Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

Váci Hírlap

3

vetetik, a nemzeti öngyilkolással határosnak ítélem.

Másrészt a váci kerület alkotmányos érzelmű választói igen jól ismerik azon elemi igazságot is, miként a képviseleti rendszernek alapját és lényegét azon kétségbevonhatlan elv képezi, hogy a választók azért választanak országgyűlési képviselőt, miszerint az ország dolgainak intézése körül, saját politikai irányuknak s vezérelveiknek szerezzenek éi vényt és befolyást, úgy a törvényhozásban, mint általa az ország kormányzatában.

Ezek igy lévén, a váci választásnak értelme csakis az lehet: hogy azért esett választásuk csekély személyemre, mert a közös ügyek kérdésében nyíltan kifejezett nézeteimmel választóim egyetértenek s általában közéletem politikai irányában és elveiben, saját politikai irányukat és elveiket ismerik fel.

Ez az, a minek lelkemből örvendek. ügy érzem magam, amidőn e sorokat irom, mintha a vigasztalásnak egy fénysugára tört volna be hazafiui bánatom éjjelébe.

Mert habár az országgyűlés többsége által követett politika nagy veszély felé s tömérdek bajba és szenvedésekbe sodorja is hazánkat, ez azonban végkép halálossá mégis csak azáltal válhatnék, ha a nemzet magatartása annak szolgálna bizonyítványául, hogy ezen politika valóban a nemzet akaratát képviseli.

S mert ez lehetetlen, hogy igy legyen, azért tartom én rendkivülileg fontosnak, hogy a nemzet közéletében minél sűrűben nyilvánuljanak oly jelenségek, melyek tanúságot teendőek Európa előtt, hogy a jogfeláldozási készség, mely az alkotmány visszaállításának csalóka hangoztatásával pillanatnyilag túlsúlyra vergődött, nem bir állandó talappal a nemzetnek sem véleményében, sem érzelmeiben.

Ez hazánk érdekeire nézve igen kedvező befolyást gyakorolhat még külföldön.

A jelenségek között, melyek ez irányban nyilvánulni kezdenek, bizonyosan nem utolsó

a hivó — csalogató szóra hallgatva, járja az ifjúság e remek nemzeti táncot, a lassú an- őalgót, a csábos ropogós csárdást. (Beh kár, hogy az az önzetlen jó kedv nincs meg már, mikor még a tánc élvezetéért s nem kötelességszerű robotnak tudják be a táncot.) A vigság közé vegyül egy—egy tarack lövés is, mit ezerszeresen viszhangoz a lombját hullató erdő. Álmosan veti sugarát az őszi nap a földre, hosszú árnyék húzódik utána.

Fáradtan huzza a more is, fogy a nóta, apad a jó kedv. Lassan elcsendesül ; némaság váltja fel az imént még oly hangos vidéket. Csak a néma hold néz bambán, keresni látszik az előbbi hangos vidéket. Sajnálkozás látszik rajta, hogy elkésve jött.

Egy —egy kiváncsi csillag is lenéz az égről, tán vetekedni akar itt, ott felcsillanó pásztor- tüzek mesés fényével ? Messze szól a nyáját vezető kolompja. A nagy csendet egyszerre, a falú kis harangjának csillingelése váltja fel s Ave Máriáját búsan kiséri az erdőben vadgalamb bugása. Nem úszik már „az ökör nyál“ a levegőben, az elmúlt nyár menyasszony fatyola, helyit az özvegység jelképe: a szürke homályos köd váltja fel. Nincs már semmi nesz, csak őszi szelek fújják egyhangú siralmas nótáik s hogy egyedül ne legyen, felkap egy út széli katangkórót s azzal lejti a kísérteties, rémes boszorkatáncát.

Oly misztikus, talányos az őszi éj, mint az a hosszú fényes, fehér sáv a „tejút“, a csillagokkal himes égen, melyről azt tartja nép hite, hogy „a lelkek útja“ az.

