Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-03-09 / 10. szám
Váci Hírlap nos tetszés nyilvánítások közt, mely után a nagyszámú közönség azon óhajának nyilvánítása mellett oszlott szét, hogy a derék társulat vajha minél előbb hasonló jó estét rendezne tagjainak. —• A járások kikerekitése. Gödöllő és Vidéke Írja: Lapunk volt az első, mely megpendítette a járások kikerekitésének szükségét már csaknem két esztendő előtt azon alkalomból kifolyólag, midőn Aszódon úgy, mint Túrán mozgalom indult meg egy uj szolga- biróság létesítése s annak székhelye elnyerése iránt. A mozgalom élére akkor Aszód részéről báró Podmaniczky Géza, Túra részéről pedig szintén egy másik főur állott. E mozgalmak azonban nem jutottak tovább a kérvényezés- nél s azóta egészen elhallgattak. Mint értesülünk, a választó kerületek kikerekitésének és székhelyük helyes és szélszerű elhelyezésének ügyével most foglalkozik a belügyminisztérium s igy igen célszerű lenne úgy Túra, mint Aszód községeknek talpra állani és tenni valamit a szolgabiróság elnyerése érdekében, mert igy nincs kizárva a lehetőség, hogy járásunktól a mely különben is igen nagy népes, elválasztva esetleg egy másik — talán a váci — járáshoz csatoltatnak, a mi pedig egyáltalán nem lenne sem Aszódra, sem Túrára, sem a szomszédos községekre nézve kedvező megoldása a dolognak. — A Vöröskereszt szegénykony- kájára dr. Virter Lajos félsz, püspök 10 K, Mlinko Erzsébet tanítónő 2 K és Nagy Berta szintén 2 Koronát adományozlak, fogadják ez utón is az elnökség hálás köszönetét. — Hegedűs miniszter távozása. Nem a nagy politika miatt izgat bennünket az, hogy Hegedűs Sándor elhagyta a miniszteri székét. A váciakat az a két kérdés érdekli, melynek megoldásával a volt kereskedelmi miniszter biztatta azt a két küldöttséget, melyik nála járt. Az egyik a vác—drégelypalánki vasút építése, melyre Hegedűs Sándor kijelentette, hogy tavaszra építeni fogjak. Azért is nagy szükség van rá, mert hiszen nincs munka s ez némily segítene a szegény népen. A másik pedig a telefon-ügyünk. Ezt is ez évre Ígérte a miniszter a nála járt küldöttség előtt. Remélhetőleg az uj miniszter, Horánszky Nándor belátja mindkét kérdés sürgős megoldását s ugyazon a nézeten lesz, mint elődje volt. — Megváltozik-e a sorozás napja? Ez idén sor alá kerülő ifjakat érdekli ez a kis hírünk. Most Gödöllőn működő sorozási bizottság táviratilag fordult dr. Zádor János polgármesterhez, hogy lehetséges lenne-e, ha a váci sorozást, nem e hó 24-én és 26-án, hanem már március 22-én, csakis egy napon tartanák meg. A polgármester szintén táviratban közölte a bizottsággal, hogy az uj terv bár kedvező volna a városra nézve, mégis nem tőle függ, hanem a központban is beleegyezést kell kérni, de a törvény is előírja, hogy egy napon kétszáznál több hadkötelest megvizsgálni nem szabad. A távirat elment, válasz lapunk zártáig nem jött, igy nem tudunk felvilágosítást adni arra nézve, hogy megváltoztatják-e a sorozás napját. Ha 22-én lesz a sorozás, úgy azt a város okvetlen falragaszokon is tudtul adja az érdeklődőknek. — Az irgalmasok búcsúja. A helybeli irgalmasrendház tegnap, szombaton tartotta meg búcsúját. Ünnepi mise és prédikáció volt. Délben vendégszerető asztalukhoz többen hivatalosak voltak. — A kaszinó közgyűlése. Kaszinókörünk lesz az utolsó az egyesületek közt, mely évi közgyűlését megtartja. Mint halljuk, a választmány e hó 25-ikére, vasárnapra tűzte ki a közgyűlés határnapját. — Vadkázasságban élőkről. Csak nemrégiben jelent meg lapunk hasábjain egy kimerítő statisztika Vác város népmozgalmáról. A statisztika igen sokféle irányú volt, de egy dolog mégis kikerülte az összeállító figyelmét, t. i., hogy hányán élnek városunk területén vadházasságban. Szeleczky Gáspár rendőrbiztos a héten fejezte be tisztán diligenciából ezt a nem épen kellemes nagy munkát s kimutatja, hogy Vác város területén 102 (százkét) pár él a legmegvetendőbb állapotban, a vadházasságban. A szom rú statisztika részletezve a következő: Az alsóvárosban (a városházától lefelé) 67 pár, a felsővárosban pedig (a városházától felfelé) 35 pár botránkoztatja a jobb érzelmű polgárságot ilyetén állapotával. A vadházasságban élők közül az alsóvárosban 28 nak, a felsővárosban pedig 16-nak van törvénytelen gyermeke. Az ilyen gyermekek száma 99. Érdekes és jellemző, hogy a vadházasságban élők túlnyomó része földhöz ragadt szegény, mint gyári munkás, különféle napszámos, de nem ritka az iparos sem, sőt még magát úri embernek s művelt egyénnek tartó is akad a díszes gárdában. Ezen botrányos állapot megszüntetésére — mint halljuk — az intézőség célja most az, hogy fölszólítja az érdekelteket, miszerint meghatározott idő alatt keljenek törvényesen és egyházilag egybe, mert ellenkező esetben ki lesznek téve annak, hogy a város jobb érzelmű polgárai minden módon boj kot tál ni fogják őket. Egyszersmind tudtukra fog adatni, hogy az a mentegetődé- sük, miszerint nincsen pénzük, hogy megházasodjanak, teljesen téves, mert úgy az egyházi, mint a polgári házasságkötés díjmentes, csupán a születési levelek kiváltása kerül pár hatosba, a mit a teljesen szegényeknél a lelkész rendesen el szokott engedni. — Szenet lopnak. A nagy szegénység jele, hogy a helybeli vasutállomásfönökség egymásután fesz feljelentést a rendőrségnél, hogy az állomáson lerakott szenet ismeretlen tettesek megdézsmálják. Ha csak egy-két kilót is, de visznek belőle azok a szegények, kiknek fűtőre sem jut télen. A rendőrség kinyomozza a tetteseket s néhányat már a bíróság elé állított Tekintve azonban, hogy ezek nagy része büntetve nem vo't, a kényszerűség, a szegénység vitte rá őket a lopásra s az államvasut kára pedig megtérült majd minden esetben, a bíróság méltányosan járt el velük szemben s nem büntette meg a szegény ördögöket. A rendőrkapitány azonban intézkedett, hogy éjszaka egy-egy rendőr cirkáljon az állomási raktárak körül s a tolvajlást megakadályozza. — Titokzatos eltűnés. Tóth Béni 23 éves fóti földműves rejtélyes körülmények között tűnt el folyó év január 25-én. Ő és kilenc társa a veresegyházi kőbányában dolgoztak, január 25-én este együtt indultak hazafelé, társai azonban az állítólag ittas egyént az útban magára hagyták s haza tértek : az időtől fogva Tóth Béninek nyoma veszett. A fóti csendőrség legerélyesebben nyomozza az eltűnt egyént, de még eddigelé sem azt feltalálni, sem pedig azt, hogy bűnténynek eselt-e áldozatul, kideríteni nem sikerült Az eset a bírósághoz már be van jelentve.-- A hatos haldoklása. Régóta haldoklik a hatos, már el is temethettük volna, de a pénzügyi miniszter váltig hosszabbítja a a haldoklását. Most is rendeletet közöl a hivatalos lap, a melyben a miniszter közhírré teszi, hogy a hatost és társait, a húsz krajcáros, meg az öt krajcáros ezüstpénzt feleértékükben továbbra is be lehet váltani, mindaddig, mig újabb rendelet végre el nem parentálja az osztrák értékű ezüstpénz utolsó hírmondóit. — A „Török-szőlő-hegyközség!