Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-01-19 / 3. szám

D indultunk. Konstantinápolyban látottakat és tapasztaltakat más alkalommal fogom felem­líteni. Elhagyva Konstantinápolyt, a Márvány tengerbe szálltunk, mely közvetlen alatta terül el. Jobbról majdnem a Dardanellákig látnátok kisebb török városok és falvak festői szépség­ben, még balról csak a tenger végtelen tükre nyúlik el. A mint a Dardanellákhoz évre, annyira összeszorul a két part, hogy inkább egy jó széles folyónak mint tengernek tekinthető e szoros mindkét oldalról, óriási erődökkel és számtalan ágyúval van ellátva. Itt minden hajónak meg kell állni és a Konstantinápoly­ban lefizetett átmenetidij igazolványát az il- leiő tisztnek, ki a bajóhoz csónakkal közele­dik bemutatni. E rövid ideig tartó tartózko­dás után a számtalan kisebb és nagyobb szi­getekkel a dús Archipellagusba jöttünk, me­lyek jóllehet többnyire kopár és csak helyen­ként olajfákkal vannak benőve, mégis sok alakú átalakulásuk által kellemes látványt nyújtanak az utazónak. (Folytatása következik.) Irodalom, Sajó Aladár és könyve. Uj könyv jelent meg a könyvpiacon, mely hivatva van min­denfelé, a hol a magyar müveket olvassák, nem csak feltűnést, hanem érdeklődést is kel­teni. Sajó Aladár városunk szülötte, a Buda­pesti Hírlap segédszerkesztője irta azt az Új­ságírás ró\. Sok tekintetben hasznos könyv ez, egyrészt mert betekintést enged az újságírás komplikált mesterségébe, másrészt az ujságirók tisztes munkáját is méltatja s feltárja azoknak az alakoknak működését, melyek csupán az újságírói élet veszedelmei és a toll hatalmá­val visszaélnek. Sajó Aladár, kinek könyveit szeretettel olvassák mindenfelé, mindezt vonzó előadásban, népszerűén ismerteti, méltán vár­hatjuk tehát, hogy a kiváló iró müve nemcsak elismerésre, de vevőre is talál. A könyv másik része az Ujságlcidás-ról szól s ennek szerzője Hóna Lajos. Ismerteti a magyar és a külföldi ujságkiadás nagy gépezetét. Egymást kiegé­szítve a két mű élvezetes olvasmány, melyet bálom koronáért akárki megszerezhet magá­nak, ha a szerzőknél, vagy a helybeli könyv- I kereskedésekben munkájukat megszerzik. Magyar Remekírók. A Franklin Társulat nagy irodalmi vállalata, a Magyar Remekírók gyűjteménye, mely az utóbbi hetekben az egész hazai sajtó által mint rendkívüli irodalmi esemény lett ismételten üdvözölve, — mint értesülünk — február hó elején indul meg öt kötetes, első sorozatával. Ez első sorozatban a következő kötetek fognak foglaltatni: Arany János munkái I. kötet, sajtó alá ren­dezte: Riedl Fiigyes. Tompa Mihály munkái I. kötet, sajtó alá rendezte: Lévay József. Vörösmarty Mihály munkái I. kötet, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál. Garay János munkái, válogatva sajtó alá rendezte : Ferenczi Zoltán. Gsilcy Gergely színművei, válogatva sajtó alá rendezte: Vadnay Károly. Ez az 5 kötet megmutatja, a Franklin-Tár- sulatnak milyen becses vállalata ez a Magyar Remekírók gyűjteménye. Mindjárt az első he­lyen Arany János indul meg szép és az eddi- gieknél tökéletesebb kiadásban, a mely hogy kifogástalan lesz, arra elég kezesség a szer­kesztő Riedl Frigyes neve. Nagyon helyes volt a „Magyar Remekírókat“ Arany Jánossal meg­indítani, mert merőben csonka lenne az ilyen fajta gyűjtemény Arany János nélkül. Volta- képen nem is szabadna megkínálni a magyar 1 VÁCI HÍRLAP közönséget, a magyar remekírók oly gyűjte­ményével, a melyből Arany János hiányzik. A többi négy kötetnél is konstatálható, hogy mind oly Íróknak a műveit tartalmazza, a melyeknek a „Magyar Remekírók“ gyűjte­ményében hiányozniok semmi körülmények közt sem szabad, mert a legbecsesebbek közé tartoznak, a mit a költői irodalmunk egyálta­lában teremtett. Hogy a Franklin-Társulat ezt átérezte, azt abból látjuk, hogy a sajtó alá rendezéssel oly neveket bízott meg, mint Gyulai Pál, Lévay József, Vadnay Károly és Ferenczy Zoltán. Mindezt összevéve, nagy örömmel adhatunk hirt a Franklin-Társulat emez újabb vállala­táról, melylyel újból beigazolta, hogy méltó arra az előkelő helyre, melyet irodalmi inté­zeteink között elfoglal. A mint a kiadó köz­leményéből látjuk, az egész gyűjtemény 11, ötkötetes sorozatban, vagyis 55 kötetben fog megjelenni és pedig évenként két sorozat, va­gyis 10 kötet. Az egész munka ára 220 ko­rona, de a Franklin-Tá'.-sulat lehetővé tette, hogy a munka csekély havi részletekben is be legyen szerezhető. Megrendelést elfogad a ki­adó és bármely hazai könyvkereskedés. Egy-két középiskolát végzett fiú o tanulónak felvétetik M ayer Sándor köny vny omdáj álban. BffffHlHB—t—ÍMMBWHI—I■—I 3557. Árverési hirdetményi kivonat. A váci kir jbiróság közhírré teszi, hogy a Bella'agh Imre t. főügyész végrehajtatnak j Müller János és neje végrehajtást szenvedő í elleni 43 K 35 fill, tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. j törvényszék (a váci kir. járásbíróság) területén j lévő, a Dunakesz község határában fekvő, a dunakeszi 1163. számú tlkvi betétben A) -(- 1 sor, 5258/2|b./39. hr. sz. a foglalt ingatlanra az árverést 1778 koronában ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az Í902. évi február hó 25-ik napján d. e. 10 órakor Dunakeszi községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 177 K 80 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz a. kelt igazság­ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez eltenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előle- ges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. Vácon, 1901. évi október hó 10-én. A kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság. Helc kir. járásbiró. Árverési hirdetmény. V. 1020/1901. számhoz. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi hogy a váci járásbíróságnak 1901. évi V. 449/1. számú végzésével dr. Török Gyula ügyvéd által képviselt Üzemmel és Mannheim felperes részére Moschák Jean alperes ellen 286 K — fill, követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 1667 ko­ronára becsült ingóságokra a fentidézett kir. járásbíróság V7. 449/2. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felül foglaltatok követelése erejéig is, a mennyiben azok tör­vényes zálogjogot nyertek volna, alperes laká­sán P. Alagon leendő megtartására határidőül 1902. évi január hó 30-ik napjának d. e. 11 órája tűzetik ki, mikor a birói- lag lefoglalt bútorok s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtó követelé­sét megelőző kielégittetéséhez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban esz­közöltetett volna és ez a végrehajtási jegyző­könyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentései­ket az árverés megkezdéséig alólirott kiküldött­nél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíró­ság tábláján kifüggesztését követő naptól szá­mit tátik. Kelt Vácon, 1902. évi január hó 13 án. Szaák János kir. bir. végrehajtó Árverési hirdetmény. V. 1034)1901. számhoz. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a váci járásbíróságnak 1901. évi V. 482/1. számú végzésével Révész Béla ügyvéd által képviselt Racsek János felperes részére Szabó Béla alperes ellen 102 K — f követelés es jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 2160 koronára be­csült ingóságokra, a fentidézett kir. járásbíró­ság V. 482/5. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglaltatók követelése erejéig is, a mennyiben azok törvényes zálog­jogot nyertek volna, alperes lakásán Csőváron leendő megtartására határidőül 1902. évi január hó 28-ik napjának délutáni 2 órája tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok sertés, tehén s egyéb ingóságok a leg­többet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelé­sét megelőző kielégittetéséshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszkö­zöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyv­ből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott kiküldöttnél vagy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíró­ság tábláján kifüggesztését követő naptól szá- mittatik. Kelt Vácon, 1902. évi január hó 5-dik napján. Szaák János kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom