Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

Váci H i r l a

— Az udvar konyhája 1687-ben.

A magyar gazdasági szemle érdekes történelmi dolgokat elevenített fel az udvari konyha 1687 évi szükségleteiről. A 17-ik században, országgyűlések közeledtével már előre tudatták a magyar kamarával, milyen és mennyi élelmi cikkre lesz szüksége az udvarnak. A 1687-iki országgyűlésen az udvartartás hússzükségletének kielégítésére a következőket kívánta: hetenként 8 drb ökröt, 30 drb borjut, 20 drb bárányt, 60 drb ürüt, 100 iont szalonnát, 30 font velőt és 4 hízott sertést. Ugylátszik eleink igen jó étvágygyal voltak megáldva.

— Az olasz bor ellen. Dr. Molnár Ákos a székelyhídi kerület országos képviselője szőlősgazdáinkat érdeklő nagy fontosságú mozgalmat indított meg. Székely hid község képviselőtestülete ugyanis az ő indítványára kimondotta, hogy az olasz borvám klauzula eltörlése iránt kérvényt intéz a képviselőházhoz, kérve az olasz bor vámjának heldoliterenkint 40 koronában megállapítani. Székelyhid most megküldte ezt a határozatát városunkhoz is csatlakozás végett. A polgármester dr. Molnár képviselő akcióját a képviselőtestület legközelebbi közgyűlésébe viszi, hogy Vác város közönsége, mely szintén nagy borkereskedelmi központon él és nagy szőlőtermelő, hasonlókép írjon fel az olasz bor ellen a képviselőházhoz.

— A megkopott aranyak. A pénzügyminiszter a vármegye utján értesíti városunkat, hogy azokat a korona értékre szóló aranyérmeket, melyek a forgalmi súlyt már nem érik el, nem szabad kiadni. Ennek ellenőrzésére egy mérleg szolgál, melyet önköltségi áron 25 koronáért az állampénztárból kell a városnak beszerezni.

— Katonáink gyakorlaton. A huszárezred legénysége tisztikara vezetése alatt szerdán indult a biharmegyei gyakorlatokra. Az első napon, szerdán Aszódon, csütörtökön Nagykátán tartotiak pihenőt, mig pénteken UjSzászra értek, a hol a legénységet és a lovakat vonatra tették. A gyakorlatok alatt Furtinger Károly őrnagy vezeti az ezredet, mer br. Marschall Gyula alezredes a bácskai nagygyakorlatokra megy, a hol a vezérkarba van beosztva.

— A káptalan bérlője. Az id. káptalan téglaházi pusztai birtokát a következő hat évre ismét az eddigi bérlő, Kováds István vette át. A szerződés megújítását kedden Írták alá a bérlő és a káptalan képviselői.

— Iparosainknak. A cs. és kir. közös hadügyminiszter bőrből készült ruházati és felszerelési cikkeket, melyek az 1903. évi rendes szükségletből a magyar ipar részére fenntartott hányad '/* részét képezik, kisiparosoknál szándékozik beszerezni. Minthogy városunkban minden évben akadnak vállalkozók, most is figyelmeztetjük kisiparosainkat, hogy társuljanak s a szállításra október 31-ig adják be árajánlatukat. Bővebbet az ipartestületnél lehet megtudni.

— Éretlen gyümölcsöt igen nagy számmal árulnak úgy a piaczon ; mint a házaló asszonyok. Tekintetbe véve azt a sok megbetegedést, amelyet az ily gyümölcsök okodnak, figyelmeztetjük a rendőrséget, hogy jobban nézzen utána milyen gyümölcsöt adnak el.

— Kényszervágás alá kerülő állatok értékesítése s fogyasztási adója. Igen sok esetben megtörténik, hogy bármennyire vigyáz a gazda állatjára, azt baleset éri. Eltöri a lábát, veszélyesen megsebesül stb. Ilyen esetben természetesen, hacsak az orvosi védelem a felgyógyulást nem helyezi

kilátásba, legcélravezetőbb az állatnak kényszervágás utján való értékesítése. Sajnos, gazdáink azonban ilyen esetekben rokontól, szomszédtól kérnek tanácsot, a helyett, hogy szakértő orvoshoz fordulnának és rendesen any- nyira késedelmeskednek, hogy a baj következményei miatt az állat emberi élvezetre alkalmatlanná válván, nem értékesíthető. Másrészt ha a gazda minden igyekezetével is oda törekszik, hogy pénzének legalább egy részét megmentse, akkor is kénytelen állatját a sok mellékes kiadás miatt igen olcsón eladni. Bármilyen jelentéktelennek látszik eme kérdés, bizony nagyfontosságú dolog gazdáink érdekeit megvédeni, támogatni, sajnos azonban, mi ebben még el vagyunk maradva. Igen szép és követésre méltó indítványt nyújtott be több orszgyűlési képviselő a cseh képviselőházhoz és pedig, hogy a kényszervágott, vagy szúrt állatok húsa fogyasztási adómentes legyen, miután a gazda már eléggé károsodik azzal, hogy állatját le kell vágatni, vagy szúratni. Bizony üdvös dolog lenne, ha nálunk is ilyen irányban mozgalmat indítanának.

— Az Unió ügye. Az tavaszszal nagy port vert föl a budafoki Unió-gyufagyár ügye. A gyárat ugyanis megvádolták, hogy F. M. K. E. és E. K E. fölirásos gyártmányait, melynek eladásából bizonyos százalékot ajánl föl kulturális célokra, idegenben készítteti. A dolog természetesen nagy feltűnést keltett. A vizsgálatot megejtették és ennek alapján hozta most meg ítéletét a másodfokú iparhatóság. Az itelet teljes elégtételt szolgáltat az Uniónak. Kimondja a vád alaptalanságát már azért is, mert a gyár mindennemű gyufák gyártására be van rendezve, sőt a gyár hazafias intenciót azzal is bizonyítja, hogy kétszáz munkása közt alig találtatott egy-két idegen honos, a mely körülmény, tekintve munkás viszonyainkat, eléggé érdekes. Az Ítélet azonkívül .elmarasztalja. a temesvári gyufagyár budapesti képviselőjét Klein Márkus feljelentőt az okozott költségek megfizetésében. Mindenesetre megnyugvással vesszük tudomásul az Ítéletet, mely a magyar közönség, hazai iparunkat pártoló akciójában csak bizalommal töltheti el és megvédi az Uniót, mely F. M. K. E. és E. K. E. jelzésű árui révén évenként nagy össseget juttat kulturális célokra.

— Szerelmes történetek. Monti Henrik, kinek jeles tárcái lapunkban is láttak napvilágot. fönti címmel novellás kötetet ad ki. Azt hisszük Honti munkáira nem kell külön felhívnunk a magyar irodalompártoló közönség figyelmét. Érzelmes, hangulatos történetei sok olvasó szivében keltették föl ugyanazt, a mely érzést, a mely Írójukat megszóllaltatta. Nemrégiben a német sajtó is kitüntette Honti Henriket. A „Prager Tagblatt“ közölte egyik leghangulatosabb elbeszését. Honti Henrik a következő előfizetési felhívást adja közre: Ábrándos suhancévek első munkáját, az ez idő alatt úgy a vidéki, valamint egyes fővárosi napilapokban itt-ott megjelent elbeszéléseim javát, melyek eszerint már kiállották a jóakaratéi kritika első rostáját, „Szerelmes történetek“ cim alatt egy kis kötetben összegyűjtöm és kiadom. Merész szárnypróbája egy fiatal, kezdő írónak, a ki bírálatért lép a közönség elé, hogy a fogadtatás kedvező, vagy kedvezőtlen voltából szabjon irányt jövendő pályájának. A novellák a legpoétikusabb és sokak előtt a legszentebb érzést: a szerelmet rajzolják és ezáltal talán érdeklődést fognak kelteni igénytelen voltukban és az olvasóban. A kötet már sajtó alatt van, úgy, hogy néhány nap múlva megjelenik. Ára csinos Ízléses kiállításban egy korona lesz. A kötet Ipolyságon,

ü

a Neumann-nyomdában rendelhető meg, mely cég készségesen ad gyűjtőknek öt előfizető után tiszteletpéldányt.

— A Ferenc-József keserüvizről

igy nyilatkozik a budai Szent-János közkórház igazgatósága, Budapesten. A közkórház- főnökök összhangzó tudósításai szerint a Ferenc-József keserű-forrás vizével kitűnő eredmények érettek el. — Enyhe izteljes, aránylag rövid idő alatt kellően fellépő hatás, mely minden melléktünettől ment és tartós használatnál semminemű káros következményektől kisérve nincsen és kiválólag a csekély, 100 grammnyi adagolás — oly tulajdonságok, melyek a Ferenc József keserű-forrást minden egyéb helybeli és más keserűviz között előnyösen feltüntetik.

— Az időjárás. A központi meteorológiai intézet jelentése szerint a hétre száraz, meleg idő, helyenkint zivatarokkal várható.

A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. íVsztali dara, durva A B sz. 25 kor. 40 fik, asztali dara, finom C sz. 24 kor. 80 tik, Királyliszt 0 sz. 24 kor. 40 fik, Lángliszt 1. sz. 23 kor. 80 fik, Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 23 kor. 20 fik, Zsemlyeliszt 3. sz. 22 kor. 40 fik, Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 60 fik, Közép kenyérliszt 5. sz. 20 kor. 80 fik, Kenyérliszt 6. sz. 19 kor. 80 fik Barna kenyérliszt 7. sz. 17 kor. 60 fik 71/2 15 kor. 60 fik, Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. — fik, Korpa, finom F. sz. 8 kor. 60 fik Korpa goromba G. sz. 8 kor. 70 fik, Oc.su 8 50 kor. fik

Viz az iskolában.

Irta: Dr. STRÖSZNER ÖDÖN. 4.

Budapestet is meg kell említenem, a hol az új vízvezeték bevezetése óta nagyon ritkán fordul elő tifus-eset, mig azelőtt, mikor mikor mesterségesen szűrt Duna-vizet ittunk, a tifus nálunk otthonos volt; megjegyzendő, hogy Budapesten soha összefüggést a tifus- esetek száma és a talajvíz ingadozása között találni nem lehetett. Budapesten a Pettenkof- fer-theoria nem vált be, mint azt Fodor annak idején nagy gonddal végzett kísérletekkel és vizsgálatokkal kimutatta.

A tárnás kutakat igen gondosan kell építeni, hogy a fertőzésnek (lakóhelyek, istállók, szemétdombok lefolyó vize) minden veszélyét kizárhassuk. Nyitott kutak azért sem alkalmasak iskolák számára, mert a gyermekek esetleg könnyen beleeshetnek, de meg azokban mindenféle fertőző anyag nyílt utat talál.

Sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak tisztasági szempontból a csöveskutak már szerkezetüknél fogva is, ezek ott, a hol elegendő a talajvíz, iskolák részére ajánlhatók. A kút felállításánál mindenkor a legnagyobb figyelemmel kell lenni egészségügyi szempontból a hely megválasztására. Pöcegödrök, istállók, trágyagödrök közelsége feltétlenül kerülendő, nem különben kertek és oly földek, melyek gyakran | trágyáztatnak. Berger kuriozumképen megemlít egy iskolát, a hol „a kút gyöngyként, trágyadomboktól, istállóktól és az árnyékszéktől körülvéve, mintegy foglalatban volt!“

Hátrányos továbbá az is, ha a kút úgy van ' elhelyezve, hogy a gyermekek nehezen férhet- : nek hozzá, pl.: ha messze van az iskolától, ha az országút mentén, vagy ha a tanító lakásán van, hol aztán esetleg a vizet egy nagyobb edényben a folyosóra kiteszik használatra. A gyermekeknek jó, lehetőleg a legjobb vizet kell adni, hogy egészségük veszélyeztetése nélkül üdíthessék magukat!

Nagyobb városokban, a hol hatalmas központi vízvezetékek vannak, az iskolának vízzel való ellátása tisztán csak technikai kérdés ; a hol az iskolaépítésnél a legfontosabbak közé tartozik. Természetesen az orvos az, kinek ez ügyben kötelessége az illetékes hatóságokat és a tanítói kart felvilágosítani.