Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

Váci Hírláp

mit ért itt. el, csak annyit, hogy mindenki rokonszenvét megszerezte s csak jóbarátra akadt mindenütt őszinte, nyílt jellemével. Munkássága jutalmát nyerte, midőn néhány év előtt elismeréskép, bár a váci adóhivatal másodosztályú, elsőosztályú adótárnokká nevezték ki.

Midőn csendben betöltötte negyedszázados adótárnoki működését, nyugdíjaztatását kerle, mit mégis kapott. Akkor családjával boldogan ment el oda, hol a nyári szünidőket szokta Zemplénmegyébe eltölteni s itt veszedelmes bajt kapott. Mire hazatért, a leghíresebb orvosprofesszorok kimondták róla, hogy nincs segítség. Jó ideig lábon húzta a bajt és Istenben vetett igaz hittel, mély vallásosságával tűrte. Egy hónap előtt azonban már ágyba dőlt s fel sem kelt. Pénteken délután három órakor szenvedés nélkül örökre lehunyta szemeit köny- nyezve zokogó, melyen sújtott családjától.

Ez az egész története egy munkás férfinek, a fájdalmat, mi elhunytéval érte családját, csak az tudja megérteni, ki ép úgy ragaszkodik gyermekeihez, nejéhez, mint ő tette. A jó barátok feledni nem is fogják, emléke pedig élni fog mindig kis családja, szerető rokonsága szivében.

Az iszonyú csapást pedig a részvéten kívül csak az enyhíti, hogy a kik szerették egymást, azoknak egykor találkozniok kell, hogy boldogan folytathassák az örök életet.

Nyugalma legyen csöndes s a magasból őrködjék igaz szeretetével mély gyászba borult családja fölött !

— Március 15 ike a honvéd-szobornál. A nemzeti szabadság újjászületésének évforduló napját, március 15 két, mint minden évben, úgy ez idén is, a nap jelentőségéhez méltóan ülte meg városunk hazafias közönsége. Már délután harmadfél óra után százakra menő néptömeg verődött össze a Constantin-téren, a városháza előtt, hogy elinduljon a honvéd-szoborhoz és ott kifejezést adjon igazi honfiúi érzelmeinek, hogy kegyelettel adózzék azon nap emlékének, mely meghozta nekünk a régen várt szabadságot. Három órakor megindult a honvéd-szobor felé a nemzeti lobogók sokaságával tarkított menet, hazafias dalokat énekelve.

Odaérve, a szobor lábához állított emelvényen csakhamar megjelent városi dalárdánk és elénekelte a Szózatot, tőle már megszokott, precizitással. Majd Matlaskovszlcy Róbert lépett az emelvényre s elszavalta a Talpra magyart nagy hévvel és lelkesedéssel. Szeles József ref. lelkész mondotta el ezután nagyszabású és gondolatokban bővelkedő alkalmi beszédét, melyet a maga egészében lapunk más helyén közlünk. Ezután ismét a dalegyesületben volt alkalmunk gyönyörködni, mely a Talpra magyart énekelte el, majd Scholtz József siketnémaintézeti tanfolyamhallgató szavalt el egy Március 15-én c. költeményt, melynek előadása s a benne lévő hazafias érzésnek sikerült kifejezésre juttatása szintén méltán kiérdemelte tetszésünket. Végül ismét a dalárda tagjai léptek elő, hogy a Hymnus el- éneklésével befejezzék az ünnepélyt.

Este több helyen bankett volt. A hivatalos bankett a Kúria szállóban volt, melyen városunk előkelősége szép számmal vett részt.

— Március 15-ike a főgimnáziumban. A főgimn. gyakorlóiskolája az ifjúsági férfi és vegyeskara közreműködésével március 15-én délelőtt sikerült hazafias ünnepet rendezett. A Hymnus nyitotta meg az ünnepet, utána Petőfi Nemzeti dalát szavalta Simon Géza Vili. o. t., majd Baranyovics Rezső VIII. o. t., a gyakorlóiskola főjegyzője, rövid felolvasásában megemlékezett Petőfiről és a szabadságharcról. Arányi E. Petőfi c. költeménye után, melyet Bárdos Rezső VIII. o. t. érzéssel szavalt el, a férfikar éneke következett: az Insurgensek indulóját énekelték el nagy hévvel és lelkesedéssel. Ezt ismét szavalat követte: Lampcrth Géza Honvédek emléke c. költeményét szavalta el Nesszel Ferenc Vili. o. t. A sikerült hazafias ünnepet, melyen a főgimn. igazgatójával élén az egész tanári kar jelen volt. a Szózat éneklése zárta be s utána az ifju-atr I hí kés hangulatban oszlott szét.

— Március 15-ike a kereskedő ifjak egyesületében. Hazafias és derék egyesületünk a Kereskedő ifjak egyesületének tevékeny elnöke Jelinek Gusztáv indítványára elhatározta, hogy tekintve, miszerint kereskedő if- jaink mind nem vehetnek részt március 15 én a város ünnepségén, saját helyiségében fogja megünnepelni a szabadság nagy napját. Vasárnap, 16-án délután 3 órakor lesz az ünnepély az egylet helyiségében, hol beszéd-, felolvasások- és szavalatokkal fog megemlékezni az ifjúság március Idusáról. Vendégeket az egylet szívesen lát az egylet helyiségében.

Borbély Sándor, a siket némák intézetének igazgatója, mint részvéttel értesülünk már két hét óta betegen fekszik. Állapota azonban — örömmel jelenthetjük — javulóban van, úgy, hogy a napokban Klis Lajos igazgató tanártól, ki őt betegségeben helyettesítette, átveheti az intézeti ügyek vezetését.

— Zubovich. visszatér. Zubovich Fedor huszárkapitány érdekes levelet küldött haza Afrika északi partjairól, a hol oroszlánokat keres. Azt Írja, hogy ha haza fog térni, ismét szükebb hazájában, Nógrádmegyében Kismaroson fog megtelepedni. Úgy látszik, hogy a kapitány, ki nem irtózik attól, hogy a lapok elég gyakran emlegették nevét, nem únt még bele abba a harcba, melyet Nógrádmegye vezetőségével folytatott s úgy látszik, folytatni is akar az uj era alatt is.

— Harc a Kosdi ref. lelkészi állás körül. Szánthó János esperes elhunytéval megürült Kosdi ref. lelkészi állás körül megindult a nagy harc. Nem kevesebb, mint tizenhárom pályázó akadt az állásra, kik közül legtöbb sansza Sáfár Béla h. lelkésznek lett volna, ki hosszabb időt is töltött el Vácon, de a szükséges vizsgája még nincs meg. így utána legtöbb kilátása Székely József budapesti teológiai tanárnak van, ámbár a Kosdi református hívők válogatnak, mert már Diósjenőn, Monoron is voltak meghallgatni egyes pályázókat. Különben dijlevél harc is van Kosdon. Az elhunyt esperes 180 véka búza helyett 150-et szedett be s az adót is az egyház helyett ő fizette a földek után. Most a Kosdi hívek kijelentették, hogy csak oly papot választanak, ki hasonlóképen vállalkozik a konvenció beszedésére. Mint hallik, az egyháztanács már határozatot hozott ez ügyben s ha a kosdiak nem elégednek meg vele, úgy az egyháztörvények szerint hivatalból rendelnek ki lelkészt a Kosdi reformátusok részére.

— Kinevezés. Donovitz Ferencet, fiatalságunk közkedvelt tagját, ki eddig a váci hitel- szövetkezet könyvelője volt, az elmúlt napokban Nyíregyházán az ottani takarékpénztár könyvelőjévé választották meg. Midőn Isten hozzádot mondunk a jó barátnak, egyszersmind üdvözöljük megválasztatása alkalmából. — Berger Sándor postatiszt helyébe zerinvári Zrínyi Bélát helyezték Vácra Karcagról.

— A kath. kör hangvei’senye. Szer dán folyó hó 12*én tartotta a katholikus kör második böjti felolvasó-estélyét élénk érdeklődés mellett. Szép asszonyok, bájos leánysereg töltötte meg a kör termeit. S a kik eljöttek, nem csalódtak, mert művészi élvezetben volt részük

Hat óra után kezdődött az estély Klemens Eugenia kisasszony művészi énekével. Vácon először szerepelt s a felhangzó szép énekével azonnal megnyerte a hallgatóságának tetszését. Gounod Ave Máriáját énekelte Erkel Sándor zongora kísérete mellett és zajos tapsot aratott. Azután Hinteröcker Sándor olvasott fel XIII. Leo pápáról, a katholikus egyház fejéről. Méltatta érdemeit, ismertette munkásságban töltött áldásdús életét. Legnagyobb hatást felolvasása azon részével ért el, mikor XIII. Leo pápának a magyarok iránti szeretetét ecsetelte. Zajos tapsot aratott ő is. Utánna Matlaskovszlcy Róbert szavalta Pály Ede Vatikán című szép versét nagy hatással. Majd ismét Klemens Eugenia k. a, énekelt olyan hatással, hogy a taps nem akart szűnni és a hallgatóság zajosan követelte, akarta mégegyszer hallani. A Pápai Hymnus felhangzó dallama mellett oszlott szét a társaság.

— Közgyűlés a Kaszinóban. A váci „Egyesült Kaszinó-kör“ folyó évi március hó 25-én (kedden) d. u. 2 órakor a kör helyiségében rendes évi közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Az igazgató évi jelentése. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kiküldése. 3. Az évi számadások és leltár előterjesztése s a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvény megadása vagy megtagadása. 4. Az évi költség- vetés megállapítása. 5. Az alapszabályok 20. §-a értelmében netalán teendő indítványok tárgyalása. 6. A sorrend szerint belépő 6 választmányi tag helyébe uj választmányi tagoknak három évre, nemkülönben 3 számvizsgálónak egy évre történő választása. Megjegyzés : a) Azon rendes tagok, kik az 1901. évre tagdíjjal még hátralékban vannak, a közgyűlésen sem szavazati, sem tanácskozási joggal nem bírnak. (Alapsz. 9. §.) b) A közgyűlésen az alapszabályok jelen tárgysorozatban ki nem tüntetett szakaszainak módosítására és az egylet feloszlására irányuló netaláni indítványok nem tárgyalhatok. (Alapsz.) 20. §.) c) Szavazni érvényesen csak annyi jelöltre lehet, a hány megválasztandó van; az azokon túl Írottakra eső szavazatok számba nem vétetnek.

— Az esküdtek bankettje. Csak a napokban végződött a pestvidéki kir. törvényszék esküdtbiróságának tavaszi ülésszaka. Nehéz munkát végeztek, egyik-másik ülés napokig tartott. Nehéz munkájukat az esküdtszék elnökének Rónay Kamidnak szeretetméltósága, buzdító, lelkes szavai könnyítette meg, a ki az ülésszak egész ideje alatt a legnagyobb előzékenységgel viselkedett velük szemben. Hogy tiszteletüknek és hálájuknak kifejezést adjanak, bankettre gyűltek össze szerdán, folyó hó 12-én délután 6 órakor az Országos kaszinó külön termében. A váci esküdtek közül Váró Károly, dr. Forgó Kálmán és Vadas Márton jelentek meg. Vig poharazás között ünnepelték az elnököt, több pohárköszöntőt is mondtak, a többek között dr. Forgó Kálmán mondott Rónay Kamidnak köszönetét szeretetreméltóságáért és a tárgyalások művészi vezetéséért.

— Levay-ünnepely. A siketnémák helybeli intézetében f. hó 13-án igen szépen sikerült ünnepély folyt le. Kisteleki br. Lévay Henrik évekkel ez előtt, midőn az első hazai általános biztositó Társaság fennállásának 25 évfordulóját ünnepelte 20,000 koronás alapítványt tett oly célból, hogy ez alapítvány évenkint 1000 koronás kamatait egy, valamely mesterséget önállóan űzni kívánó siketnéma kapja. Az idén a tanári testület javaslatára a kultuszminiszter az alapitvány kamatait két egyenlő részre osztva Onczay Géza homonnai asztalosnak és Egri Sámuel debreceni szabónak adományozta. Az alapitó