Szaákné-Dőrffy Ilona.

fontossággal bir a váci választás: íninthogy az annyit mindenesetre bizonyít, hogy az a híresztelés, megelégedés az osztrák birodalommali összeforrássM épen nem oly általános Magyarországon s a politikai irány, melylyel csekély nevem azonosítva van, még sincs any- nyira száműzve a nép szivéből, mint azt a bécsi lapok által jó osztrák-magyarnak nevezett oldalról színlelik, vagy elhitetni iparkodnak.

A választás tagadhatatlanul egy igen határozott értelmű nyilatkozványa a nép józan ösztöneiben rejlő ellenárnak, mely előbb-utóbb a felszínen is érezhetővé, hiszem, döntővé válik.

Köszönöm a váci kerület független jellemű választóinak, hogy ily határozott alakban kívántak kifejezést adni ragaszkodásuknak azon politikai irányhoz és elvekhez, melyeknek életem szentelve van.

Hogy vájjon ezen elvek országgyűlésem képviseletének kötelessége én reám, vagy más valakire fog-e hárulni ? ez igen alárendelt tekintet ; kivált ha meggondoljuk, hogy minő tér az, melyre a már elfogadott határozatok után, ezen országgyűlésen a képviselők befolyása szorítva van.

Ha ezen tér nem olyan volna, a minőre lépni tiltanak elveim, tilt lelkiismeretem s tilt az európai viszonyoknak is számbavételével komolyan átgondolt polgári kötelesség érzete : büszkeségemnek tartanám, magamat a váci kerület országgyűlési képviselőjének nevezhetni.

Hanem, hogy én olyan Magyarországba térjek vissza, mely magát az osztrák birodalommal politikailag összeolvasztotta s az ország pénzéveli rendelkezését idegen avatkozásnak, annak elköltését s az ország haderejéveli rendelkezést az osztrák birodalmi minisztériumnak alája vetette ; hogy én ily viszonyok közt hazamenjek s hazamenjek a végett, hogy mint képviselő részt vegyek a költséghányad megszavazásában, mely hazánk kizsarolt népeinek véres verejtékéből az osztrák minisztérium számára be fog hajtatni (mert hiszen már csak ezen hatóság maradt fel az országgyűlés számára a közösügyi alku körül), hogy én ily körülmények között s ily célból menjek haza, ez nem csak célszerűtlen volna, hanem teljes erkölcsi lehetetlenség is, mert hiszen ekként cselekedve nemcsak a többit, de még az 1848- ki törvényeket is megtagadnám, melyeknek őszinte kiegyezkedési szándokkal megalkotásában nem csekély részem vala.

Nem is tartom szükségesnek ez elhatározásomat bővebben indokolni, kivált azok után, miket a jász-ladányi kerület megkeresésére írott s eddig — bár a mint látom csonkítva — nyilvásosságra is jutott válaszomban elmondottam.

E helyett inkább engedelmet kérek tisztelt elnök úrtól, hogy a helyzet felderítése végett a közügyek iránt némely észrevételeimet közölhessem.

Ezután látnoki szemmel Írja le a jövő Magyarországot.

A levél ma is a Pudnay-család félteit ereklyéje, Vác polgárságának Kossuth Lajoshőz való ragaszkodásának örök tanúja.

Helyi és vidéki hirek.

Szeptember 19-én.

A nemzet hódol legnagyobb fia előtt pénteken. Társadalmi külömbség nélkül ünnep lesz e szép országban szeptember 19-én, Kossuth Lajos születése napján. Kicsi pont, egy láncszem a nagy ünnepben a mi városunk ünnepe, de szívben, lélekben ép oly igaz, mint a fővárosé, hova ezrek fognak vándorolni ezen a napon, hogy virágot helyezzenek Kossuth sírjára.

Városunk tanácsa e héten kéri fel a polgárságot s különösen a háztulajdonosokat, hogy szeptember 19-en díszítsék fel házukat. Nem is tudjuk elképzelni, hogy akadhat, ki a város kérésének, felhívásának szívesen ne tenne eleget. A képviselőtestület dis/.gyülést tart, melynek programmja ez:

1. A dalárda éneke.

2. A polgármester megnyitója.

3. Dr. Freysinger Lajos ünnepi beszéde.

4. Kossuth Lajos emlékének jegyzőkönyvi megörökítése.

5. A dalárda éneke.

Másnap a képviselőtestület tagjai dr. Zádor János polgármester vezetése alatt Budapestre mennek és megkoszorúzzák Kossuth Lajos ke- repesi-uti temetőben levő sírját.

A felekezetek ünneplése ez:

A helybeli ev. ref. egyház szeptember hó 19-én pénteken délelőtt 10 órakor Kossúth Lajos születésének 100 éves évfordulója alkalmából ünnepi isteni tiszteletet fog tartani a következő tárgysorozattal :

1. Felálló ének: Szent Isten noha néked. 2. Himnusz: Felállva énekli a gyülekezet. 3. Szeles József ref. lelkész alkalmi beszéde. 4. Szózat: Felállva énekli a gyülekezet. 5. Kimenő ének : 221 dicséret 4 és G verse.

Az ev. ref. egyház nevében e lélekemelő és magantos ünnepélyre a város lakosságát ezennel meghívja az ev. ref. egyháztanács.

A helyheli ág. h. ev. egyház f. é. aug. 26-án tartott egyházi gyűlésén kimondotta, hogy Kossuth Lajos — a haza s az ev. egyház kiváló fiának 100-ik születési évfordulója alkalmából ünnepélyes isientiszteletet tart f. hó 19-én d. e. 1I210 órakor. Ez alkalomra a város elöljárósága, az egyes intézetek és a hazafias polgárság yalláskülönbség nélkül hivatalos.

Az izr. sfatusquo hitközség este hat órakor rendezi az ünnepélyt. A szónoklatot Pollák Fülöp főrabbi fogja tartani s ide is szintén a város és a hivatalok vezetői hivatalosak.

Este fél nyolc órakor banket lesz a Kúrián. Egy teríték ára két korona 40 fillér.

Ünnepeljen a város minden fia ezen a napon !

— Esküvők. Folyó hó 16-án kedden délelőtt 11 órakor vezeti oltárhoz a székesegyházban Ifj. Ottó József kereskedő Marosy Bel- luska kisasszonyt.

Kedden tartja esküvőjét Váró Károly iparés kereskedelmi hitelintézet igazgatója Budapesten a IV. kér. anyakönyvvezető előtt Ivá- nyos Juliska kisasszonynyal, mely után a Kálvin téri református templomban Fábián János hittanár áldja meg a boldog frigyet. A násznép a Pannónia-ban ebédre gyűl egybe, mely után a boldog pár nászúira indul. — A magunk részéről teljes boldogságot kívánunk mindkét frigyre !

— Veres Pálnó emlékünnepe, illetve arcképes emléktáblájának leleplezése Vanyar- con szemptember hó 27-én (szombati napon) fog végbemenni az ottani evang. templomban, a melynek jobb oldali falába Holló szobrász által készített díszes emléktáblát az egyházi hatóság engedelmével legközelebb fogják behelyezni. Az ünnepély programmját Nógrádmegye alispánja legközelebb fogja kiadni. Mint értesülünk az ünnepi beszédet Sréter Alfréd orsz. képviselő fogja tartani. Az ünnepélyen özv. gróf Teleky Sándorné, az Országos Nőegyesület elnöke is és a nőegyesület számos előkelősége, a Rudnay család fog részt venni.

— Emelik az útadót! Nem valami nagy öröme telhetett a megye lakosságának a vármegye pénteki közigazgatási bizottságának határozatában. Kemény Kálmán tiszteletbe! j