< közgyűlése. Múlt vasárnap tartotta a Tö- rök-szőlö-hegyközsége rendes évi közgyűlését a városháza nagytermében. Alig volt még év, hogy oly nagyszámban jöttek volna össze szőlőtulajdonosok, mint ez idén. Elnöklő Ur- sziny Arnold legelőször is megemlékezett elhunyt id. Olaj Ferencről, ki sok éven át hű kezelője volt a hegyközség pénztárának. Majd bemutatja dr. Lencsó Ferencet, kit a választmány az elhunyt helyébe pénztárosul választott. Az elnöki jelentés magában foglalja a hegyközség múlt évi életét. A múlt év nem volt éppen kedvezőnek mondható, mert ámbár a fagy megkímélte a hegyet, de annál nagyobb kárt okozott a jégverés s a többszöri nagy zápor, mely nemcsak egyes gazdáknak okozott tetemesebb kiadást, de a hegyközségnek is, úgy, hogy az utak javítására előirányzott ösz- szeg kevésnek bizonyult s a választmány kénytelen volt e célra 100 korona kölcsönt felvenni. Nehogy azonban az adósságok felhalmozódjanak, miáltal az eddigi pénzügyi egyensúly megzavartatnék, kénytelen volt az elnökség'javaslatba hozni, hogy ezen 100 koronás adósság akképen törlesztessék, hogy minden szőlőtulajdonos a csőszbér arányában 25°/0 pótlékot fizessen kivételképen ez évben, mely indivány hosszas vita után el is fogadtatott. A hegyközség elnöksége azon iparkodik, hogy a szőlőkbe vezető utakat jó karba hozhassa és azt az esetleges nagyobb esőzések se igen ronthassák meg. A szőlőtermés, eltekintve a jégkártól, mennyiségre kielégítő, sőt néhol bőtermést is adott; mig minőségre a később szüretelők majdnem a tavalyit érték el, a mennyiben a mustban a cukortartalom L5° — 25°, sőt több is volt némely helyen. A védekezés úgy a gombák, valamint a parariták ellen mindenütt foganatosíttatott s az elnökség szigorún ellenőrizte azt. A gyümölcstermés, — eltekintve az almát és körtét — szintén kielégítő volt, sőt ha az alma és körtefák megóvására nagyobb gondot fordítanak a tulajdonosok, úgy az is bőven teremne, miáltal egy uj jövedelem forrásra tehetnének szert, tekintve a főváros közelségét. Sajnos azonban, hogy gazdáink vajmi keveset törődnek a gyümölcsfák okszerű kezelésével s azok védekezésével. A gomba betegségek s rovarok ellen, az őszibarack levelének fodrosodása, az almavirág- orrmányos. az almamoly s a körte rügy fúró rovarok ellen semmi sem történik. A védekezés nemei a következők : Az őszibarack elfodroso- dott leveleit mindig le kell szedni és elégetni, mig a fakat kora tavaszszal a rügy fakadása előtt bordói lével be kell permetezni. Több évi eljárás által megmentjük fáinkat s bőtermésre teszünk szert. Az almavirág orrmányos ellen úgy védekezünk, hogy a bogarakat kora reggel, (március 1 — 15-ig) mindennap lerázzuk s elpusztítjuk ; vagy midőn már a virágrügy kipiroslik, rovarfogó köteleket, vagy enyvgyűrűt alkalmazunk a midőn is gyakrabbi leszedés által a bebújt, vagy megragadt bogarakat elpusztítjuk. A körte rügy fúró bogarak által fertőzött rügyei kora tavaszszal lerázandók, (április közepe táján) vagy ősszel a peterakás előtt (szeptember végén). Az almamoly ellen júliustól szeptemberig gyaluforgács- ból készült hernyófogó-kötelet alkalmazunk s ezt időközben felváltjuk, a fákat pedig svein- furti zöldnek (60 gramm 100 literhez) oldatával 2—3-szor hetenkint bepermetezzük. Ezt a védekezést nehány évig használva bőtermést adnak majd fáink. Az elnökség felkéri továbbá
