Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-10-12 / 41. szám
2 Váci Hírlap tése mellett sok száz iparosnak, kereskedőnek nyílt alkalma kenyerét részben a jubiláló intézettől megkeresni. Több millió ez az összeg, melyet egy évszázad alatt ez a humánus intézet városunk falai közt hagyott, fí mellett jól esik tudnunk, hogy száz év előtt e humanizmus zászláját e városban tűzték ki. Az elismerés adóját rója le Vác város polgársága, midőn megjelenik az intézet ünnepén s az egybesereglettekkel ad hálát azért, hogy a siketnémaoktatás otthonává e várost választották s egy évszázad jubileumát ülheti az meg megerősödve, nagyobbodva fárasztó munkáját mindenütt elismerve. A dicső múlt után a dicsőbb jövő következzék rá, hirdetve a magyar nemzet humanizmusát, látva az eredményes munkát, a megmentett lelkek háláját. Helyi és vidéki hirek. Vác város közönségéhez. A helybeli siketnéma intézet 100 éves fennállása alkalmából f. hó 19-én megtartandó ünnepélyére számosán érkeznek városunkba vendégek, a kik a legutóbbi városi közgyűlési határozat szerint Vác város közönségének vendégei lesznek s igy azok elszállásolásáról magának a vendéglátó város közönségének erkölcsi kötelessége gondoskodni. Felkéri tehát a rendező-bizottság e lelkes város minden egyes polgárát, hogy áldozatát a nemes emberbaráti intézet iránt meghozva, az emberbaráti szeretet által ide vezérelt vendégek számára f. hó 18- és 19-iki éjszakán szállást felajánlani s ebbeli készségüket előjegyzésbe vétel végett dr. Göndör Sándor városi főjegyző úrnál bejelenteni szíveskedjenek. Felkéri továbbá a rendező bizottság Vác város közönségét arra is, hogy okt. 19-én, mely első hivatalos Írás az intézet létesítése tárgyában. Szól pedig a rendelet magyarra fordítva a következőképen : (J szent császári és apostoli királyi Felségének, legkegyelmesebb Urunknak nevében magyar kir. helytartótanácsával kegyelmesen a következőket kell közölnünk : Az idevaló siketnéma-intézet igazgatója May József két rendbeli tervezetet készített egy a magyar királyságban felállítandó siketnéma- intézet céljára. A tervezeteket ide mellékelve avval az utasítással küldjük meg a m. kir. helytartótanácsnak, hogy az üdvös célnak minden lehető módon való előmozdítása érdekében tegye azokat komoly megfontolás tárgyává. S minthogy gömörvármegyei nemes Cházár András, mikor itt tartózkodása alkalmával a nevezett intézetre figyelmessé lett, hir szerint saját jó szántából ajánlatot tett, hogy saját költségén egy ugyanilyen intézetet alapit, a fennemlitett. vármegye utján, nevezett Cházár- tól kérjen szándéka tekintetében határozott nyilatkozatot. Ha ez meg van, első sorban a felállítandó intézet lehető költségeiről, a szükséges felszereléssel való berendezéséről, továbbá, hogy mely helyen és mily módon kellene az intézetet az országban felállítani s véleménye szerint mily mértékben lehetne azt netalántán az illető világi alapokból segélyezni, — mindezekről tegyen részletes jelentést. Kelt az Ausztriai főhercegségben, Bécs városában, november 2.-án az Úrnak 1799. esztendejében Pálffy János gróf, Somlyai János, Ó szent császári ■ egyben a város ünnepe is, házukat feldisziteni és fellobogózni szíveskedjenek, hogy a zászló díszben úszó város hirdethesse az ideérkező vendégek előtt Vác város közönségének a fölötti örömét, hogy a szerencsétlen siketnémák számára a legelső hajlékot 100 év előtt e vá- j ros közönsége nyújtotta. — Polgármesterünk a közoktatás- ügyi minisztériumban. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter részt fog venni a jövő vasárnapi jubileumi ünnepélyen. Dr. Zádor Janos polgármestertegnapszombaton a délelőtti gyorsvonattal leutazott a fővárosban s miután Molnár Viktor elnöki miniszteri tanácsost Nárai Szabó Sándor dr. osztálytanácsost a gyógypedagógiai intézetek előadóját felkereste s meghívta az ünnepélyre, a miniszterhez óhajtóit menni, de nem találta, mert Kolozsvárra utazott Mátyás király emlékszobrának leleplezésére. A kultuszminiszter kedden érkezik vissza a fővárosba s ekkor a polgármestert fogadni fogja. — Püspökünk Újpesten. Grófpüspökünk ma, vasárnap reggel a fél nyolc órai vonattal Újpestre utazik, hogy ott a több, mint ötszáz jelentkezettnek a bérmálás szentségét kioszsza. Kíséretében lesz az egész aula és vele utazik Jung János felszentelt püspök is. A diszhintók már e héten mentek le Újpestre. A grófpüspök kíséretével még a mai napon vissza fog térni székvárosába. — Telefonunk munkában. A váci helyközi és a Budapesttel való összekötő telefonunk külső munkájával már majdnem teljesen elkészültek, miután az állványok és tartók elkészítését, valamint a vezetékek felrakását befejeztek. A munka most egy rövid időre megakadt, mert a helyiségekben elhelyezendő halló és beszélő készülékekkel kellő számban a budapesti központ még ma rendelkezik s addig várni kell, mig azokat a szabadalmi gyárak elkészítik. A várakozás