Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-12-07 / 49. szám

Váci Hírlap 3 következő hiteles tudósítást kaptuk : A vasút építését a romhányi szárnyvonalrészen e hét folyamán megkezdették. A drégelypalánk —verő­cei részen a reambuláció munkálatai folynak. Az építési munkálatokat február, vagy március havában az egész vonalon megkezdik, addig a fő vállalat az anyagbeszerzéssel foglalkozik. — A forgalom valószínűleg jövő őszre kezde­tét veszi. Az induló állomás egyelőre Ipolyság, a végállomás Vác, de kilátásba van helyezve, hogy Budapesttől egész Korponáig közvetlen vonatok fognak közlekedni. A vasútépítési tár­sulat minden törekvése arra irányul, hogy a korpona—zólyomi vonalrész is mielőbb kiépül­jön és akkor már közel jut a megvalósulás­hoz az a hatalmas terv, hogy Budapest—Zó­lyom—Ruttka—Berlin közt rövidebb vasut- járat létesüljön. — Az iparhatósági megbizottak választása. Holnap megy végbe a város­házán az iparhatósági megbizottak választása 1903. évre. Minthogy csodálatoskép nagy ér­deklődés még egyetlen egyszer sem mutatko­zott e választás iránt az iparosok közt, biztosra •vehető, hogy a következők lesznek megválasztva : Vác város tanácsa mellé: Búzás Sándor. Cserni József, Ghlapati Janos, Dick Antal, Dunai Fe­renc, Durai János, György Mihály, Heinisch Richárd, Komáromi János, Mayer Sándor, Vörösmarty Lajos. Beck Ignác, Molnár Máté, Reitter Ödön Tragor Károly, Scheffer András, Olaj Ferenc, Paczolt Ferenc, Szenczy Mihály és Schauermann Jakab. A váci járási szolga- biróság mellé: Banyák Ferenc, Depoy János, Gajarszky Károly, Helmich Ferenc, Jeremiás Pál, Kőbl János, Lengyel Lajos, Mohaupt Fe­renc. Neszteli József, Oberfrancz Sándor, Si- ■raki Lajos, Hoffman Arnold, Haidenfeld Ár­min, Lőwi Hermann, Fédor Sándor, Marosi Dénes, Góts J. Viktor, Peidlpek József, Lang Ignác, Bük Sámuel. — Tisztelgések Borbély Sándor­nál. Ör ömmel adtuk a hirt, hogy a váci siketnéma-intézet igazgatóját a hazai gyógy- paedagogiai oktatásügy terén kifejtett buzgó működéséért és a siketnémák váci intézete jubileumi ünnepélyének sikeres rendezéséért a király a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. Borbély Sándor igazgatót ebből az alka­lomból ismerősei és tisztelői köréből számo­zsaviznél és szagos olajaknál. A kitűnő pezsgő hatása alatt bemutatkoztam és kértem Ő ke- gyelmességét, hogy kegyeskedjék nyilatkozni a kiegyezésről. „Tisztelt ur“ válaszolt az ur „megegyeztem a Herr von Körber kollegával, hogy a kie­gyezésről senkinek egy szóval nyilatkozni uem fogok csak később a parlamentben összegyűlt főrendek és képviselőknek s él­vezni akarom [a hála, az örömmámor a dicséret megnyilatkozását ; ha pedig rossz a kiegyezés, úgy bármily későn is, de fogok. Ha jó a kiegyezés, úgy nem a hírlapok utján közlöm, hanem a dicső siker feletti el- ragadtatásghangján magam jelentem ki, az úgy elég jókor tudja meg a nemzet. Annyit azon­ban már most elárulhatok önnek, hogy a ki­egyezés tárgyában nagyobb engedményeket tettem tisztán a nemzet jóvoltáért. A magyar­nak 500 éves nemzeti vonása a németet szidni, már most ha én engedményeket csikartam volna ki, úgy a németek szidnának bennün­ket s nekünk hallgatva tűrni kellene a kifa- kadásokat . . . Vájjon szabad-e nekem nyol morált 80—100 millióért feláldozni egy 500 éves nemzeti vonást.?* Én fejemet a kád fenekeig hajtva könnye­ket morzsoltam szét szemeimben. san üdvözölték ; legutóbb f. évi nov. 27-én a siketnémák váci intézetének tanári testületé és gondnoka, nov. 28-án pedig a gyógypaedago- giai szakképesítő tanfolyam hallgatói keresték fel őt és fejezték ki örömüket a jól megérde­melt kitüntetés felett. — Megnyílt a telefon. December el­sejével a helyi s helyközi telefonunkat meg­nyitották. Mindjárt az első napon számos be­szélgetés volt s azóta is, különösen Buda­pesttel való forgalomban a telefont erősen igénybe veszik, a mi azt mutatja, hogy igazán szükség volt már régen erre a hiányt pótló modern eszközre. Lapunk hirdetései közt közöljük ez úttal az előfizetők névsorát szá­maikkal együtt, melylyel őket hívni kell. Bár postahivatalunk főnöksége szintén kinyomatta és az előfizetőknek kézbesítette azt, mégis úgy hiszszük, hogy a közléssel szolgálatot teljesí­tünk s a nagy közönség is- tudomást szerezve a névsorról, a telefont többször igénybe fogja venni. — Uj háztulajdonos. Hanusz Béla önkéntes árverésen tegnap szombaton adatta el házát, mely az alsóvárosi utón a Géza ki­rály-térre nézve jókora területet foglal el. A házat 11500 koronáért Halász István vendég­lős vette meg, a mivel a szakértők szerint igen jó üzletet csinált. — Hölgyek a dalárdában. Dalos egyesületünk, melyben most élénk élet van, készül a farsangra. A hány versenynyel egybe­kötött mulatságát pénteken tartott választmányi ülés határozata szerint január 17-ikén fogja megtartani. A mulatság minden tekintetben érdekes lesz, mert ritka vállalkozásról — leg­alább a vidéken — adhatunk hirt. A hang­versenyen ugyanis Ulrich Karoly indítványára vegyes kar — hölgyek és férfiak — fog sze­repelni. A karnagy most kéri fel a hölgye­ket, hogy vegyenek részt az érdekes vállalko­zásban s ha harminc szép vállalkozó akad, a mi kétséget nem szenved, a próbákat meg is fogják kezdeni. Már magában ez a vegyes kar is kell, bogy érdeklődést keltsen s azt hisz­szük, hogy a várakozásnak meg is fog felelni. — Szőlőszeti előadás a városhá­zán. Említettük volt, hogy a szőlőszeti és borászati felügyelőség megkereste a város ta­nácsát s egy alkalmas nap kijelölését kérte, Meghatva kérdeztem : „Oh kegyelmes uram ! nem tartaná helyesnek az önálló vámterü­letet behozni?“ Isten ments ! Örök haragját vonnám ma­gamra a függetlenségi pártnak ! Az ellenzék­nek az önálló vámterület behozatala iránti kívánsága egy biztos állandó tőke, melynek kamatjaiból éi hosszú évek óta s ezen tőke elvesztésével megszűnnek létjoga is. Már pedig ellenzéknek lenni kell, sőt. ha nincs, teremteni kell !“ Az audiencia véget ért. A szolgák finom vásznakba gyönygyöltek, szakállainkba és haj­zatunkba értékes gyöngyöket fűztek s felöl­töztettek bennünket. Mielőtt a pazar és drága ebédhez ültünk volna, a kegyelmes ur indítványára sétakocsi­kázást tettünk. Nyil sebesen rohantak a köny- nyű kocsi elé fogott orosz lovak, de egy for­dulónál kirepültem a kocsiból és ............... a „Két Kék gelyóhoz“ címzett korcsmáros vissza emelt a taligába és tolt haza felé, a hajnal pirkadó fényével. Én meg csak magam­ban átkoztam a gazembert,^minek keltett fe. legalább addig, mig végig nem ettem a kegyel­mes ur drága pazar ebédjét. Mimosa. melyen a szőlősgazdáknak szakelőadást tart­hat. A tanács december 8-át jelölte ki, me­lyen az előadást meg is tartják. Az oltvány és annak kezeléséről, a szőlők szénkéneggel való gyérítéséről, a permetezésről peronospora ellen, kénporozásról a lisztharmat ellen, ho­moki szőlőművelésről, pinceszövetkezetek ala­kításáról, ó~ és ujborok kezeléséről lesz az elő­adás, melyet hiszszük, hogy szőlősgazdáink ünnep lévén saját érdekükben nagy számmal fognak meghallgatni. Az előadás a városházán lesz, tiz órakor kezdődik, természetesen min­den belépti dij nélkül. — A villamosvilágitás. Dr. Zádor János polgármester tengeri útját arra is fel­használta, hogy a villamosvilágitási ügyben a szakértői véleménynyel kiegészítve a két ajánlattevő szerződését elkészítse. A nagy munka elkészült s most még a kiküldött bi­zottság tárgyalása van hátra. Értesülünk sze­rint a villamosvilágitás ügyében a januári közgyűlés fog dönteni s tavaszszal az épít­kezést megkezdhetik. — A billiárdgolyók. Dániel, a kát. kör szolgája nagy ijedten szaladt a rendőrségre, hogy a kör helyiségéből három billiardgolyót elloptak, mig ő távol volt. A nyomozás alap­ján Matkovics rendőrbiztos kiderítette, hogy a tolvaj Morgenstein Gábor notórius, foglalkozás nélküli pincér, a ki a golyókat néhány koro­náért rögtön értékesítette is. Vallatóra fogták, de bizony Morgenstein csak annyit tudott mon­dani, hogy akkor követte el a lopást, midőn észrevétlenül fellopózhatott a körbe s ott senki sem tartózkodott. De hogy kinek adta el azo­kat, arra nem emlékezett, mert nagyon — be volt rúgva. Nem rossz az sem, hogy „gondol- kozási időt“ kért. Kapott is, de most a jó meleg zárkában gondolkodik. — Köszönetnyilvánítás. Fel kéret­tünk a következő sorok közlésébe: A nemes város tekintetes Tanácsa a váci ref. iskola céljaira 50 koronát volt kegyes adományozni. Ez adományért az iskolaszék nevében a leg- hálásabb köszönetemet nyilvánítom. Szeles József ref. lelkész. — Közgyűlés a városházán. Vác rendezett tanácsú város december 7 ikén, ma délután három órakor képviselőtestületi ren­des közgyűlést tart, melynek tárgysorozata ez lesz: 1. Közgy. jkv. hitelesítésére határnap kitűzése és a hitelesítő tagok megválasztása. 2 Polgármesteri jelentés Huber József nagy­adót fizető városi képviselő elhunytéról 3. Ugyanaz a f. évi okt. havi, 4. Ugyanaz a f. évi nov. havi pénztárvizsgálatról. 5. A vár­megyei alispán leirata dr. Zádor János polgármester szabadságidejének tudomásul vé­tele ügyében. 6. A városi polgármester bemu­tatja az7 1258/902. sz. vármegyei közgy. hatá­rozatot a városi szervezési szabályrendelet 97. §-ának módosítása tban. 7. Polgármesteri elő­terjesztés az 1903. évre a pénzügyi-, gazda­sági-, pénztárvizsgáló- és leltározó bizottság megalakítása és négy árvaszéki ülnök megválasz­tása tban. 8. Ugyanaz az 1903. évben megtar­tandó lóosztályozáshoz két bizalmi férfiú kikül­dése tban. 9. Ugyanaz a vámszabályzat vég­leges megallapitása ügyében a kereske­delemügyi in. kir. ministeriumhoz felirat intézése iránt. 10. Ugyanaz a f. évben megej­tendő községi képviselő-választások ellen netán beadandó észrevételek megvizsgálása céljából megalakítandó igazoló választmányba két tag kiküldése és a választások megejtése ügyében a vármegyei alispánhoz felterjesztés intézése tban. 11. A városi tanács előterjesztése a ró­mai kath. iskolaszék azon átirata ügyében, melyet a megüresedett kézimunka-tanítónői, állásnak betöltése iránt a városi tanácshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom