Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-08-17 / 33. szám

V Á Cl Ií I R o mely az építkezés arányaival, külső magyaros stílusával állandó figyelmet tartott fenn, most került a befejezéshez s ma már át is van adva az intézet igazgatóságának. Ennek alapján az igazgatóság kérelmet intézett a városhoz, hogy az uj épületet már most bebutorozhassa s a lakhatási engedélyt adja ki, hogy szeptember elsejével a tanítást ott meg is kezdhessék. A városi tanács az engedélyt kiadta s az in­tézetben e héten kezdték meg az áthurcolkodást. Az uj épületben van 14 tanterem, melynek bebútorozása most van folyamatban, egy nagy rajzterem, tanári szoba és könyvtár. A föld­szinten van a modern tornaterem, a második emeleten a diszterem, a hol az októberi jubi­láns ünnepségek egy része fog lefolyni. A régi épüleLben üresen maradt helyiségeket az internátus céljaira fogják felhasználni. Bar a tanítást szeptember első napjaiban az uj épü­letben megkezdik, annak hivatalos felavatása mégis a jubiláns ünnepség keretében fog meg­történni. — Sokra viheti! Nem régiben jelentést tett a rendőrségnél Rója Elek gépész, hogy lakásából nyolcvan koronája bankókban eltűnt. A rendőrségnek kutaiása közben bejelentették, hogy egy 10—12 éves kis leányt láttak Kója lakasa nyitott ablakán bemászni, valószínűleg annak van valami köze a tolvajláshoz. Utána jártak a dolognak s csakugyan kiderült, hogy a gyerekleány a pénz eltűnése után négy he­lyen fizetett húsz koronás bankókkal, a mihez aligha juthatott igaz úton. A vizsgálat tovább folyik s eddigiek alapján már mondhatjuk, hogy a fel se cseperedett kis leány sokra viheti. — Ösztöndíjak az állatorvosi fő­iskolán. Az állatorvosi főiskolai hallgatók közt, a küszöbön álló iskolai év elején is na­gyobb számban kerülnek kiosztásra állami ösztöndíjak. Egy-egy ösztöndíj rendszerint 600 korona, olyan balgátok azonban, a kik jeles érettségi bizonyitvány alapján iratkoznak be és a főiskolán is jeles előmenetelt mutatnak föl, évi 800 korona ösztöndíjban részesülhet­nek. A főiskolára első ízben beiratkozni szán­dékozók, ilyen ösztöndíjakért folyamodhatnak a fölmivelésügyi miniszterhez intézett és köz­vetlenül a főiskola rektori hivatalához benyúj­tott kérvény nyel, a melyhez a gimnáziumi, vagy reáliskolai érettségi bizonyitvány máso­latát és a vagyoni viszonyukat igazoló hiva­talos bizonyítványt kell mellékelni. — A lusta kereskedőtanoncok. Több éven át tapasztalta a kereskedelmi iskola igazgatósága, hogy a kereskedőtanoncoknak már nem izük az iskola, pedig a törvény szi­gorúan előírja. Megesett, hogy egyes főnökök egyenesen eltitkolták, hogy tanoncokat tarta­nak, csakhogy kihasználhassák az idő alatt is, mig azoknak iskolában kellene lenniök. Most ezen az abnormis állapotokon akar segíteni a kereskedelmi iskola igazgatósága, midőn Vörös Ferenc igazgató átirt a városhoz, hogy a ta­noncokat írassa össze s ez utón is ellenőriz­hessék őket. A városi tanács eleget tett a ké­relemnek, remélhető most már. hogy a jövő iskolai évben kevesebb hiányzóról fog statisz­tikát adni az iskola vezetősége. — Gyümölcslopás. Nagy panaszkodva állított be a rendőrségre Pápa József, hogy nem tudják drága tulajdonát megőrizni, mert bizony valaki bemászott a kertjébe s becslése szerint vagy nyolc korona értékű gyümölcsöt ellopott. Szegény Pápa! — A körjegyzők ellen. A községi és körjegyzők a külföldre szóló útlevelek kiállítása körüli munkáikért kérvényszerkesztés, községi bizonyitvány kiállítása, utánjárás, sürgetés stb. címén nagyobb összegeket számítottak fel ed­dig a feleknek. A belügyminiszter most ren­deletileg szigorúan eltiltja az ilyen dijak sze­dését és felhivja a törvényhatóságokat, hogy ezen üzelmeknek vessenek véget. Az útlevél elnyerése iránti kérelem ugyanis szóbelileg is előterjeszthető es igy az írásbeli folyamodvány szerkesztése teljesen fölösleges. A hivatalos adatokat az elöljáróság hivatalból köteles be­szerezni és fölterjeszteni az illetékes hatóság­hoz s igy a jegyzők teljesen jogtalanul szed­nek ezért dijakat. — A Ferenc-József keserűvizről igy nyilatkozik Dr. Hertzka Károly, Buda­pesten : Ezen sem a bel- sem a külföldi keserű­vizek által elért kénsavas sókban dús keserű- viz, melyből csak a fél mennyiség a többi keserűvizekhez arányosítva, a kívánt, hatás elérésére szükségeltetik, még a leggyengébb szervezetű személyek által is szívesen vétetik. Ehhez hozzájárul még az ezen keserűvizben foglalt szénsav, mely megfelelő módszer által a palackokban megőriztetik. A Ferenc-József keserűviz a többi úgynevezett budai keserű- vizek közt, a legrövidebb idő alatt az első helyet foglalta el. A váci hengermalom részvény­társaság liszt árai. Asztali dara, durva A B sz. 26 kor. 20 fii.,'asztali dara, finom G sz. 25 kor. 60 fii., Királyliszt 0 sz. 25 kor. 20 fii., Lángliszt 1. sz. 24 kor. 60 tik, Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 24 kor. — fii., Zsemiyeliszt 3. sz. 23 kor. 40 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 22 kor. 60 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 22 kor. — fii., Kenyérliszt 6. sz. 21 kor. 40 fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 19 kor. 20 fii. 71/2 17 kor. 20 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. — fii., Korpa, finom F. sz. 8 kor. 50 fii. Korpa goromba G. sz, 8 kor. 60 fii., Oc.su 8 kor. 50 fii. Víz az iskolában. Irta: Dr. STRÖSZNER ÖDÖN. 2. A legutóbbi időben egy új szűrő van nálunk használatban, mely „Delfin“ név alatt kerül forgalomba. Mivel mi ezt a budapesti székes- fővárosi bakteriológiai intézetben dr. Krausz Arthurral együtt összehasonlító bakteriológiai vizsgálat alá vettük és azon tapasztalást nyer­tük, hogy az a különösen iskolák részére, me­lyek szűrőre szorulnak, volna alkalmas, bátor­kodom ezen vizsgálatok eredményét röviden közölni. A Delfin-szűrőnek baktérium-visszatartó ké­pessége átlag öt-hat napon át tökéletes, később ugyan mikro-organizmusokat tartalmazó vizet szolgáltat, mely azonban igen csekély csiratar­talmánál fogva még mindig kitűnő víznek mondható. A kifőzés által a szűrő teljesen regenerálódik, úgy, hogy ezen egyszerű eljárás által ismét oly szűrőt kapunk, a mely néhány napra megint steril tiszta vizet ad. Ebből az következik a gyákorlati használatra nézve, hogy ezen szűrő segítségével mindig csiramentes vizet kaphatunk, ha a szűrőkövet hetenkint kétszer kicseréljük; ez okból ajánlatos, hogy ezen készülékhez két követ tartsunk készen­létben. Vizsgáljuk már most, hogy mekkora víz­mennyiséget szolgáltat a Delfin szűrő és hogy aránylik a többi szűrőkhöz. A Chamberland-Pasteur-féle szűrő, mely több gyertya alakú, égetett kaolinból készült csőből ál, ad három ily gyertyával a haszná­lat első óráiban két liter vizet óránként; azon­ban a szűrő működése nagyon gyorsan csök­ken, úgy, hogy az átszűrt viz tömege átlag csak 200 — 700 köbcentiméter (Kübler). A Berkefeld-Nordmejer-féle szűrő, mely ége­tett infuzorium földből áll, ad eleinte 3'/2 atra. légnyomás mellett 2 liter vizet percenkint, a mint Nordtmeyer mondja; a mi „Delfinu-szű- rőnk pedig adott l3/4 atm. légnyomás mellett P6 litert, a mi 31/2 atm. légnyomásra átszá­mítva körülbelül 3-8 liiert percenként. Hogy a további vizsgálat folyamán a szűrési gyorsaság nem volt mindig ugyanaz, az abból magyaráz­ható meg, hogy a vízvezeték nyomása x/2 és 1V4 atm. légnyomás közt ingadozott. A Delfin­szűrő tehát a szolgáltatott mennyiségre nézve felülmúlja az eddigi valamennyi szűrőt, annál is inkább, mert továbbra is megtartja az ere­deti szűrőgyorsaságát. Vizsgálataink alapján állíthatom, hogy a Delfin-szűrőnek bakteriumvisszatartó képes­sége kitűnő. Továbbá az a szűrt víznek meny- nyiségét tekintve az összes eddig ajánlott házi­szűrőket felülmúlja és végül, hogy a szűrőkő­nek egyszerű kifőzése által működőképessége teljesen helyreállítható. További kiváló előnye a szűrőnek, hogy a baktériumok nem növik át, a mi abból magyarázható, hogy a szűrőkő nem tartalmaz szerves anyagokat. Ugyanis a szűrőtest kova és szienit keverékéből áll, mely hydraulikus nyomással préseltetik, azután 1500° C.-nél kiégetik. Azonfelül a kezelése oly egy­szerű, mint egyetlen más szűrőé sem ; igy pl, a Berkefeld-féle szűrő kezelése igen nehéz, mert a puha és törékeny kovaföld anyagában igen könnyen támadnak repedések és a sza­bad szemmel alig látható repedésen át aztán a baktériumok átjutnak s :gy minden csira­mentesség illuzoriussá válik (Kirchner). A talajvíz minőségére nézve általában a folyó és a tavi viz felett áll. Természetes mó­don szűrődik a föld méhében s igy többé- kevésbbé megszabadul a baktériumoktól és egyéb tisztátlanságtól, a külbehatásoktól rend­szerint mentes, ezért hőmérséke majdnem min­dig egyenletesen alacsony, ize üdítő és kelle­mes. A talajvíz tehát általában egészségügyi­leg kifogástalannak és a használatra a legal­kalmasabbnak mondható. Természetes, hogy a tisztasága és különösen a minősége a föld­rétegek alkatrészeitől függ, melyeken mint meteor-viz átszűrődött; igy felvehet például sok chornatriumot, hénhydrogént, vasvegyüle- teket, vagy mérgeket (arzén) is, s ezáltal a közönséges használatra alkalmatlanná válik, de némely esetben gyógyító célokra használ­ható (ásványvizek). A talajvíz fertőzésének veszélye a lakott helyek talajában legnagyobb, különösen akkor, ha az nincs csatornázva. (Folytatása követk&zik.) Szerkesztői üzenetek. Munkatárs. íme itt vannak a szabályok arról, mit szem előtt kell tartania: 1. A papír­nak csak egyik oldalára irj, mivel a szedők számára a kéziratot gyakran szét kell vagdalni. 2. Tisztán és világosan irj, különösen vigyázz a tulajdonnevekre és idegen nyelvbeli szókra, mert nincs jogod a szerkesztő és szedő idejét elrabolni, azt követelvén tőlük, hogy irka-fir­kádat betüzgessék. 3. A mikroskopikus betűk­től óvakodjál, mivelhogy a szedő a kéziratot legalább fél méter távolságról kénytelen olvasni, s a szerkesztőnek gyakran változtatni soraidon. 4. Ne kezd az Írást egészen a lap felső szélén, mivel a szerkesztő gyakran kénytelen a cikk címét megváltoztatni, vagy ha nincs — a mit legjobban szeret — újat kell Írni s azon kí­vül arra is kell hely, hogy a szedő számára való utasításait oda Írhassa. 5. A kéziratokat soha se csavard össze hengerbe, mert e miatt mindenki, a ki hozzá nyúl, dühbe jön, a szer­kesztő úgy, mint a szedő. 6. Nevedet és lakú­v

Next

/
Oldalképek
Tartalom