nem lesz hosszú, mert valószínűleg a jövő hét folyamán ezeknek felrakására is sor következik. Az építési és apostoli királyi Felségének kegyes parancsára Gászner József. Ezen rendelet alapján a helytartótanács 29220. szám alatt a következőket Írja Gömör- vannegyének : „Tekintetes stb. Magas helyen arról értesültek, hogy a megyebeli nemes Cházár András a közjó és a szenvedő emberiség iránti érzetétől vezéreltetve a Bécsben szépen virágzó siketnéma-intézethez hasonló intézetnek Magyarországon alapítását és e célból egyéb általa nyújtandó segélyeken kívül rozsnyói házát is a hozzátartozó kerttel együtt e célra felajánlani tervezi. Minthogy egy ily közhasznú törekvés gyámolitást érdemel, a helytartótanács kegyelmes királyi parancsból elrendeli, hogy Cházár András a királynak is bemutatandó bővebb nyilatkozatot terjeszszen a helytartó- tanács elé arról, minő készületeket tett ő már üdvös terve megvalósítására, továbbá micsoda segélyforrásokat szánt sajátjából az intézet felállítására, avagy bir más jóltevők Ígéreteiben és gyűjtésekben? Végre, ha ezen intézet legfelsőbb védelem és királyi felügyelet alatt, mint országos közintézet, valláskülönbség nélkül való használatra, arra alkalmas helyen felál 1 itatnék, kész-e saját s netán érdektársai segélyét arra áldozni. 1799, dec, 17.-én.“ Nagy lett a meglepetése és öröme Cházár Andrásnak, midőn a megyének 1800. január 24. én Pelsücön tartott gyűléséből e rendeletről értesült. Azonnal hozzá is fogott javalata- nak megírásához, mely főbb pontjaiban igy hangzik: munka szép. csak azt nem helyeselhetjük, hogy a vezetékek a házak külső felén mennek be a szobákba és sok helyen oly alacsonyak, hogy kézzel könnyen elérhető. Ha az igy marad a rendőrségen a kihágások száma nagyon is meg fog szaporodni, mert a vezetékeket igen sokszor leszaggatják s igy napról-napra uj munkát fognak adni a telefonvonal készítőjének s felügyelőjének. A kereskedelmi miniszter fontos határozatáról is adhatunk hirt a város közönségének és az érdeklődőknek. Azt irtuk, bogy két korona lesz Budapest és Vác közt a beszélgetés három percenkint. Most a miniszter leirt a váci postahivatalhoz és az öt percnyi beszélgetés diját csupán egy koronában szabta meg, a mi igen méltányos is volt. A budapesti összeköttetéssel bírók, kik 1-től 50-ig lesznek számozva, természetesen a 360 korona díjért mindenkor használhatják azt lakásukból, üzletükből vagy irodájukból külön dij nélkül a Budapest és vidéki összeköttetést. Azoknak, kiknek helyi összeköttetésük lesz évi 120 koronáért, kiknek számuk 50-től 100-ig megy, lakásukról szintén beszélhetnek Budapesttel és környékével, ha a helybeli postahivatalban bizonyos nagyságú kauciót tesznek le s a melynek kétharmadáig a beszélgetésre hitelt nyújtanak. Megjegyezni kívánjuk, hogy Vácról úgy a magyarországi, mint a külföldi városokkal is lehet majd beszelni a tarifális díjért. Nagy könnyebbségre szolgál az is, hogy olyan budapesti lakossal is lehet majd beszélni, kinek nincs telefona. A helybeli központban ugyanis. 60 fillért lefizetünk, a melyért Budapesten az illető címzettet felkeresi egy küldönc és értesíti, hogy a nap melyik szakában és órájában tartózkodjék a telefonnál, hogy az, ki Vácról vele beszélni óhajt, szóval is érintkezhessék vele. Végül arról is nyújthatunk felvilágosítást, hogy a telefon-vonal e hó végén, vagy jövő hónap elején át lesz adva a forgalomnak. — A leánynevelő intézet építése. A megyés püspök által tervezett leánynevelő intézet építése elé gördült akadályokat a múlt „Ő Felsége legkegyelmesebben három kérdésre parancsolta, hogy nyilatkozzam. I. Kész vagyok-e a saját és érdektársaim adományait az országban felállítandó siketnéma intézetnek adni? II. Minő előkészületeket tettem célom foganatosítására, továbbá mekkora összeg áll már rendelkezésre az általam ajánlott és gyűjtött, valamint a mások által e célra ígért összegekkel egyetemben ? III. Fekvésénél fogva az egész ország érdekének melyik hely felelne meg a legjobban ? Az én gondjaimat magáévá tette a haza atyja, atyja azon szerencsétleneknek, kiket a mostoha természet némasággal büntetett. Elvállalta annyi szánandó szerencsétlen nevelési gondját saját legfelsőbb pártfogása és királyi felügyelete alatt s azt nyilvánossá tévén minden felekezeti különbség nélkül. S teszi ezt (lássák és bámuljanak a népek) háború idején, a legterhesebb hadviselési gondok közepette. Boldogok azért, — a kik bár szerencsétlenek, szerencsések, hogy ily boldog uralkodó alatt születhettek. Boldog az ország mely a természet által tőle eddig elvont polgárokat uralkodójának isteni gondoskodásából visszakapni remélheti. E boldogító helyzetben legmélyebb hódolattal bátorkodom felelni a legkegyelmesebb úr által kegyelmesen hozzam intézett kérdésekre: I. Én saját ígéretemet megadni minden esetre hajlandó és kész vagyok. Célom az A alatti mellékletből világosan meglátszik. Itt
