Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-08-03 / 31. szám
9 Váci Hírlap gyobb emberének, a szabadság félistenének, Kossuth Lajosnak dicső emlékét polgárai szivében őrzi soha el nem hervadó, hazafias kegyelettel. Születése évforduló ünnepén némul- jon el legalább egy napra minden politika, ünneplését ne tegye senki politikai kérdéssé, hagyjuk abba mindennapi munkánkat, szűnjön meg a nemzetiségi, felekezeti, társadalmi különbség, simuljon el minden ellentét s az igaz bazafiság szent érzése, Kossuth Lajos ragyogó emlékén való felbuzdulás tisztítsa meg, egyesítse valamennyiüek szivét. Vác városa, melynek oly fényes múltja van, melynek lakói a nemzet szabadságáért mindig első sorban küzdöttek, nem maradhat el az ünneplők közül. A város nemes tanácsa, mely sohasem késik a hazafias mozgalmak élére állani, megkezdette működését. De hogy az ünnep minél nagyszerűbb, fényesebb, pompásabb legyen: ünnepelni kell Vác egész társadalmának, minden polgárának. Azért fordulunk hozzátok az igaz ha- zafiság esdeklő hangján. Szívleljétek meg kérésünket! Nem feltűnni akarunk, nem vezérszerepre jutni, hanem a gyújtószál akarunk lenni, mely lángra lobbantsa a város egész lakosságát; lelkesedésünk tüze kapja meg a legszegényebb szivét is, világifson be a szegény kicsiny kunyhóiba és a paloták fényes ablakain ! Ünnepeljen szeptember 19-én minden felekezet, szüneteljen minden iskolában az előadás, jelenjen meg az ünnepen minden egylet, minden kör, a gyermek és az öreg; világítsuk ki ablakainkat s egy szívvel, igaz lélekkel imádkozzunk — Istállóm, ha most én azokhoz visszamegyek, mit mondjak, hogy miféle bort isznak? Adtunk neki egy pohárral. Ki itta és ennyit szólt csak kurtán : — Most már tudom ! Egyenes választ sohasem ad a székely, kérdésre kér déssel felel, mert bizalmatlan mindenkivel szemben. Ezt a veleszületett óvatosságát még a főszolgabirájával szemben is gyakorolja. A szentgyörgyi vásárról hazatérő gyergyai embert kérdezi a főbíró : — Milyen volt a vásár? — Hát csak olyan la! — felel vállvonogatva. — Drága volt-é a marha? — Bizony megkérték az arát! Tavaly történt az is, hogy Bodor Tivadar ügyvéd Tusnádra ment egy, napokig tartó helyszíni tárgyalásra. Pennaforgató embert keresett, a kinek diktálhasson. A bírósági dij- nok előkeritett neki a faluból egy ímecs nevű embert, a ki teljes megelégedésére oldotta meg feladatát. Mikor a honorálás után ímecs eltávozott, Bodor csodálkozásának ad kifejezést, hogy ilyen hasznavehető embernek nem adnak hivatalt? — Nem lehet instállom, mert önző. Kossuth Lajos lelki üdvéért, édes szép hazánk javáért. Úgy legyen! Annen! Helyi és vidéki hirek. — A siketnéma-intézet jubileuma. A közoktatásügyi miniszternek e héten érkezett le a leirata, melyben ez év október 19-ik napjára teszi a helybeli siketnéma-intézet száz éves fennállásának jubileumát. E szerint tehát végleges megállapodás megvan de a hivatalos ünnepségen kívül még két nappal az intézet megtoldja a jubileumot. Október 19-én, miként száz évvel ezelőtt, a felsővárosi templomban hálaadó Te Deum lesz, azután az uj épület dísztermében ünnepi gyűlés, melyen a küldöttségek átadják üdvözleteiket, Ferenc király és Cházár András szobrának leleplezése követi ezt, végül a siketnémák kiállításának megnyitását tartják. Ennyit jelöl meg hivatalos ünnepnek a miniszter, kinek tervét még bankettel és népünneppel akarja az intézet e napon még kibővitni. Előző napon október 18-án lesz a tanártestület diszgyülése, majd pedig utána a siketnémaintézeti tanárok országos egyesületének közgyűlése. Délután a tanult siketnémák egyesülete tartja kongresszusát, este ismerkedési estély lesz. Október 20-án kirándulást terveznek, majd pedig az elutazás következik, hogy a jolsvai siketnémaiskolát ünnepélyesen felavassák s Jólészen Cházár András szülőházán az emléktáblát leleplezzék. A programúi nagyában ez lesz, mely azonban részleteiben változik, csupán a hivatalos részé nem. Lassan kialakul az egész ünnepség, mely a mint már látszik, nem marad szűk korlátok között, hanem méltóan impozáns a humánus anyaintézet múltjához. — Veres Pálné emléke. Nógrádvármegye legutóbb tartott rendkívüli közgyűlését a magyar nőnevelés apostola, Veres Pálné emlékének szentelték. A jelenvoltak kegyelettel hallgatták végig Nagy Mihály alispánnak Veres Pálné emlékének szentelt szavait. Az országos nőnevelés nemes és lánglelkű úttörőjének emlékügye még 1897-ben, Veres Pálnénak 1895. — Hiszen az nem baj, mindnyájan többé- kevésbbé önzők vagyunk. — Igen ám csakhogy ímecs erősen önző. — Jogosult az önzés, még a szenteknek is maguk felé hajlik a keze. Az még nem bűn ! Hanem valami rossz fát tehetett ímecs a tűzre, ügy-e? — Igen instállom, olyan levelet csinált, a melyik nem volt tökéletes. Másoktól tudta meg Bodor, hogy ímecs községi jegyző volt s mint ilyen okmányt hamisított. Csakugyan találó a Jókai megfigyelése: „Mondja a székely az igazat, csak hogy nem egyszerre.“ Neki is meggyűlt egyszer a baja a székelyekkel. Egyik kerület megválasztotta képviselőjének. Nagy része volt ebben a vármegye embereinek Ezt akarta orra alá dörzsölni egy atyafi, mikor a tiszteletére rendezett közvacsorán fölállt és buta ábrázolattal fogott dikciójába : — Ezen ünnepélyes pillanatban nem szabad megfeledkeznünk a nagyméltóságú belügyminiszter úrról, a ki a nagyságos urat képviselőnkké méltóztatott kinevezni: Az utolsó általános választásoknál lement évi szept. hó 28-án történt halála után 2 évre keletkezett, a mikor a nógrádvármegyei tanító egylet az emlékügy létesítése végett megkereste a varmegyét s többrendbeli javaslatokat tett. Javasolta különösen azt is, hogy a bgyarmati és losonci polgári leányiskolákban Veres Pálné emlékére alapítványok létesittessenek s hogy emléktáblával jelöltessék meg Veres Pálné va~ nyarci lakó háza. Az alapítványok létesítése iránt tett javaslathoz a vármegye ez idő szerint hozzá nem járult s egyelőre csupán az emléktábla mellett maradt. Az állandó választmányban gróf Degenfeld Lajos indokolt beszéd után azt véleményezte, hogy az emléktábla a va- hyarci ág. ev. templom épületébe illesztes- sék be. A vármegye határozata a következő: Nógrádvármegye közönsége áthatva a vármegye szülöttje, Veres Paine szül. Beniczky Herminnek a hazai magasabb nőnevelés terén kifejtett úttörő lelkes működésével szerzett el- enyészhetlen érdemeitől, a fenkölt szellemű és példás munkásságú magyar nőnek emlékezete irányában táplált hál ás kegyelete szerény jeléül, a vanyarci ág. ev. templomépületet, esetleg a megboldogultnak vanyarci volt lakóházát, érc- beöntött s megfelelő felirású, művészi kivitelű emléktáblával rendeli ellátni, az ezzel felmerülő összes költségekre az alispáni előterjesztés értelmében 1300 koronát engedélyez a milleniumi alap fölöslegéből s az emléktábla beszerzése, elhelyezése és ünnepélyes leleplezése módozatainak megállapitasával, a kir. tanfelügyelő és a vármegyei tanítótestület előzetes meghallgatása mellett a vármegye alispánját bízza meg, ebbeli elhatározásáról a kir. tanfelügyelőt s a vármegyei tanítótestületet értesíteni rendeli s a vármegye alispánját felhívja, hogy megfelelő eljárásáról a th. bizottsághoz annak idején jelentést, tegyen. Megjegyzendő, hogy Rudnay Józsefné szül. Veres Szilárda, a megboldogult leánya és örököse nyilatkozott az iránt, hogy az emléktábla a vanyarci családi házra szolgalmi joggal bekebeleztessék s kötelezte magát arra, hogy azt úgy ő, mint örökösei gondozni fogják. A gondozás iránt gr. Teleky Sándorné, a néppárt Csikba, szerencsét próbálni. Kászon- aifaluba is hirdettek népgyülést. Az atyafiak elmenének :-— Hallgassuk meg őket, müt beszélnek ! A néppárt korifeusai Zichyt jelölték elnöknek. A nép lázongni kezd: „Azért népgyülés, hogy a népből legyen az elnöke!“ Egy góbé aztán hosszú hivogatásra elfoglalja az elnöki emelvényt és dikciozik olyan hosszasan, hogy kibeszélte a budapestieket. A főszolgabíró is megsokalta a dolgot és feloszlatta a gyűlést, ám az atyafi csak beszélt, tovább rendületlenül. — Hallja-é? feloszlattam az ülést, itt aztán többet ne beszéljen. — Nem lehet az, istállóm, hiszen én vagyok az elnök! — felelte nagy ravaszul, tettetett butasággal. Évek óta keres már egy konzorcium Gyimes- ben petróleumot, a Hargitán pedig kőszenet. Ennek a vállalatnak lelke M. J. szeredai ügyvéd és képviselő, a ki jutalmat igér a nyomravezetőnek. Ebből kovácsolt magának tőkét egy atyafi. Előbb apró széndarabocskákot hozott az ügyvédnek, a kitől ezért 5 frt jutalmat vett. Majd nagyobb széndarabokkal álli- tot.t be az irodába: jpy A váci fogászati műintézet már nem a Kúria szálloda épületében, hanem Konstantin-tér 19 sz. alatt létezik. Bejárni a Görög-utca 8. sz. alatt is lehet. — Müfogak, fogsorok rágáshoz alkalmasak legújabb mód szerint szájpadlás nélkül, készíttetne,a nn^jak s • hogy a gyökerek előbb eltávolíttatnának, fájdalom nélkül tétetnek be. — Mély tisztelettel Eckel Artur.