Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-05-31 / 22. szám

2

Váci Hírlap

Ma, tizenkilencszáz év után, mikor az isteni megnyilatkozások ama legdicsőbb ünnepét üljük, a mikor az apostolok a világ minden nyelvén szónokló Demos- thenesekké lőnek, hogy az egyszerű halászok, isteni erővel felruházva, sikeresen tölthessék be a világot a keresztényi hit magasztos tanaival, e napon, amelyet piros pünkösdnek nevezünk e hazában, méltán tűnődhetünk a rég múltakon, a melyeken felépült Szent-István országa s méltán aggódhatunk a balsejtelmes jövő felett, melyben mindjobban kihűlni készül mindaz, mi bennünket felemelt, megtartott boldogított: hit, haza és emberszeretet!

Helyi és vidéki kirek.

— A püspök itthon. Grófpüspökünk hosszú bérmautjáról kedden délután váratlanul hazaérkezett. Az eredeti terv úgy volt, hogy szerdán jő haza, de kedden érkezett a fővárosból a püspök távirata, hogy még aznap a helyigyorssal megérkezik. A vasútnál Balás Lajos oldalkanonok és az aula papjai várták rá. — Itt említjük meg, hogy a király hozzájárulása megérkezett a hét folyamán a püspök legújabb jótékony intézkedéséhez, ahhoz, hogy tisztviselőinek nyugdíjintézetet alapit. A nyug- dijszabályzat, mely Nagy Sándor gazdasági tanácsos alapos munkája, ezzel életbe lépett s mostantól kezdve nincs az uradalomban senki, kindk öregség esetén jövőjéről ne lenne gondoskodva.

— Közgyűlés a megyén. Pestmegye nyári közgyűlését jövő hétfőn, 8-án tartja meg székházában. Egyetlen tárgy, mely a váciakat érdekli, a tűzoltóknak átengedett őrtanya ügyének megyei jóváhagyása lesz.

— Érettségiek a főgimnáziumban. A főigazgató intézkedésére junius ötödikétől kezdődik a helybeli főgimnázium végzett növendékeinek meleg napja. Az írásbeli érettségiek e hónapban folytak le, pénteken kezdődnek Francsics Norbert tankerületi főigazgató vezetése alatt a szóbeli érettségiek. Hogy hányán mennek szóbelire, azt ötödikén hirdeti ki a főigazgató.

; — Uj bejárás a vicinálison. A vác —

1 drégelypalánki vasút bármennyire készen van papíron, mégsem tud az építkezés megindulni. Most arról értesülünk, hogy az áprilisi köz- igazgatási bejárást újabb végleges bejárás fogja befejezni’a jövő hónapban, mikor az első bejárás kifogásai már teljesítve lesznek. — Itt említjük meg, hogy e héten beterjesztett több milliós beruházási javaslatban nincs felvéve a váci pályaudvár kibővítése.

— Az okknpáció jubileuma. Most lesz negyedszázada annak, hogy a magyar csapatok elfoglalták Boszniát és Hercegovinál. Az okkupációban városunkból is számosán vettek részt s most, mikor az évforduló elérkezik, mindannyian részt vesznek a rendezendő ünnepségben. Múlt héten a régebben megalakult rendező-bizottság gyűlést tartott az ünnepség rendezésére s elhatározták Mildóso- vics Sándor indítványára, hogy az ünnepségeket, melyen az okkupáció katonái részt vesznek, augusztusban, Szent-István napja körül, midőn legtöbb az idegen Budapesten tartják meg.

— A főispán vizsgálata. Beniczhy \ Ferenc a vármegye főispánja most kezdte meg

szokásos évi vizsgálatát a varosoknál és a főszolgabiróságoknál nagy apparátussal. Vacra a városházán és a főszolgabiróságnál jövő hétre várják a főispánt.

— Hymen. Kovács Sándor fegyintézeti tiszt eljegyezte Csinió Amália kisasszonyt Tar- doskeddról. Esküvőjük jövő hó 8-án lesz. — Gratulálunk !

