Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

Váci Hírlap — A polgármester egészsége — mint örömmel értesülünk — majdnem telje­sen helyreállott, úgy, hogy már haza is tér­het. Valószínű, hogy jövő hétfőn már itthon is lesz. — A budaiak hangversenye. A bu­dai zeneakadémia hangversenyére való készü­lődés foglalja le az utolsó hetet. Az érdeklő­dés méltó is, mert tény, hogy hasonló nagy­szabású ünnepség évek óta nem folyt le váro­sunk falai közt. A budaiak méltó fogadtatására s ellátására már több gyűlést tartott a ren­dezőség, melyen elhatározták, hogy a hajónál dr. Freysinger Lajos üdvözli őket, este pedig a bankettet egy esztergomi vendéglős, ki állan­dóan letelepszik a lövőházban, látja el. A zeneakadémia tagjai és vendégeik mintegy két­százötvenen külön hajón érkeznek jövő vasár­nap féltizenegy órakor a hajóállomáshoz, hon- nét a fogadás után a székesegyházba mennek. Itt zenésmise lesz féltizenkét órakor, melyhez a betéteket az akadémia és a mi szokott éne­keseink és énekesnőink adják. Éneklik a Rhein- berger-féle miséből a Kyriet, Sanctust és Ag- nust. Betétek : a) Faure : 0 salutaris Hostia, énekli Pálmay Károlyné. b) Hellmerberger: Benedictus. Kar, hegedű magánkisérettel, ját- sza Sigmund Sándor tanár. — Délben ban­kett lesz a Kúrián. Egy teríték ára két korona. A bankett vendégei részt vesznek délután a Visegrádig tartó sétahajózáson, honnét dél­után hat órakor visszaérkezvén, egyenesen a Lövőházba vonulnak. Félhétkorkezdődik a hang­verseny, melynek műsorát itt adjuk : 1. Eredeti magyar népdalok, Várfölditől, előadja a budai zeneakadémia énekkara. 2. a) Románc, Svendsen ; b) Oberton, Wieniavsky; c) magyar rapsodia, Ridley; hegedűn Sig­mund Sándor tanár. 3. Magán dalok Schmidt Mariska. 4. a) Sonata I. tétel, Tschaiovsky; b) Concertátirat egy népdal felett, Juhász Ala­dár, zongorán Juhász Aladár. 5. Olasz nép­dalkoszorú. Énekkarok magánrészszel. A ma- gánrészt Sternádt Vilma énekeli. A meghívókat közel ezer darabot, a hét elején küldik szét. Ki arra igényt tart, de té­vedésből nem kapott, forduljon dr. Freysinger Lajos főlövészhez. — Archeológiái séták. A múzeum­egyletben dr. Freysinger Lajos életrevaló tervét nagy örömmel fogadták s immár második sétát rendezték tegnap délután, ez esetben a Duna túlsó oldalán levő római kasztrumhoz. Itt is sokan vettek részt s élvezettel hallgatták a szakszerű felvilágosításokat. Úgy halljuk, hogy agyelőre be is akarják fejezni a sétákat. Kár, hiszen van még több oly helyünk, melyet az egyesület sok tagja nem ismer. Itt vannak a csőrszárok kutatása, a Duka felé vezető Huber- féle földön az állítólagos törökmecset marad­ványai, a hol érdemes volna ásatni is, mert tudtunkkal e helyen még nem kutattak. Több oldalról arra is kérik az egyesület vezetőit, hogy a séták egy részét lehetőleg vasárnap is tartsák, mikor az egyesület több tagja részt vehet azokon. — Közöshadseregbeli tisztek vá­rosunkban. Nagy katonajárás van még ma is, lesz még holnap is Vácon és környékén. A negyedik hadtesthez tartozó tisztek egy része terepfelvételi tanulmány utat tesz s az utat városunkban kezelték meg szombaton. Egy tábornok vezetése alatt hat törzstiszt, öt fő­tiszt és tizenhat hadbiztos és élelmezési tiszt időzik nálunk, kiknek kiszolgálását 23 közle­gény látja el. A terepfelvétel Vácnál kezdődik s Körmöcbányán, Turócszent-Mártonon, Rózsa­hegyen, Liptószentmiklóson át Poprádig tart. A tisztek, kik közt huszárok, gyalogosok, mér­nökök is vannak, hétfőn folytatják utjakat észak felé. — Esküvő. Az elmúlt szerdán tartotta Tápay János, miniszteri számtiszt, tartalékos honvédhadnagy esküvőjét Velser Gizikével, Vel- zer Kálmán nagykereskedő, városi képviselő közszeretetben álló polgártársunk leányával. A felsővárosi templomban volt az egyházi eske- tés, melyen mint a menyasszony násznagya dr. Falcsilc Dezső, pozsonyi kir. akadémiai jogtanár: mint a vőlegényé Huber Gyula, állomási főnök szerepeltek. Nászasszonyok dr. Falcsik Dezsőné és Huber Gyuláné úrasszo­nyok voltak. Az egész plébániatemplom meg­telt a két család s a boldog pár tisztelőivel és ismerőseivel, kiknek szerencsekivánati kisér­ték őket utjokban az oltártól a bájos uj asz- szony szülőinek házáig. Mi a család jóbará­taival egyetemben kívánunk teljes boldogságot! — Veres Pálné élete és működése. A magyar nőnevelés ügye elválaszthatatlanul egybe van forrva Veres Pálné szül. Beniczky Hermin életével. Ez a nagynevű úrnő elsőnek adott hangot s irányt a nőnevelésnek hazánk­ban s teremtett meg egy csomó egyesületet, melyek társadalmi úton önzetlenül szolgálják a magyar honleányok nevelését. Egész életét a magyar nőknek, egyesületeinek szentelte Veres Pálné s midőn utolsó órája elérkezett, konstatálhatta, hogy nem élt hiába. Nemcsak alkotásaiban maradt fenn neve, de megörökíti ezt az országos nőképző egyesület, mely most határozatából kifolyólag közel 800 oldalas könyvben számol be a nagy magyar asszony életéről és működéséről. Leánya Budnay Jó- zsefné, ki nemcsak agitáló, szervező tehetségét örökölte nagynevű anyjától, de érdeklődését és vasbuzgalmát is, állította össze e nagy mű­vet Szigetiig Gyű Ián óval. A hatalmas, vaskos kötet ára két korona 50 fillér s bizonyára igen sok olvasója lesz annak városunkban is, hol mindig tisztelői voltak Veres Pálnénak és ön­zetlen működésének. — Közgyűlés a vármegyén. Hétfőn és hétfőt következő napokon tartja a vármegye nyári közgyűlését. A tárgysorozaton, mely úgy látszik, tekintettel a nagy melyre elég rövid, váci ügyek nem szerepelnek, csupán főszol- gabiránk adott egy-két ügyet. — Halálozások. Két gyászlap szomorú hirt ad tudtuk Az. egyik Balliay István s neje gyászát tudatja: Battisti Jánosné szül. Stet- tinger Anna 65-ik évében elhunyt. Néhány nap­pal előbb jött leánya Balkay Istvánná látoga­tására, kinek otthonában halt meg rövid szen­vedés után. É hó 3-án temették el a közép­városi temetőben. — A másik halott Krontaller Mariska, ki Kolozsvárt halt meg hosszas szen­vedés után 27 éves korában. Özv. Krenedits Ferencné nevelt leánya volt, őt, nevelő anyját követte nemsokára a sírba. Krenedits Ferenc városi ellenőr, ki a temetésre elutazott, unoka- testvérét gyászolja az elhunytban. — Nyugod­janak békében ! — Vadas Márton távozása. Vadas Mártont, a békésgyulai szövőgyár uj igazgató­ját, a héten minden oldalról meleg rokon- szenvvel üdvözölték. De figyelemreméltóbb a szövőgyár munkásnépének tüntetése, melyet a kilépett műszaki vezető mellett rendezett. Már három héttel ezelőtt, mikor az idegenajkú igazgató viselkedése által önérzetében meg­sértett Vadas Márton lemondását beadta, for­rongásba jött a gyár népe. Nem tudták elkép­zelni, hogy az ő „jó Vadas uruk“ őket elhagyja. Pedig ez mégis bekövetkezett, mert Vadas még a múlt szombaton véglegesen kilépett a szövő­gyár kötelékéből. A gyár munkásai három csoportban jelentek meg lakásán, szebbnél- szebb ajándékokkal és csokrokkal adván kife­jezést szeretetüknek Vadas iránt, ki őket atyai bánásmóddal és jóakarattal oktatta és vezette ipari munkájukban. A többiek levélileg vettek búcsút, melyeket a részvényes urak okulására itt közlünk: I. Mélyen tisztelt Vadas úr! Sajgó szívvel látjuk igen tisztelt Vadas úr hirtelen távozását, a mely annál szomorúbb reánk nézve, mert Ön volt az, a ki érdekeinket a mennyire csak lehetett, minden tekintetben megvédte. Fogadja szivünk mélyéből eredő őszinte köszönetünket körünkben lévő 14 évi buzgó és fáradságos munkálkodásáért, melynek gyümölcsét mi is élveztük. Most pedig szépen kérjük méltóztas- sék e csekélységet, mint az adjusztálóktól, kik mindig odaadóan viselkedtek Önnel szemben, emlékül és hálája jeléül elfogadni. Biztosítjuk, hogy emléke, illetőleg szelleme körünkben mindig lebegni fog és kívánjuk, hogy a jó Isten kívánságait minél előbb teljesítésbe hozza. Hódoló tisztelettel: az adjusztálók munkásai. Isten Önnel és becses családjával! ! II. Tekintetes Vadas úr ! Fogadja leghálásabb köszönetünket a 14 esztendei igazán hűséges gondviselésért, a melyet köztünk oly szívesen és odaadóan töltött. Igazán fáj, hogy legjobb elöljárónktól el kell válni. Tehát utoljára a váláskor fogadja tőlünk ezen csekély ajándé­kot a leghűségesebb munkásnőitől, a kettlizők és javítóktól, jeléül annak, hogy mi sohasem fogunk elfeledkezni arról, ki oly hű volt hoz­zánk. Maradtunk mindig hű tisztelői és mun­kásai: a fentiek. Ezen levelek világosan beszél­nek Vadas mellett, kit a gyár bizonyára pótolni fog tudni, de hogy nem magyar emberrel, hanem Lobi Herman úr valamely földijével — az előre­látható. — Hegyi Antal áliamfogliázban. A hires csongrádi plébánost,Hegyi Antalt tudva­levőleg három hónapi államfogházra ítélték izgatás miatt. A büntetés leülését múlt hó 25-én kezdte meg Hegyi, ki bizony akkor még nem tudta, hogy a csongrádi mandátumot meg­semmisítik. ő volt ugyanis, a ki megkérvé­nyezte azt a Kúriánál s a ki most újra fel akart lépni jelöltnek. E számítását azonban keresztülhúzta a behívó és Hegyi a szegedi államfogházban tölti az időt a korteskedés helyett. Ilir szerint Polonyi Gézát léptetik fel Csongrádon. — Az evangélikusok juniálisa. Mint értesülünk, a váci ev. hívek az előző évekhez képest ez idén is szándékoznak juniálisukat megtartani, még pedig folyó hó 22-re eső vasárnapon. Minthogy azonban a cselőtei erdő ki van vágva, ez alkalommal valószínűleg a közeli fekvésű Büki szigetre fognak kirándulni. — A rendőrség intézkedései a nyárra. Rendőrkapitányunk két intézkedé­sét kívánja lapunk utján a város közönségé­vel tudatni. Éveken keresztül a szabad Duná­ban való fürdés megkövetelte áldozatait. Külö­nösen a fiatal iskolások közül három-négy áldozata akadt a fürdésnek. Most Kalló kapi­tány felhívja a szülőket s az iskolák vezetőit, hogy a hatóság az Erzsébet-liget alatt jelölt ki szabad fürdőt s ezért lehetőleg legyenek segé­lyére a rendőrségnek és ne engedjék meg, hogy a gyermekek más helyen fürödhessenek, mely egyrészt szeméremsértő, másrészt pedig®veszélyes is. A fürdőhelyet a városi gazda elkészíttette és körülkerittette. — Másik rendelkezése rend­őrkapitányunknak a tűzbiztonságra vonatkozik. Szabályrendelet intézkedik ugyanis, hogy min­den háznál 3—4 hektoliter víznek, lajtorjának, csáklyának és pamacsnak kell készenlétben lenni, hogy, ha lehetséges, a keletkező vészé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom