Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-10-12 / 41. szám
4 Váci Hírlap — Az alispán jubileuma és a tisztviselők. A megye a júniusi közgyűlésén elhatározta, hogy az alispán közszolgálatának huszonötéves fordulóját ünnepi közgyűlés keretében üli meg. Ez az ünnepélyes közgyűlés jövő évi január hóban fog megtartatni, melyre nagyban készül az egész vármegye. Hatóságok, testületek, egyesületek csatlakoznak a mozgalomhoz s a városok és községek is megtalálják majd a legalkalmasabb módját annak, hogy méltóan a jubilánshoz, méltóan magukhoz vegyék ki részüket az ünneplésből. A módozatok megbeszélése céljából Fazekas Ágost főjegyző a következő körlevelet intézte a központi és járási tisztviselőkhöz, polgármesterekhez és rendőrkapitányokhoz : „A törvényhatóság első tisztviselője, közszeretetben álló alispánunk jövő évi januárban tölti be közszolgálatának huszonötödik évét. Huszonöt évig munkálkodni a közélet mezején nem lankadó munkakedvvel, szilárd tetterővel: Isten különös adománya: — de ezt a huszonöt éves pályát úgy építeni fel, hogy határjelző kövei a példaadó haza- szeretet, puritán jellem, erős judicium, széles látkör, önzetlenség és kollégiális szeretet legyenek s hogy ennek a pályának iránytűje tantorithatatlanul a közjó, közérdek legyen: a legfőbb emberi érdem, mely mellől nem maradhat el a Mindenható áldása, nem az embertársak halás elismerése! A júniusi közgyűlésen elhangzott s lelkesedéssel határozattá emelt indítvány folytán a januári közgyűlés ^keretében fog megtartatni az a jubiláris ünnepély, mely az ország első vármegyéjének közönsége hajtja meg zászlaját első tisztviselője előtt. Ebből az ünnepélyből részt kérünk mi is, tisztviselők, kik közvetlen tanúi vagyunk annak az eredménydús tevékenységnek, mely fényt áraszt miránk is. A vármegye főispánja, — ki mindig az első, ha az igazi érdem elismeréséről van szó, értekezletre hívta "össze a T ^ottsági tagokat f. hó 13-ára a jubiláris ünnepély részleteinek megbeszélése céljából. Ámbár a tisztikar egész lelkesültséggel csatlakozik a törvényhatóság mozgalmához, de az üenepély fényének emelése s annak a benső, meleg viszonynak dokumentálása céljából, mely bennünket szeretett alispánunkhoz köt, szükségesnek tartom, hogy megállapítsuk a módozatokat, melyekkel a nagy jubiláris ünnepély keretébe beilleszkedhessünk. Felkérem tehát tiszttársaimat, hogy e végből f. hó 13-án d. u. három órakor a vármegyeház nagytermében teljes számban megjelenni szíveskedjenek.“ — Anzichtek a siketnómák intézetéről. A siketnéma-intézet igazgatósága nyolcféle fénykép-felvételt készíttetett a régi és uj épületekről, a szobrokról, a melyek anzichtkártyákra kerültek. Az anzichtek már meg is jelentek s darabonkint nyolc fillérért kaphatók Deutsch Mórnál, ki a jótékony célra való tekintettel, az összes jövedelem a siketnémák segélyzésére lesz fordítva, minden haszon nélkül vallatta el az eladást. A siketnémáknak adjuk garasainkat, őket segítjük tehát, ha az uj képes levelezőlapokból vásárlunk ! — Az uj száz koronások. A bankó- jegyek nem csekély számú amatőrjeire újabban ismét kellemes meglepetés várakozik. Az Osztrák-Magyar Bank e hónap 20-ikán kezdi meg az uj százkoronás bankjegyek kibocsátását, a melynek leírását a hivatalos lap tegnap adta. Az uj bankó vörös-barna alapszínű, csak a bankó közepe világosabb a hagyományokhoz híven. Annyi már a leírásból is konstatálható, hogy az uj bankó sem jelent valami vakmerő újítást a bankó-művészet terén. A hagyományos guilleoche-ok övezik körül a papir-szeletet és nem hiányzik a klasszikus nőalak sem, a ki egy kisgyermeket tart átölelve. De határozott újítás, hogy most egy-egy férfi alak is szerepel a bankó két oldalán. A magyar oldalon a férfi egy kaszát tart a kezében, a német oldalon egy kalapácsot, valószínűleg arra célozva, hogy — akármit mondjon is Sándor Pál — mi első sorban agrár-ország vagyunk. — A régi százforintos bankjegyet 1904. április 30 ig fogadják el fizetésképpen s ugyanaz év október 31-én lejár e bankjegy bevonásának utolsó határideje. Attól kezdve a bankjegyet csak átváltás végett fogadják el az Osztrák-Magyar Bank bécsi és budapesti főintézetei, 1910. október 31-ike után a régi bankjegyek érvényessége megszűnik. — A siketuémaintézet megalapítójának emléke. A siketnémaintézet száz éves fennállásának emlékünnepe tudvalevőleg két helyen, Vácon és Gömör megy ében fog lefolyni. Hétfőn utazik el a váci intézet és a város küldöttsége Rozsnyóra, hol ünnepi fogadtatásban lesz része. Másnap, kedden fogják a Gházár András nevéről elnevezett jolsvai siketnémaiskolát felavatni s a nagy alapitó születése házába emléktáblát leleplezni. Az emléktábla szövege igy szól : — A kegyes alapítványok káza. A Cillag épület és hatalmas telke, tudvalevőleg a kegyes alapítványi pénztár tulajdonába ment át. A Kossuth-téri főhomlokzatba a tápintézet növendékei költöztek be, de minthogy a szeminárium helyiségében az alapítványok pénztárának szűk a helyisége, át fog az is költözni. Ezért már a héten kezdtek a Székesegyháztérre eső épület rész lebontásához, a mely területre a postaépülethez hasonló nagy épület kerül: uj otthona a pénztárnak. Az építkezést PeidlpecJc József építőmester vezeti s e télen még tető alá kerül az uj épület, melynek a Káptalan-utcában tizennégy méter hossza lesz. A munkával 1903. július elsejével lesznek teljesen kész. A régi Csillag erre az időre tehát három épületrészből fog állani. A város szé- ; pitése szempontjából kívánatos, hogy a Káptalan-utcai rész bővíttessék s a régi épületek a modern helyiségek mellett felépittessenek. — A siketnóma-intózeti tanárok közgyűlése. A siketnémaintézeti tanárok orsz. egyesülete nagy részt követel a jubileumi ünnepségekből. A tanári kar közgyűlése nyitja meg az ünnepségek sorozatát szombaton délelőtt tiz órakor az intézetben. Schaffer Károly elnök és Bihari Károly titkár aláírásával a magyarországi összes tanároknak meghívó ment, kik minden valószínűség szerint igen nagy számban jönnek el erre a gyűlésre és a jubileumra. A nagy gyűlés tárgysorozata ez lesz: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv-hitelesítők választása. 3. A titkár évi jelentése az egyesület állapotáról és működéséről. 4. Az évi zárszámadás felülvizsgálása. 5. A választmány által benyújtott költségvetések megállapítása. 6. Az egyesület ügyrendjének megállapítása. 7. Megvizsgálása és tárgyalása azon Írásbeli indítványoknak, melyek a közgyűlés előtt legalább 8 nappal az elnökséghez benyujtattak. b. laritzky Ferenc felolvasása: „Nyelvalaktani tudnivalóknak a tanterv szellemében a beszédanyag nyomán való tanítása, ennek lehetősége s módja.“ 9. A 8. pont alatti felolvasás tárgyalása. 10. Gácsér József felolvasása: „A siketnémák oktatásának nehézségei : hogyan volna eredményesebbé tehető a siketnémák oktatása?“ 11. A 10. pont alatti felolvasás tárgyalása. 12. Minta-tanitás. 13. A tanítás módszertani megbeszélése. 14. Tiszteletbeli tagok választása. 15. Tisztviselők és választ mányi tagok választása. 16. Számvizsgálók választása. 17. Alapszapályok módosítása. 18^ 18. A következő rendes közgyűlés helyének meghatározása. — Milyen idő lesz októberben ? Falb jóslata októberre a következő : A hónap elsőrangú kritikus nappal kezdődik, azután néhány napig esik, majd száraz lesz az idő s a hőmérséklet csökkenni fog. 12-én nagy esőzés kezdődik, 17-én elsőrangú kritikus nap lesz, a melyet még veszedelmesebbé tesz a holdfogyatkozás. 23-tól 31-ig gyorsan fogy a csapadék s a hőmérséklet a normálisnál jóval nagyobb lesz. 31-ke másodrangú kritikus nap összekötve napfogyatkozással. Ettől az időtő újra kezdődik az eső. — Aszód főszolgabiróságot kór. Újabb csapást készülnek mérni városunkra, melyet, úgy látszik, aligha lehet elhárítani. Ma tudvalevőleg a váci a legnagyobb főszolgabi- róság az országban s Magyarország legnagyobb községe is hozzá tartozik. Úgy hírlik, hogy a belügyminisztériumban már készen all az a törvényjavaslat, mely szerint Újpestet és Bákospalotát a fővároshoz csatolják s csak rövid idő kérdése, hogy ezt a törvényjavaslatot a képviselőház letárgyalja. Ha Újpestet és Rákospalotát elveszik, úgy a mi főszolgabiro- ságunk egyenlő nagyságú lesz a többiekkel.. De ezzel nem elégszenek meg. Mozgalom indult meg Aszódon, hogy ott uj főszolgabiróságot állítsanak, melynek községeit a váci és gödöllői járásokból vonnák ki. A váci járásból Ácsa, Csővár, Püspökhatvan, Galgamácsa, Tótgyörk községeket az aszódi főszolgabiróság hatásköre alá vennék. A községek nagy része úgy a gödöllői, mint a váci járásban nyilatkoztak már s mindegyike óhajtja az uj főszolgabiróságot, a kerület felállítását, sőt a megyei tiszti főügyész is melegen pártolja azt, tehát alighanem megvalósul az aszódiak óhaja. A mi kerületünk a legjobb, legmódosabb községeket veszíti el s akkor a a legnagyobb főszolgabiróságból egyszerre a legkisebb lesz. Ezért idejekorán jó lesz az ügy iránt érdeklődni s ha már kikerülni nem lehet, hogy Aszódon főszolgabiróságot állítsanak és a legnépesebb községeinket elvegyék, arra törekedjünk, hogy akár a túl a Dunáról, akár a szomszédos vármegyékből néhány községet, melyeknek úgy is Vác a piaca, csatoljanak hozzánk. — Kifosztott egyházi pénztár. Vakmerő betörés és lopásról ad hirt egy verőcei távirat, mely rendőrségünkhöz érkezett. Arról van ugyanis abban szó, hogy a héten a verőcei református egyház pénztárát feltörték s eddig ismeretlen tettesek kirabolták. A pénztárból eltűnt egy ezer koronás takarékpénztári könyv két arany karika, egy arany óralánc, három gyűrű, egy ezüst óra és tizennégy darab ezüst gomb. Arról, hogy kik lehettek a tettesek, mit sem tudnak. Ezért a verőcei csendőrőrs minden irányban táviratokat küldött szét a nyomozás megejtésére. Minden valószínűség szerint nem Vác felé vették a betörők útjukat, mert nálunk a nyomozás eredményre nem vezetett. — Csődbe jutott grófné. Néhány hete irtunk arról, hogy gr. Batthányi László özvegye és két gyermeke hátrahagyásával elE HÁZBAN SZÜLETETT 1745. JULIUS 2-ÁN JÓLÉSZI GIIÁZÁR ANDRÁS, KI A SIKETNÉMÁK VÁCI ORSZ. KIR. INTÉZETÉT KEZDEMÉNYEZTE S ALAPJÁT MEGVETETTE. EMLÉKEZETÉT A HAZAI SIKETNÉM AO KTATÁS KEZDETÉNEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁN A VÁCI INTÉZET ÉS A TANULT SIKETNÉMÁK HÁLÁS KEGYELETE KÍVÁNTA E MÁRVÁNYLAPPAL IS MEGÖRÖKÍTENI 1902. OKTÓBER HÓ 21-ÉN. NAGYOBB ÉS JOBB BARÁTJA VOLT AZ EMBEREKNEK, MINT AZ EMBEREK Ö NEKI.