— Kánoni vizsgálat. Mády Lajos újpesti ev. ref. lelkész a pesti egyházkerület esperese múlt szombaton vizsgálatot tartott a helybeli református egyházban. Megvizsgálta az iskolákat, az egyházi ügykezelést s a tapasztalt rend fölött Szeles Józsefnek a teljes elismerést fejezte ki.

— Az esztergomi tornaversenyről.

Múlt számunkban bőven beszámoltunk a váci főgimnázium dicsőségéről, melyet az esztergomi kerületi torna versenyen elért. Azt is hírül adtuk, hogy nem minden dolog volt rendben, sőt akadtak, kik nem éppen ártatlan svindlivel akarták az első dijakat elvinni. Ezt a hírünket laptársunk, az Esztergomi LapoJc következőkben erősiti meg:

A rege—nem rege. A tornaversenyről a múlt számunkban irt referádánkban megemlítettük azt is, hogy sokan arról regélnek, hogy a fővárosi tanintézetek versenyző növendékei között olyanok is voltak, a kik az intézetek kötelékét, tanulmányaik befejezése miatt már elhagyták. Ezt azonban regének minősítettük. Mint utólag tudomásunkra jutott, a rege valóság volt, a mennyiben a rúdugrásban egy Barcsay-utcai főgimnáziumi tanulót, a ki a versenyek között a legmagasabbat ugrott, a versenyről kitiltották, mivel véletlenül kitudódott az, hogy az illető már nem növendéke az intézetnek, de mint volt elsőrangú tornászót azért magukkal hozták. A kitiltást különben dr.'Ottó József a markó-utcaiak tornatanára foszirozta, mivel különben, mint kinyilatkoztatta, kénytelen lenne növendékeivel nyomban távozni.

— Ünnepély a főgimnáziumban.

A kegyestanitórend főgimnáziumában tegnap délután tartották meg a záróünnepélyt a szülők, tanügyi barátok és a tanari kar nagy érdeklődése mellett. Az érdeklődés annál nagyobb volt, hogy egyesítették a gyakorló-iskola záróünnepét a tornavizsgálattal s az ifjúság énekkara is szerepelt több számmal. Még csak néhány napja, hogy az esztergomi diadalnap elmúlt, tehát az esztergomi csapatok is nagy érdeklődést keltettek. A négy órakor kezdődő műsor ez volt: 1. A napfényes égről . . . Olasz népdal. Előadta a főgimn. énekkar. 2. Bos- nyák Zsófia. Tompa Mihálytól. Szavalta Bardos Rezső VIII. o. t. 3. Magyar népdalok, a) Nem hallottam soha ily bús harangszót . . . b) Csárdás kis kalapot veszek . . . Előadta a főgimn. énekkar. 4. A huszár-ló Tóth Kálmántól. Szavalta Scnöpflin Oszkár I. b) o. t. 5. Humoros magyar népdalok. Előadta a főgimn. énekkar. 6. Pázmány lovag. Arany Jánostól. Szavalta Vida Vilmos VI. o. t. 7. Bárdos főjegyző jelentése a Gyakorlóiskola évi működéséről. 8. A pályázatok eredményének kihirdetése. 9. Rákóczi-induló. Előadta a főgimn. énekkar. 10. Az ifjúság diszfelvonulása. Rend- gyakorlatok. 11. Az esztergomi kerületi tornaverseny csapatának gyakorlatai az énekkar közreműködésével. 12. Szergyakorlatok. Megemlítjük, hogy ez idén öt tételt tűztek ki pályázatra, melyre több pályamunka érkezett be,

már akkor nevezetes hely volt. I. Géza király pedig ama diadalának emlékéül, a melyet itt Salamon király hadseregén aratott, székesegyházat épített., a melyben őt 1077-ben bekövet- Kezett halálakor eltemették. A várost sokféle kiváltsággal látta el, megerősítette és a virágzás magas fokár jutotta. E miatt tulajdonítják a krónikások neki a város és püspökség alapítását. Az Árpád-házbeli királyok sokszor árasztották el kegyelmükkel Vácot.

Szent-László befejezte Géza király által épített templom belső díszítését és Vácot a szabad királyi városok rangjára emelte. II. vagy Vak Béla nagyon gyakran fordult meg itt. Imre király nemzeti zsinatot tart a város falai között. Igen kedvelte a várost és püspökét Boleszlóf, a kihez a lelki rokonság köteléke is fűzte, mert

III. László és IV. Béla királyoknak ő volt a keresztatyja.

1199. március 17-én történeti emlékű jelenet helye volt a váci székesegyház: az oltár mellől rántotta le Imre király az imádkozó Boleszló püspököt, mert ez a trónkereső Endre herceg lázadására gyűjtött pénzt kiadni vonakodott.

1241-ben a tatárok teljesen elpusztították, de IV. Béla alatt újra fölépült, benépesült és az Igazságos Mátyás idejében virágzása tetőpontját érte el. Az akkori püspök, Bathoiy Miklós olasz építőmesterek által templomokat és püspöki kastélyt építtetett. A város székhelye volt a tudomány és művészeinek, sokszor látta falai között magát a királyt is, a ki 1485-ben ide hívta össze az országgyűlést. Ez az országgyűlés hozta a közjogi tekintetben nagyfonfosságu nádori törvényt. (Articuli pro- nunciati de officio palatinatus). Ha a karok és rendek megtartották volna e törvényt, országunk trónján talán ma is nemzeti fejedelem ül.

Mátyás itt összpontosította hadseregét a cseh husszitak ellen. A regényes hagyomány szerint a váci egyházban kötött morganatikus házasságot Izabellával, a boroszlói polgármester leányával és ugyanitt kereszteltette meg fiát, Hollós Jánost.

A mohácsi vész után nagyon változatos a város története. 1530-ban Rogendorf császári hadvezér foglalja el a várost, de nemsokára Zápolyának kénytelen átengedni. 1535 ben I. Ferdinand császár itt köt békét Zápolya Jánossal, 1540-ben pedig ismét hatalmába ejti. 1543-ban hódítja meg a török és székesegyházát mecsetté alakítja, kincseit azonban nem találja, mert a püspök a káptalan 36 tagjával a levéltárat és templomi felszerelést előzőleg elásta, 1594-ben ismét a mi seregeink foglaljak el, de végleg csak 1684-ben szabadul föl a török iga alól, a mikor Károly lotharingi herceg véres ostrom után visszafoglalja.

Bokács követ 1605-ben Budán jártában Vácot is látta s azt írja róla, hogy „egy var- forma van ott, melyet gyülevész parasztok kunyhókban laknak és sanyarú életet élve művelik a szomszéd földeket.“ Ez évben töltött Bocskay István három napot Vácon s itt fogadta a küldöttséget, a mely neki a rác despoták arany koronáját hozta. Ugyanekkor történt, hogy Vácon református superinten- denciát (püspökséget) állított föl s a katolikusok Szent-Mihály templomát református isteni tisztelet céljaira használták.

Budavárának visszavételekor 1686-ban csatolták Vácot Pest vármegyéhez. A török hódoltságot. megelőzőleg Nógrádvármegye területéhez tartozott. Végre szebb napok hajnal- pirja dereng a város egén. De még föl sem építik a várost romhalmazából, mikor a Rá- kóczy Ferenc ellen fölbujtott rácok 1709-ben fölgyujtják s lakói nagyrészét a kiütött döghalál elpusztítja. A varos sorsa es fejlődése ezentúl már egészen püspökeinek cselekményeihez tapad, üvornikovics helyreállítja és csinosítja a várost, Kollonich megveti Kisvác alapját ama rendeletével, mely a protestán_