magába száll, visszaemlékezik, a múlt emlékeinek hódol, akkor tűzze ki ezt a szent jelvényt háza homlokzatára, kunyhója ablakjára, hadd lobogtassa a magyar rónák szellője és hirdesse az ezer év óta magyar hármas ban az irigylendő helyzetben van, hogy más városoknak azokat átengedheti. Boroszlóban szintén létezik az egyetemmel kapcsolatban ilyen fertőtlenítők részére szervezett iskola, sőt mi több, orvosoknak is tartottak ilyen tanfolyamokat. És Vác városa egy orvosnövendékre bízná a fertőtlenítést ? Ezt nem tudom elhinni. Szerény nézetem szerint a hatóságnak a fertőtlenítéshez szükséges kiképzett fertőtlenítőket kellene napidijjal alkalmazni, a melyek ellenőrzés mellett végzik a fertőtlenítést. És pedig először is a a Lingner-fele fertőtlenítő géppel — de természetesen egy gép erre kevés. mert nagyobb szobában két gépnek kell működni, külömben, a mint azt a fővárosi bakteriológiai intézetben végzett kísérleteink mutatták, a fertőtlenítés nem tökéletes. Ha több mint két gép beszerzésére fedezet nem volna, akkor ezen fertőtlenítők, úgy mint itt Budapesten, minden egyes tárgyat a fertőtlenítő szerrel lemossák, stb. A formalin fertőtlenítés után a szalmazsákok, ágymatracok stb., a melyekbe a formalin nem hat be, vagy a fent röviden leirt improvizált „gép“-ben vagy egy gyárilag készült gőzgépben, a milyen sokféle van és elég olcsó fertőtlenitendők, esetleg elégetendők. Hangsúlyozom még egyszer, hogy úgy a formalin mint a gőzgépnél csak szakember van hivatva az ellenőrzést gyakorolni. De addig, a míg a legkérlelhetetlenebb
